hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Megszüntetnék a giccsadót, de miért?

  • HVG

A beszedhető összeg csekély, az ellenőrzés hatásfoka rossz: adószakértők egyebek között emiatt szorgalmazzák a kulturális járulék megszüntetését.

Tucatnyi pályázaton igényelhetnek támogatást jelenleg is a Nemzeti Kulturális Alapítványnál (NKA) művészek és kulturális szervezetek. Az idén kiosztható mintegy 8 milliárd forint forrása javarészt a - korábban giccsadóként aposztrofált - kulturális járulék, melynek megszüntetését adótanácsadók és járulékfizetők régóta forszírozzák. Ezt az elképzelést a kormány is a magáévá tette tavaly ősszel az adócsomag benyújtásakor, s miután a javaslat akkor elvérzett, szerepel a miniszterelnök által azóta elővezetett három adóverzióban is.

Az úgynevezett tárcaadók közé szokás sorolni a kulturális járulékot, utalva arra, hogy az ilyen címen befizetett összegek teljes egészében az Oktatási és Kulturális Minisztérium, pontosabban az általa irányított NKA forrásait bővítik. A járulékot elsősorban a szórakoztatóipari termékek (hanglemez, dvd, tévéhez kapcsolható videojátékok) gyártóinak és importőreinek, illetve különböző szolgáltatóknak (például moziknak, videokölcsönzőknek, kereskedelmi rádió- és televízióműsor-szolgáltatóknak) kell megfizetniük a járulékköteles termékük, tevékenységük árbevétele után. A kereskedelemben csak a műalkotás- és a régiség-kiskereskedelem árbevételét terheli ez a járulék. Ugyanakkor nem kötelezett erre a mű alkotója, ha ő maga értékesíti szerzői jogi védelem alá eső festményét, szobrát.

A teher mértéke változó, jellemzően 1-3 százalék közötti. Az alsó kulcs a kulturális szempontból nívósabb termékeket (például szótár, enciklopédia, tankönyv, újság, térkép, hangszer) kiadóját, gyártóját terheli, míg 3 százalékot kell fizetnie a gyártónak mondjuk a műanyag szobor, a naptár, a művirág vagy a gyümölcsutánzat árbevétele után. Jóval magasabb, 10 százalékos a járulék például a játékfegyverre, a szórakozóhelyi játékokra (biliárd, kaszinóasztal), s ezt egyébként e termékek gyártóinak kell megfizetniük. A pornó- és erőszaktartalmú videók, filmek, dvd-k esetében viszont a gyártót, a terjesztőt, a filmet vetítő céget, továbbá a kölcsönzőt ilyen árbevétele után egyaránt 25 százalékos járulék terheli. A legalacsonyabb, 0,2 százalékos járulékot különböző épületek, építmények kivitelezőjének kell fizetnie, ha azok bekerülési költsége eléri vagy meghaladja a 120 millió forintot. A járulék alapja ilyenkor a teljes bekerülési költség, a járulékköteles épületeket és építményeket összesen kilenc csoportba osztja az NKA-ról szóló törvény. Idetartoznak például a szállodák, az irodák, az üzletek, a raktárak, a silók, a garázsok, a közlekedési állomások, a távközlő és elektromos hálózatok.

Miközben a törvény több mint öt oldalon sorolja fel a kulturális járulék fizetésére kötelezetteket, a járulékból származó éves bevétel Vámosi-Nagy Szabolcs, az Ernst & Young adótanácsadója szerint nemzetgazdasági szinten aprópénz. "Az összes adóbevételnek mindössze 1 ezreléke, kisebb az általános forgalmi adóból (áfa) származó summa tervezési hibahatáránál, szabad szemmel szinte nem is látható a költségvetésben" - hangsúlyozta. Hozzátéve: a járulékbevételhez képest aránytalanul nagy terhet jelent az ahhoz kötődő többletadminisztráció, nem is beszélve az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatalra (APEH) háruló ellenőrzési feladatokról. "A háború előtti adónyilvántartásokban a különböző adókból származó bevételek mellett fel volt tüntetve azok beszedési költsége is. Ha ez ma is így lenne, nem lennék meglepve, ha a kulturális járulék sorában a két érték közel lenne egymáshoz" - magyarázta László Csaba, a KPMG partnere.

A beszedés, nyilvántartás és ellenőrzés közvetlen költségeit az APEH ellenőri kapacitásának lekötése miatt kieső bevételek is emelik. Ha a csekély bevételt hozó kulturális járulék felkutatása helyett az adóhivatal emberei inkább az áfa, a személyi jövedelemadó (szja) vagy a társasági adó befizetésének ellenőrzésével foglalkoznának, ugyanakkora idő- és munkaráfordítással jóval nagyobb adóhiányt tárhatnának fel. Például egy 200 millió forintért felépített, kulturális járulékra kötelezett épület után 400 ezer forintot kell ilyen címen befizetni. De pusztán a járulékalap megállapításával napokig elbíbelődhet az adórevizor, mire valamennyi számlát ellenőrzi. Adótanácsadók szerint emiatt nem ez a kedvenc ellenőrzési téma az APEH-nál, amit a járulékfizetésre kötelezettek egy része ki is használ.

Háromszor-négyszer gyakoribb a csalás a kulturális járuléknál, mint más adónemeknél - állítják könyvvizsgálók. Jó példa erre a 2004-es és 2005-ös év eredménye: akkor a korábbinál többet és magasabb áron értékesítettek a járulék alapjául szolgáló termékekből, és ugyanez volt tapasztalható az ilyen szolgáltatásoknál is, mégis számottevően csökkent a járulékbevétel. A kedvezőtlen tendenciát végül az fordította meg, hogy az NKA vezetése a járulékfizetők fokozott ellenőrzését követelte az APEH-nál. Azt viszont nehéz lenne megbecsülni, hogy a "komolyabb" adónemeknél emiatt hány visszaélés maradt felderítetlenül.

A többi kisadó (például a szakképzési hozzájárulás, innovációs járulék, rehabilitációs járulék) szintén bonyolítja az adórendszert, ráadásul a versenyképességet is rontja, nehezítve az adózók dolgát, és elriasztva a külföldi befektetőket. Vámosi-Nagy szerint jelenleg mintegy félszáz adónem létezik idehaza, amitől még nem Magyarország a legbonyolultabb adórendszerű ország, de nem is könnyű az adózók papírmunkája. Éppen ezért Vámosi-Nagy és László Csaba egyaránt szorgalmazza a kulturális járulék megszüntetését a többi kisadóval együtt. Ezzel együtt úgy vélik: az így kieső bevételeket a központi költségvetésből kellene pótolni, azaz pántlikázott pénzből továbbra is finanszírozni kellene a társadalmilag hasznos kulturális célokat. Akár más adónemek emelésével is: az áfa körülbelül 0,1 százalékpontos emelése például fedezné a kisadók megszűntével kiesett bevételoeket.

Nincs mit csodálkozni azon, hogy megszüntetéspártiak a kulturális járulék fizetői is. Az Universal Music Hanglemezkiadó Kft. például a hangfelvételek forgalmazásából származó mintegy 800 milliós árbevétele alapján tavaly 16 millió forint kulturális járulékot fizetett - tájékoztatta a HVG-t Béla Gábor, a kiadó pénzügyi igazgatója. És bár az adózók semmilyen közterhet nem fizetnek szívesen, a kulturális járulék esetében az igazgató különösen sérelmesnek tartja, hogy annak a kulturális szektornak a támogatására kénytelenek ezt a közterhet leróni, amelyben maguk is tevékenykednek, miközben ők maguk mindössze pár százezer forintot kaptak vissza pályázatok útján.

Természetes, hogy nem mondanak rosszat a kulturális járulékról annak haszonélvezői. Az NKA évente több ezer projektet pénzel az így befolyt összegből. Ezek többsége néhány százezer forintos nagyságrendű, de akadnak milliósak is. A Színház- és Filmművészeti Egyetem például az utóbbi három évben 12 pályázaton összesen több mint 48 millió forintot nyert el alaptevékenysége finanszírozására. Az NKA-támogatás nélkül az intézmény tájékoztatása szerint aligha találtak volna más forrást, mint ahogy a 39. Magyar Filmszemlének sem jött rosszul a rendezvényre elnyert 9,5 milliós apanázs.

A szaktárca nem szüntetné meg ugyan a kulturális járulékot, de változtatna a szabályozásán - derül ki a HVG-nek adott írásos válaszból. Ebből azonban csak annyi tudható meg, hogy a járulékforrások módosítását "a fogyasztási szokások megváltozása és a technika fejlődése miatt" tartják indokoltnak, ám a korrekció irányáról és mélységéről nem árultak el részleteket.

Kovács Károly

Hozzon ki többet az Adózónából!
Előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink teljes terjedelmükben olvashatják cikkeinket, emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Új lakás bérbeadása, értékesítése

dr. Bartha László

adójogi szakjogász

Területfoglalási díj, fordított áfa

dr. Bartha László

adójogi szakjogász

Tervezési szolgáltatás, fordított áfa

dr. Bartha László

adójogi szakjogász

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2024 november
H K Sze Cs P Sz V
28 29 30 31 1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30 1

Együttműködő partnereink