hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Áfa: mi változik 2009-ben?

  • Vágyi Ferenc Róbert

Ha a kormány nem nyúl hozzá év közben, az idei áfatörvényt alig különbözik a tavaly májusban módosított 2008-astól. Néhány változással azért így is számolni kell: számlázás, import áfa, utazásszervezés.

A 2009. évi változások közül a legfontosabb az utazási irodákat, az utazásszervezéssel foglalkozókat érinti:
1. Az utazásszervezési szolgáltatás fogalmát pontosították. Ez valójában csak egy pontosítást szolgál, mégis teljesen egyértelművé teszi, hogy mi minősül valójában utazásszervezési szolgáltatásnak. A törvény új szövege egyértelműen kiemeli, hogy az árrés-adózás szerinti különös adózási mód csak olyan szolgáltatásokra alkalmazhatók, melyek jellegük, tartalmuk alapján turisztikai szolgáltatásnak minősülnek. Az egyébként csak szervezési feladatok, szolgáltatások nyújtása nem sorolhatóak ebbe a körbe, tehát így nem sorolható ide az önállóan értékesített repülőjegy, vonatjegy értékesítése sem. Ezek közlekedési szolgáltatásnak minősülnek, és az utazók általában maguk vásárolják meg menetjegyeiket, ennek kapcsán más szervezés nem merül fel.
A rendezvényszervezés szintén nem tartozik a különös adózási mód alá. Ez még akkor is igaz, ha egyébként a szervezés-utaztatásra is kiterjed. Ilyenkor mindig azt kell vizsgálni, hogy mi a döntő, a domináns elem a szolgáltatások közül. Ha például egy soproni konferenciára Debrecenből hozzák busszal a résztvevőket, akkor a konferencia, mint rendezvény kerül a középpontba. Ez azt jelenti, hogy a rendezvényszervezés a domináns tevékenység, és minden más szolgáltatás (pl. előadók biztosítása, technika biztosítása, zeneszolgáltatás, terembérlet, büfészolgáltatás, gálavacsora, szállás stb.) emiatt merül fel. Ezért ez rendezvényszervezésnek minősül még akkor is, ha mint látjuk, kapcsolódik hozzá – egy egész országot átszelő – utazási szolgáltatás is. Tehát a mostani pontosítás után egyértelművé vált, hogy az árrés-adózás csak a jellegadóan turisztikai tartalmú szolgáltatások esetében alkalmazható. Ami nem ilyen tevékenység, arra az általános szabályok vonatkoznak.

2. Változott, szűkült az „utas” fogalma is. A törvény szerint utasnak csak az minősül, aki ténylegesen utazik, tehát utas ezentúl csak természetes személy lehet. A módosítás értelmében nem alkalmazható a különös adózás az utazásszervező által összeállított kész programnak egy másik utazásszervező felé történő értékesítése esetén sem.

3. Ismét szabályozásra került a pozíciószámos összesítés és az így megállapítható árrés-tömeg. A törvény alapján az adózó választhatja azt a lehetőséget, hogy az önálló pozíciószámokra összevont árrés-tömeget számítja ki. Az összevont árrést adómegállapítási időszakokra kell képezni, és a pozíciószám lezárásakor nem kerül sor a korábban bevallott adó önellenőrzésére. A törvény konkrétan megadja az áttérés szabályait, maga a módszer pedig előzetes bejelentéshez kötött, melyet akár év közben is meg lehet tenni, és a következő adómegállapítási időszakban már alkalmazni is lehet.

A számlázásban is történtek módosítások. A fiktív számlázás visszaszorítása érdekében az általános forgalmi adóról szóló törvény új rendelkezése szerint adófizetési kötelezettség keletkezik a teljesítés hiánya ellenére történő számlakibocsátás esetében is. Ez azt jelenti, hogy tényleges gazdasági esemény a valóságban nem keletkezik. A korábbi szabályozás szerint az adófizetési kötelezettség alóli mentesülés feltétele, hogy a számlán termék értékesítőjeként, szolgáltatás nyújtójaként feltüntetett személy, illetve szervezet kétséget kizáróan bizonyítsa, hogy a számlakibocsátás ellenére teljesítés a valóságban nem történt, vagy történt ugyan, de azt nem ő, hanem más teljesítette. Az új törvény a mentesülés további feltételeként írja elő, hogy a számlán termék értékesítőjeként, szolgáltatás nyújtójaként feltüntetett személynek gondoskodnia kell a kibocsátott számla érvénytelenítéséről, valamint erről értesítenie kell a számlán a termék beszerzőjeként, szolgáltatás igénybevevőjeként szereplő személyt, vagy szervezetet. 

2009. február 1-jétől a számlakiállítással kapcsolatban belép egy új fogalom, az „ésszerű idő” fogalma. Ez alapvetően a törvény szigorításával összefüggő szabályok között van. A törvény ugyanis módosítja a számla kiállításának határidejére vonatkozó szabályozást is. A módosítás a számlakiállításra nyitva álló határidőt továbbra is a teljesítéshez, illetve az előleg kézhezvételének napjához köti, a számlakiállításhoz – a korábbi szabály szerint – rendelkezésre álló 15 napos határidő helyett azonban a módosítás szerint az adóalany a teljesítés, illetve az előleg kézhezvételétől számított "ésszerű időn belül" köteles gondoskodni a számla kiállításáról. 

Az "ésszerű időt" a törvény az ügylet típusától függően definiálja. A módosítás szerint az ellenérték készpénzzel, vagy készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel történő megtérítése esetén a számlát a fizetés időpontjában haladéktalanul ki kell állítani. Amikor a fizetés átutalással történik, és a számla áthárított adót tartalmaz, vagy annak áthárított adót kellene tartalmaznia, továbbra is megmarad a 15 napon belüli számlakibocsátási kötelezettség. A törvény külön határozza meg a gyűjtőszámla, illetve a számlával egy tekintet alá eső okirat kiállítására vonatkozó határidőt. Ennek megfelelően gyűjtőszámla esetén a számlakiállításra nyitva álló 15 napos határidő a kibocsátó adómegállapítási időszakának utolsó napjától, míg számlával egy tekintet alá eső okirat esetén a módosításra jogalapot teremtő tény, egyéb körülmény bekövetkeztétől számítandó. 

A korábbi áfa-törvény rendelkezéseihez képest jelent némi enyhítést, hogy az elfogadott módosítás az adó áthárításával nem járó ügyletek tekintetében nem határozza meg az "ésszerű idő" tartalmát, így ezen ügyletek tekintetében – nagy valószínűséggel – lehetővé válik a 15 napon túli számlakibocsátás. 

A törvény a számlázás szabályai körében kötelezővé teszi a számla kiállítását a 900 000 forint – adóval növelt – ellenértéket meghaladó termékértékesítésekről, szolgáltatásnyújtásokról, még abban az esetben is, ha a magánszemély vevő az ellenérték adót is tartalmazó összegét a teljesítésig készpénzzel, vagy készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel megtéríti és a számla kibocsátását nem kéri. 

Az import áfa önadózással történő rendezésére vonatkozó engedély megszerzésére a törvény szigorúbb értékhatárokat határoz meg. Az eddigi 10, illetve 20 milliárd forintos minimumértékeket a törvény 12,5, illetve 25 milliárd forintra emeli.
Hozzon ki többet az Adózónából!
Előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink teljes terjedelmükben olvashatják cikkeinket, emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Előfizetési csomagajánlataink


További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST / VIDEÓ

Kérdések és válaszok

Kata öregségi nyugdíj mellett

Lepsényi Mária

adószakértő

Áttérés katáról átalányadózásra

Lepsényi Mária

adószakértő

Átalányadó választása kata után

Lepsényi Mária

adószakértő

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2022 augusztus
H K Sze Cs P Sz V
1 2 3 4 5 6 7
8 9 10 11 12 13 14
15 16 17 18 19 20 21
22 23 24 25 26 27 28
29 30 31 1 2 3 4
hirdetÉs