hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

A hitel, az ingatlanvásárlás és az ajándék

  • adozona.hu

Az eladott lakás, a banki hitel, az ajándékozás és egy új ingatlan vásárlása sokakat érint. Olvasó kérdésünk kapcsán megkerestük az adóhatóságot: melyek az irányadó jogszabályok.

Eladtam lakásomat, amiből kifizettem banki hiteleimet. A maradék pénzt (ez az összeg fele) ajándékozás címén édesanyámnak szeretném adni, aki ezt majd lakásvásárlásra fordítja. Hogyan alakul ezek után az illetékfizetés és, hogy kell-e adót fizetnem az eladott lakás után? - kérdezte az Adózónától egy olvasó. Tekintettel az ingatlanértékesítéssel, ajándékozással kapcsolatos kérdések magas számára  alább közöljük a kérdésekkel kapcsolatos adóhatósági válaszokat, érvényes jogszabályokat.


Amennyiben Ön az ingatlanát 2008. január 1-jét megelőzően értékesítette, akkor az ingatlan átruházásából származó jövedelemre a személyi jövedelemadóról szóló többször módosított 1995. évi CXVII. törvény (továbbiakban: a szja-törvény) 2007. december 31-én hatályos 63. § (1)-(5) bekezdéseinek rendelkezéseit kell alkalmazni, ha a magánszemély lakásszerzési kedvezményt érvényesít. Ez azt jelenti, hogy ha a magánszemély 2007-ben szerzett ingatlanértékesítésből jövedelmet, akkor az arra a jövedelemrészre eső adót, amely összeget saját maga vagy közeli hozzátartozója részére a törvényben nevesített lakás célra fordítja a jövedelem megszerzését megelőző 12 hónapon vagy az azt követő 60 hónapon belül, nem kell megfizetnie, illetve a megfizetett adót visszaigényelheti.

Abban az esetben azonban, ha Ön 2007. december 31-ét követően értékesítette az ingatlanát, akkor lakásszerzési kedvezményt már nem érvényesíthet.

Azonban az ilyen jogcímen szerzett jövedelem utáni adót nem kell megfizetni, illetve visszaigényelhető, amennyiben azt az átruházás évében vagy az azt követő két évben saját maga, közeli hozzátartozója, élettársa részére idősek otthonában vagy más hasonló intézményben biztosított férőhely megszerzésére fordítja.

Az ingatlan 2008. évben történő értékesítése esetén, az abból származó jövedelem és az azt terhelő adókötelezettség megállapítása érdekében a szja-törvény 62. § (1) bekezdése alapján az ingatlan átruházásából származó bevételből le kell vonni a megszerzésre fordított összeget, és az ezzel összefüggő más kiadásokat, az értéknövelő beruházásokat, valamint az átruházással kapcsolatos kiadásokat, ideértve az adott ingatlannal kapcsolatban az állammal szemben vállalt kötelezettség alapján igazoltan megfizetett összeget is (számított összeg).

A számított összegből már közvetlenül meghatározható a jövedelem, amely után az adó mértéke 25 százalék.

A szja-törvény 62. § (6) bekezdése alapján a magánszemély az ingatlan-nyilvántartásban lakóház vagy lakás megnevezéssel nyilvántartott vagy ilyenként feltüntetésre váró építményt és a hozzá tartozó földrészletet, valamint a lakásra vonatkozó vagyoni értékű jogot a megszerzés évét követő ötödik évben adókötelezettség nélkül értékesítheti, mivel a számított összeg a szerzés időpontjától függően a következők szerint csökkenthető:
- a megszerzés évében és az azt követő évben történő átruházás esetén a jövedelem a számított összeg 100 százaléka, a megszerzés évét követő második évben a 90 százaléka, a harmadik évben a 60 százaléka, a negyedik évben pedig a 30 százaléka, míg a megszerzést követő ötödik évtől már nem keletkezik adóköteles jövedelem az értékesítésből.

Minden más ingatlan esetében, ha az átruházás a megszerzés évében vagy az azt követő öt évben történik, a számított összeg tekinthető jövedelemnek. Ezt követően, tehát a szerzést követő hatodik évtől a jövedelmet úgy kell megállapítani, hogy a számított összeget évente 10-10 százalékkal csökkenteni kell, így a szerzést követő 15. évben már nem keletkezik adóköteles jövedelem az ingatlan értékesítéséből.

Az édesanya, mint megajándékozott az ajándékozás jogcímen kapott pénzösszeg után – az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 11. § (1)-(2) bekezdései alapján – ajándékozási illeték, a lakástulajdon megszerzése után pedig – az Itv. 18. § (1) bekezdése értelmében – visszterhes vagyonátruházási illeték fizetésére kötelezett.

Ugyanakkor az édesanya ajándékozási illetékfizetési kötelezettséggel kapcsolatban megjegyezzük, hogy amennyiben bankszámlán elhelyezett pénzösszeget kíván a gyermek az édesanya részére ajándékozni, és azt átutalja az édesanya bankszámlájára, akkor ez az ajándékozás az Itv. 102. § (1) bekezdés h) pontja, illetve a 17. § (1) bekezdés g) pontja alapján mentes az ajándékozási illeték alól, tehát az édesanyának az ilyen módon történő ajándékozás után nem kell ajándékozási illetéket fizetnie, de - Itv. 91. § (4) bekezdése értelmében - be kell azt jelentenie az adóhatóságnak.

Hozzon ki többet az Adózónából!
Előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink teljes terjedelmükben olvashatják cikkeinket, emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Előfizetési csomagajánlataink


További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST / VIDEÓ

Kérdések és válaszok

Kisgyermekes munkavállaló munkaidőbeosztása

dr. Hajdu-Dudás Mária

ügyvéd

Új katatörvény a bt. beltagjára vonatkozóan

Dr. Szeiler Nikolett

ügyvéd, adótanácsadó

Kifogásolható-e ez az adózói magatartás?

Szipszer Tamás

adószakértő

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2022 augusztus
H K Sze Cs P Sz V
1 2 3 4 5 6 7
8 9 10 11 12 13 14
15 16 17 18 19 20 21
22 23 24 25 26 27 28
29 30 31 1 2 3 4
hirdetÉs