Kalkulátor ingatlan-értékesítés utáni adózáshoz 2008-ban

Béres Molnár Gergely könyvvizsgáló, adószakértő

2008.02.06., 13:52 Frissítve: 2008.02.06., 13:58

Tetszik

Az ingatlanértékesítésből származó bevétel minden esetben adóköteles, de pontosan milyen adókat kell fizetni egy ingatlan adás-vétel esetén? Kiszámolhatja az Adózóna ingatlan-értékesítési kalkulátorával.

hirdetés

Az ingatlan eladása utáni adózásnál fontos szempont, hogy keletkezik-e jövedelem az ingatlanértékesítésből. Azt, ogy ebből a jövedelemből várhatóan mennyit kell leadóznia, számolja ki ezzel a kalkulátorral!

Az ingatlan értékesítéséből származó jövedelmet úgy kell meghatározni, hogy bevételből le kell vonni azokat a kiadásokat, amelyek az eladott ingatlannal összefüggésben az eladónál felmerültek.

Levonható kiadások:
- a megszerzésre fordított összeg,
- a megszerzésével kapcsolatban felmerült kiadás (például megfizetett illeték),
- az eladásra kerülő ingatlanon elvégzett értéknövelő beruházás költsége (az ingatlan értékét, állagát megóvó ráfordításokon felül az ingatlan forgalmi értékét növelő ráfordítás, például a fűtés korszerűsítése, kerítés építése), - az ingatlanjog eladásával kapcsolatban felmerült kiadás (például a hirdetések díja).

Kalkulátor

Kattintson és máris kiszámolhatja, hogy adás-vételének milyen adóvonzata van.

Levonható kiadásként nem lehet figyelembe venni azokat a költségeket, amelyeket a magánszemély valamely tevékenységéből származó bevételével szemben korábban már elszámolt. Házilagos kivitelezésű munka esetén a saját munkavégzés ellenértékével a költség nem növelhető. Fontos, hogy a költségeket csak akkor számolhatja el, ha azokat számlával vagy más okirattal tudja igazolni.

Ha a magánszemély a 2008. január 1-je előtti lakásszerzési kedvezménnyel megszerzett lakóingatlant a lakásszerzési kedvezmény érvényesítésének évében, vagy az azt követő ötödik naptári év első napját megelőzően eladja, akkor az átruházásból származó jövedelmét ki kell egészítenie azzal a jövedelemmel, amelynek adóját nem fizette meg, vagy visszaigényelte.

Az ingatlanokat adózási szempontból két csoportba kell sorolni, ezek szerint vannak lakóingatlanok és egyéb ingatlanok.

A lakóingatlanok (lakóház, lakás vagyoni értékű jog) adózása kedvezőbb, mert az ingatlan megszerzését követő ötödik évtől már adómentes lesz az ingatlan értékesítésből származó jövedelem.

Az ingatlanértékesítésből származó jövedelem adóköteles a következők szerint:

• 100 százaléka a megszerzés évében és az azt követő évben,
• 90 százaléka a megszerzés évét követő második évben,
• 60 százaléka a megszerzés évét követő harmadik évben,
• 30 százaléka a megszerzés évét követő negyedik évben,
• 0 százaléka a megszerzés évét követő ötödik és további évben.

A nem lakóingatlanok átruházásából származó jövedelmek adóköteles időszaka továbbra is 15 év marad.
Az öt évnél régebben vásárolt ingatlan átruházása esetén a kiadásokkal csökkentett bevételt a szerzési idő függvényében csökkenteni kell. Ha az eladott ingatlant a magánszemély az eladást megelőző hatodik évben szerezte, akkor a jövedelmet 10 százalékkal csökkentheti. Ez a százalékos mérték évenként 10-10 százalékponttal nő, így ha az ingatlan átruházása a szerzést követő tizenötödik évben vagy később történik, nincs adófizetési kötelezettség.

A lakásszerzési kedvezmény úgy módosult, hogy bármely ingatlan átruházásából származó jövedelem adóját (vagy egy részét) akkor nem kell csak megfizetni, ha azt az átruházás évében vagy az azt követő két évben a magánszemély saját maga, közeli hozzátartozója, élettársa részére idősek otthonába, fogyatékos személyek lakóotthonába vagy más hasonló (pl. ápolási) intézményben (az EU bármely tagállamában is) biztosított férőhely megszerzésére fordítja.

Módosult a rá- vagy hozzáépítéssel bővített ingatlan szerzési évének meghatározása. Az ingatlan szerzési éve alapesetben továbbra is a földhivatali bejegyzés éve, azonban a 2007. év utáni építés, rá-, hozzá- és újjáépítés, bővítés esetében az utolsó jogerős használatbavételi engedély keltének (illetve a tényleges használatbavételnek) az éve. Ez utóbbi esetben a telek szerzési éve és az építmény megszerzési éve azonos, de az szét is választható. Ha az átruházó magánszemély a szétválasztás mellett dönt, akkor az építmény szerzési éve a használatbavételi engedély kelte, a földterület, telek szerzési éve pedig az az év, amelyben a tulajdonjogot megszerezte (vagyis amelyben a tulajdonjog bejegyzése iránti kérelmet a földhivatalhoz benyújtotta). Megosztás esetén a bevételrészeket az értéknövelő beruházások és az átruházási költségek levonása után a szerzési értékek arányában kell kiszámítania.

Ha nincs használatbavételi (fennmaradási) engedély, a szerzés éve az ingatlan vagy építés hitelt érdemlően bizonyított tényleges használatbavételének éve. A 2008 előtt szerzett ingatlanokra három évre szóló átmeneti rendelkezés vonatkozik. E szerint, ha 2008. január 1-e előtt megszerzett ingatlanra 2008-2010-ben például ráépítés történik, és azt ebben a három évben értékesítik, válaszható a 2007. december 31-én hatályos rendelkezések (eredeti szerzési időpont és a 15 éves szabály) alkalmazása.

Hozzon ki többet az Adózónából!
Előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink teljes terjedelmükben olvashatják cikkeinket, emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.