adozona.hu
Nyugdíj: korengedmény és korhatáremelés itthon és az EU-ban
//adozona.hu/archive/20090225_korhatar_korengedmeny_szolgalatiido_
Nyugdíj: korengedmény és korhatáremelés itthon és az EU-ban
Tetszik
Az öregségi nyugdíjrendszerek elsődleges feltétele a nyugdíjkorhatár, ami azt az időpontot jelenti, amikor a legkorábban nyugdíjba lehet menni. Magyarországon a nyugdíjbavonulás feltételeit a társadalombiztosítási nyugdíjrendszer határozza meg, a korhatár 62 év, az EU-ban további 3 év szolgálati idő letöltésére van szükség nyugdíjba vonulásig. Milyen különbségek és hasonlóságok vannak még a magyarországi és EU-s nyugdíjrendszer között? Összefoglaló.
| Nyugdíjkalkulátor |
| Ha Ön nyugdíjasként dolgozik, számoljon a nyugdíjas munka-kalkulátorral! |
Elmondható, hogy hazánkban a korhatár rugalmas, hisz a nyugdíjba vonulás időpontjának megválasztása lehetőségével 2009-ig a biztosítottak legnagyobb része élhet. A férfiak 60 és 62 éves koruk között élhetnek ezzel a lehetőséggel, a nők pedig a születési évük alapján meghatározott korhatár és az annál 5 évvel alacsonyabb életkor közötti időben. Természetesen az előrehozott nyugdíj a letöltött szolgálati idő függvénye. Magasabb szolgálati idő esetén csökkentés nélkül, alacsonyabbnál pedig csak csökkentéssel lehet a korhatár előtti nyugdíjat igénybe venni. Itt kell megemlíteni a foglalkoztatáspolitikai nehézségek hatására bevezetett, foglalkoztatáspolitikai korengedményes nyugdíjat, amelyet azok a nyugdíjkorhatár előtt állók kaphatnak, akik meghatározott szolgálati idővel rendelkeznek és foglalkoztatójuk megfizeti az előrehozott korhatárig kifizetendő nyugdíj összegét, 2009. december 31-éig van lehetőség a munkavállaló és foglalkoztatója ezirányú megállapodására.
Az Európai Unió tagországai maguk határozzák meg nemzeti nyugdíjrendszerük szabályait – korhatár, biztosítási idő szükséglet, nyugdíjszámítás módja – amelynek következtében valamennyi tagállam eltérő feltételeket állit a nyugdíjkorhatárt és az előírt szolgálati időt illetően. A közösségi jogszabályok azért szükségesek, hogy a tagállamok gyakran jelentős különbséget mutató nemzeti jogrendszerei megfelelően kerüljenek összehangolásra. A koordinációs rendeletek csak az Európai Unión belül mozgó személyekre vonatkoznak. A rendeletek természetesen nem vonatkoznak azokra, akik ugyanabban az országban maradnak egész életük során.
Az Európai Unió tagországaiban általában 65 éves életkorban határozták meg a nyugdíjkorhatárt. Természetesen, mint a legtöbb nyugdíjrendszerben az általános korhatártól ez esetben is vannak eltérések. Jó pár nyugdíjrendszerben alacsonyabb a nők nyugdíjkorhatára, mint a férfiaké. A különbség leggyakrabban öt év volt, de ezekben az országokban is előirányozták és meg is kezdték a két nem korhatárának egységesítését.
A következő táblázat szemlélteti a nyugdíjkorhatár alakulását az egyes országokban:
Tagállam | Nyugdíjkorhatár |
Ausztria | Nők: 60 év (2024 és 2033 között fokozatosan 65 évre emelkedik), férfiak: 65 év |
Belgium | Nők: 65 év, Férfiak: 65 év |
Dánia | Nemzeti nyugdíj esetében 65 év (67 év azok esetében, akik a 60. életévüket 1999. 07.01-ig betöltötték). |
Egyesült Királyság | Nők: 60 év (2010-2020 között fokozatosan 65 évre emelkedik), férfiak: 65 év |
Franciaország | Általános rendszerben 60 év. Kiegészítő rendszerben 65 év, de bizonyos feltételek esetén lehetőség van 60 éves kortól nyugdíjba menni. |
Görögország | 1992.12.31. előtt biztosítottak esetében nők: 60 év, férfiak 65. év. 1993. 01.01. után biztosítottak esetén egységesen 65 év. |
Olaszország | Nők: 60 év, férfiak 65 év. Az új rendszerben (1996.01.01. óta 57 – 65 év) |
Svájc | Első pillér nők: 63 év, 2005-től 64 év, férfiak: 65 év. Második pillér nők: 64 év, férfiak 65 év. |
Csehország | Nők: gyermekek számától függően 2004-ben 55 év és 4 hónap – 59 év és 4 hónap Férfiak: 61 év és 4 hónap 2004-ben. A korhatár nők esetében évente 4 hónappal növekedik addig, míg gyermeket nem nevelő nő esetében el nem éri a 62 évet, gyermeket nevelő nő esetében az 59 évet. Férfiak esetében a korhatár évente 2 hónappal nő addig, míg el nem éri a 63 évet. |
Észtország | 2004-ben 59 év (2016-ig a nők korhatára is fokozatosan 63 évre emelkedik) férfiak 63 év. |
Lengyelország | Nők: 60 év, férfiak: 65 év. |
Lettország | 2004-ben nők 60 év (fokozatosan 62 évre emelik), férfiak: 62 év. |
Litvánia | Nők: 2006-tól 60 év, férfiak: 62,5 év |
Málta | Nők: 60 év, férfiak 61 év |
Szlovénia | Függ: a biztosítási évek számától: 15 év után: nők 63 év, férfiak 65 év 20 év után: nők 61 év, férfiak 63 év, de 58 életév után 38 (nők), 40 (férfiak) biztosítási i idő szükséges |
Finnország Hollandia Luxemburg Portugália Spanyolország Ciprus | 65 év |
Liechtenstein | 64 év |
Irország | 66 év |
Izland Németország Norvégia Svédország | 67 év |
Magyarország | 62 év |
Foglalkozás és munkahely szerint is gyakran vannak különbségek.
Legjellemzőbb csoportok:
- a közszférában a fegyveresek és a köztisztviselők,
- a magánszférában pedig a bányászok, a tengerészek és a vasutasok,
valamint egyéb nehéz, veszélyes és egészségtelen munkát végzők.
E rendszerekre is igaz, hogy adott nyugdíjkorhatár mellett a különböző kedvezmények és a rokkantosítás következtében a tényleges nyugdíjba vonulás alacsonyabb korban történik. Sok ország a kedvezmények és a rokkantnyugdíj igénybevételének megnehezítésével ösztönzi a magasabb korban való nyugdíjba vonulást. Ugyanakkor a jelenlegi helyzetben időközben a születéskori életkor és a 65 éves korban várható életkor is megnövekedett, egyre hosszabb ideig és egyre több embernek kell folyósítani a nyugdíjat. A nyugdíjrendszerek finanszírozási nehézségekkel küzdenek.
Legjellemzőbb csoportok:
- a közszférában a fegyveresek és a köztisztviselők,
- a magánszférában pedig a bányászok, a tengerészek és a vasutasok,
valamint egyéb nehéz, veszélyes és egészségtelen munkát végzők.
E rendszerekre is igaz, hogy adott nyugdíjkorhatár mellett a különböző kedvezmények és a rokkantosítás következtében a tényleges nyugdíjba vonulás alacsonyabb korban történik. Sok ország a kedvezmények és a rokkantnyugdíj igénybevételének megnehezítésével ösztönzi a magasabb korban való nyugdíjba vonulást. Ugyanakkor a jelenlegi helyzetben időközben a születéskori életkor és a 65 éves korban várható életkor is megnövekedett, egyre hosszabb ideig és egyre több embernek kell folyósítani a nyugdíjat. A nyugdíjrendszerek finanszírozási nehézségekkel küzdenek.
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
