adozona.hu
Mit tehet, ha hallgatott az ajándékba kapott pénzről?
//adozona.hu/archive/20080822_apeh_ingatlan_ajandek_oep
Mit tehet, ha hallgatott az ajándékba kapott pénzről?
Tetszik
Magyar-amerikai állampolgár vagyok, az Egyesült Államokban élek életvitelszerűen, de van Magyarországon is bejelentett állandó lakcímem, az egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetnem kell? Testvéremmel ingatlan részt örököltünk apukánk után szüleink házából, ha mind a ketten lemondunk anyukám javára, neki kell-e illetéket fizetni? Szüleimtől 2006-ban 20 millió forintot kaptam ajándékba, adózáskor ezt a jövedelmet nem tüntettem fel, mit tehetek?
A társadalombiztosítási jogszabály alkalmazása során belföldinek minősül például a Magyar Köztársaság területén elő magyar állampolgár.
A polgár lakóhelye annak a lakásnak a címe, amelyben él, vagyis ha a magyar-amerikai állampolgár Magyarországon lakóhellyel rendelkezik, akkor Magyarországon élő magyar állampolgárnak minősül, ezzel társadalombiztosítási szempontból belföldi személynek számít.
Az a belföldi személy, aki nem biztosított, és egészségügyi szolgáltatásra sem jogosult a törvényben meghatározott valamely jogcímen, havi 4350 forint összegű egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésére kötelezett.
A leírtak alapján az Amerikában élő, de Magyarországon belföldinek minősülő magyar-amerikai állampolgárnak meg kell fizetni az egészségügyi szolgáltatási járulékot.
Testvéremmel 1/4-1/4 ingatlan részt örököltünk apukám után. (Az ingatlan szüleim közös tulajdona.) Kérdésem, ha mind a ketten lemondunk anyukám javára, neki kell-e illetéket fizetni? Milyen kedvezményeket lehet igénybe venni, kérni az öröklési illetéknél?
A Polgári Törvénykönyv (a továbbiakban: Ptk.) 603. § (1) bekezdése alapján aki törvényes öröklésre jogosult, az az örökhagyóval (tehát még az örökhagyó életében) kötött írásbeli szerződésben egészben vagy részben lemondhat az öröklésről. Ilyen esetben az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 9. § (1) bekezdése értelmében az öröklésről való ingyenes lemondás esetén illetéket nem kell fizetnie annak, aki lemondott az öröklésről. Ha azonban az öröklésről történő lemondás ellenérték fejében történt, az ellenérték alapulvételével kell az öröklésről lemondott személynek ajándékozási illetéket megfizetnie.
Ugyanakkor a Ptk. 674. § (1) bekezdése szerint az örökös az öröklés megnyílta után az örökséget visszautasíthatja. (Az öröklés az örökhagyó halálával nyílik meg.) Ehhez kapcsolódóan az Itv. 9. § (2) bekezdése kimondja, hogy nem kötelezhető öröklési illeték fizetésére az az örökös vagy hagyományos, aki az öröklés megnyílta után az örökséget, illetőleg hagyományt visszautasítja.
Tehát az a személy (jelen esetben az édesanya), aki a lemondás/visszautasítás folytán részesül az örökségből, – főszabály szerint – öröklési illeték fizetésére köteles.
Mivel az öröklési illetékmentesség, illetve kedvezmények függnek az öröklés körülményeitől (az örökség tárgyától, az örökös személyétől), ezért a konkrét esetben alkalmazható szabályok tekintetében az Itv. 16., 17/A., 17/B. §-ainak vonatkozó rendelkezéseit kell figyelembe venni.
Ehhez kapcsolódóan még meg lehet említeni, hogy amennyiben az illeték fizetésére kötelezett adott időre nem tudja egyösszegben megfizetni az illetéket, akkor arra – az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 133. §-ában – meghatározott esetekben fizetési halasztás, illetve részletfizetés (együttesen: fizetési könnyítés) engedélyezhető.
Amennyiben az ingatlanértékesítése és egy másiknak a közeli hozzátartozó részére történő megvásárlása között nem telt el 5 év, akkor átmeneti szabályok érvényesülnek-e. Ha igen milyen módon? Vagy szükséges a jogszabály szerint számított tételes adó megfizetése?
Amennyiben az ingatlan értékesítésére 2008. január 1-jét megelőzően került sor, akkor a szja-törvény 2007. december 31-én hatályos 63. § (1)-(5) bekezdései alapján érvényesíthető a lakásszerzési kedvezmény.
Ebben az esetben az ingatlanértékesítésből származó jövedelem azon része utáni adót, amely összeget a magánszemély saját maga vagy közeli hozzátartozója részére a törvényben nevesített lakás célra fordítja a jövedelem megszerzését megelőző 12 hónapon vagy az azt követő 60 hónapon belül, nem kell megfizetni, illetve a megfizetett adó visszaigényelhető.
Amennyiben azonban Ön 2007. december 31-ét követően ruházta át az ingatlan tulajdonjogát, akkor lakásszerzési kedvezmény érvényesítésére már nem jogosult. Az ingatlan átruházásból származó jövedelem és az azt terhelő adókötelezettség megállapítása során a szja-törvény 59-63. §-ai szerint kell eljárni.
Szüleimtől 2006-ban 20 millió forintot kaptam ajándékba. Adózáskor ezt a jövedelmet nem tüntettem fel. Hogyan rendezhetem a „legolcsóbban” a meg nem fizetett illetéket, mekkora összegű lehet a büntetés, ha „önellenőrzöm” magam?
Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 82. §-a alapján abban az esetben, ha az illeték fizetésére kötelezett a vagyonszerzéssel (ajándékozással) kapcsolatos bejelentési kötelezettséget elmulasztotta, illetve hiányosan vagy késedelmesen teljesítette, a fizetendő illetéken felül, az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvényben 172. §-ában meghatározott mulasztási bírságot kell fizetnie, amelynek mértéke magánszemély adózó esetén 200 ezer forintig terjed.
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
