hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Az APEH válaszol: ajándék, aranyvásárlás, hitel

  • adozona.hu

Befektetésként aranyat vásárolnék a cég részére az év végi adózás előtti nyereségből, mi történik az osztalékkal? Előrehozott nyugdíjba megyek idén, a 2009-re „átcsúszó” 2010-ben adózandó végkielégítésem összege jövedelemnek számít majd? Rokkant nyugdíjas vagyok és az életbiztosításom terhére vettem föl hitelt, abból pedig részvényt, hogyan kell adóznom? Olvasói kérdések.

1. Befektetésként aranyat vásárolnék a cég részére az év végi adózás előtti nyereségből. Milyen adózási szám alá esne az arany? Osztalékként kiadhatom-e a megvásárolt aranyat?

A gazdasági társaságokról szóló törvény alapján az osztalék juttatása nemcsak pénzben, hanem meghatározott vagyontárgy szolgáltatásával is megvalósulhat, mivel kifizetésnek tekinti a törvény a pénzbeli és a nem pénzbeli vagyoni értékű juttatást egyaránt. Mindezek alapján – amennyiben az osztalékfizetésre előírt egyéb feltételek is fennállnak – nincs akadálya annak, hogy akár aranyban történjen meg az osztalék juttatása.

Nem egyértelmű, mit ért a kérdező „adózási szám” alatt. Amennyiben a vámtarifaszámot, akkor megjegyezzük, hogy annak feltüntetése a számlán nem kötelező (bár ebben az esetben, mivel a kérdező lenne a vevő, a számlát sem ő bocsátja ki).

2. Férjem elhunyta után a családi házunk eladásra került, melyből a lányomék hitelre vásárolt háza ki lett fizetve. A lakás fele-fele arányban van az élettársa és a lányom nevén. Kell adózni utána a lányom társának? Kb. 10 százalék volt kifizetve a lakás árából a többit most fizettük ki.

Amennyiben Ön a gyermekének és a lánya élettársának ajándékozta az ingatlan átruházásából származó jövedelmét, akkor a megajándékozottaknak erre tekintettel illetékfizetési kötelezettségük merülhet fel.

Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (továbbiakban: Itv.) alkalmazásában a fizetőeszköz (így a pénz is) ingónak minősül. Az Itv. 11. § (2) bekezdése alapján az ajándékozás akkor esik ajándékozási illeték alá, ha arról okiratot állítottak ki, vagy ingó ajándékozása esetén okirat kiállítása ugyan nem történt, de az egy megajándékozottnak jutó ingó forgalmi értéke a 150 000 forintot meghaladja.

Az Itv. 3. § (2) bekezdése értelmében ingó ajándékozása esetén az ajándékozási illetékkötelezettség a szerződésről kiállított okirat aláírása napján, ha pedig az ingó ajándékozásáról nem állítottak ki okiratot, a vagyonszerzéskor keletkezik. Az ajándékozást az állami adóhatósághoz 30 napon belül kell bejelenteni.

Az Itv. 12. § (1) bekezdés b) pontja szerint az ajándékozási illeték összegét – az egy-egy megajándékozottnak juttatott ajándék tiszta értéke alapulvételével – meghatározott kulcsok alkalmazásával kell kiszámítani, aminek alapján megállapítható, hogy az ajándékozási illeték mértéke függ a rokonsági foktól és az ajándék tiszta értékétől. 

Így amennyiben az ajándékozó (szülő) gyermekének juttat ajándékot, akkor az illeték általános mértéke 18 millió forintig 11 százalék, a 18 millió forint feletti rész után 35 millió forintig 18 százalék, s a 35 millió forint feletti rész után pedig 21 százalék, míg a lánya élettársának adott ajándék esetén az illeték általános mértéke 18 millió forintig 21 százalék, a 18 millió forint feletti rész után 35 millió forintig 30 százalék, s a 35 millió forint feletti rész után pedig 40 százalék.

Az Itv. 17. § (1) bekezdés g) pontja szerint a takarékbetét ingyenes megszerzése mentes az ajándékozási illeték alól. Ezért amennyiben Ön bankszámlán elhelyezett pénzösszeget ajándékozott a gyermeke és az élettársa részére, és Ön azt bankszámlára utalta át, akkor ez az ajándékozás az Itv. hivatkozott rendelkezése alapján mentes az ajándékozási illeték alól.

3. Előrehozott nyugdíjba megyek idén. A 2009-re „átcsúszó” 2010-ben adózandó végkielégítésem összege jövedelemnek számít majd?

A munkaviszony megszűnésével összefüggő végkielégítés az összevont adóalap részét képezi. A végkielégítést azon a napon kell megszerzettnek tekinteni, amely napon azt kifizették, azonban a törvényben meghatározott mértékű, valamint az állami végkielégítés összege évek között megosztható.

A megosztás azt jelenti, hogy a végkielégítés címén kapott összeg egy hónapra eső részét és a levont adóelőleg ehhez kapcsolódó részét legalább annyiszor kell figyelembe venni, ahány teljes hónap a munkaviszony megszűnésétől az adóév végéig eltelik, de legfeljebb ahány hónapra a kifizetés vonatkozik. A fennmaradó végkielégítést és a levont adóelőleg erre eső részét, de legfeljebb az egy hónapra jutó összeg tizenkétszeresét a következő adóévben megszerzett jövedelemnek és megfizetett adóelőlegnek kell tekinteni. Amennyiben a végkielégítés teljes összege még így sem került elszámolásra, a fennmaradó összeget és az ehhez kapcsolódó levont adóelőleget a munkaviszony megszűnését követő második évben megszerzett jövedelemnek és megfizetett adóelőlegnek kell tekinteni.

Az előzőek alapján tehát a 2009-re „átcsúszó” végkielégítést a 2010-ben benyújtandó személyi jövedelemadó bevallásában 2009-ben megszerzett jövedelemként kell feltüntetnie.

4. Rokkant nyugdíjas vagyok és az életbiztosításom terhére vettem föl hitelt. Abból pedig részvényt. Hogyan kell adóznom?

Önnek a részvény vásárlásával összefüggésben adókötelezettsége nem keletkezik.

Felhívom a figyelmét azonban arra, hogy a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint (többször módosított 1995. évi CXVII. törvény 7. számú mellékletének 11. pont e) alpontja alapján), amennyiben Ön egyéves vagy annál hosszabb lejáratú kötvénykölcsönt vett fel, akkor az a biztosítási szerződésével összefüggő rendelkezési jog gyakorlásának minősül.

A szja-törvény 42. § (3) bekezdése alapján, ha a magánszemély a rendelkezési jogát a szerződéskötést követő 10 éven belül gyakorolja, akkor Önnek a korábbi években az adókedvezményként igénybe vett összeget 20 százalékkal növelten kell a rendelkezési jog gyakorlásának adóévre vonatkozó adóbevallásban bevallani, valamint adóbevallás benyújtására előírt határidőig megfizetni.

Azonban nem terheli visszafizetési kötelezettség a magánszemély által érvényesített (levont) adókedvezmény azon összegét, amelynek a levonását megalapozó befizetés évének utolsó napjától számított három év a rendelkezési jog gyakorlásáig már eltelt.

5. Az szja hatálya alá tartozó egyéni vállalkozó a vállalkozói járulékot (4%) és az eho-t (1950) költségként számolhatja-e el, úgy mint a tb-járulékot?

Elszámolható költségként, mivel nincs olyan rendelkezés, amely kizárná ennek lehetőségét.


Hozzon ki többet az Adózónából!
Előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink teljes terjedelmükben olvashatják cikkeinket, emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

A kft. eladásra került – mi a teendő ilyenkor?

Pölöskei Pálné

adószakértő

Háromoszlopos beszámoló?

Pölöskei Pálné

adószakértő

Parkolás

Hunyadné Szűts Veronika

igazságügyi adó- és járulékszakértő

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2024 április
H K Sze Cs P Sz V
1 2 3 4 5 6 7
8 9 10 11 12 13 14
15 16 17 18 19 20 21
22 23 24 25 26 27 28
29 30 1 2 3 4 5

Együttműködő partnereink