hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Kalkulátor ingatlan-értékesítés utáni adózáshoz 2008-ban

  • Béres Molnár Gergely könyvvizsgáló, adószakértő

Az ingatlanértékesítésből származó bevétel minden esetben adóköteles, de pontosan milyen adókat kell fizetni egy ingatlan adás-vétel esetén? Kiszámolhatja az Adózóna ingatlan-értékesítési kalkulátorával.

Az ingatlan eladása utáni adózásnál fontos szempont, hogy keletkezik-e jövedelem az ingatlanértékesítésből. Azt, ogy ebből a jövedelemből várhatóan mennyit kell leadóznia, számolja ki ezzel a kalkulátorral!

Az ingatlan értékesítéséből származó jövedelmet úgy kell meghatározni, hogy bevételből le kell vonni azokat a kiadásokat, amelyek az eladott ingatlannal összefüggésben az eladónál felmerültek.

Levonható kiadások: 
- a megszerzésre fordított összeg,
- a megszerzésével kapcsolatban felmerült kiadás (például megfizetett illeték),
- az eladásra kerülő ingatlanon elvégzett értéknövelő beruházás költsége (az ingatlan értékét, állagát megóvó ráfordításokon felül az ingatlan forgalmi értékét növelő ráfordítás, például a fűtés korszerűsítése, kerítés építése), - az ingatlanjog eladásával kapcsolatban felmerült kiadás (például a hirdetések díja).

Kalkulátor
Kattintson és máris kiszámolhatja, hogy adás-vételének milyen adóvonzata van.
Levonható kiadásként nem lehet figyelembe venni azokat a költségeket, amelyeket a magánszemély valamely tevékenységéből származó bevételével szemben korábban már elszámolt. Házilagos kivitelezésű munka esetén a saját munkavégzés ellenértékével a költség nem növelhető. Fontos, hogy a költségeket csak akkor számolhatja el, ha azokat számlával vagy más okirattal tudja igazolni.

Ha a magánszemély a 2008. január 1-je előtti lakásszerzési kedvezménnyel megszerzett lakóingatlant a lakásszerzési kedvezmény érvényesítésének évében, vagy az azt követő ötödik naptári év első napját megelőzően eladja, akkor az átruházásból származó jövedelmét ki kell egészítenie azzal a jövedelemmel, amelynek adóját nem fizette meg, vagy visszaigényelte.

Az ingatlanokat adózási szempontból két csoportba kell sorolni, ezek szerint vannak lakóingatlanok és egyéb ingatlanok.

A lakóingatlanok (lakóház, lakás vagyoni értékű jog) adózása kedvezőbb, mert az ingatlan megszerzését követő ötödik évtől már adómentes lesz az ingatlan értékesítésből származó jövedelem. 

Az ingatlanértékesítésből származó jövedelem adóköteles a következők szerint: 

• 100 százaléka a megszerzés évében és az azt követő évben,
• 90 százaléka a megszerzés évét követő második évben,
• 60 százaléka a megszerzés évét követő harmadik évben,
• 30 százaléka a megszerzés évét követő negyedik évben,
• 0 százaléka a megszerzés évét követő ötödik és további évben.

A nem lakóingatlanok átruházásából származó jövedelmek adóköteles időszaka továbbra is 15 év marad.
Az öt évnél régebben vásárolt ingatlan átruházása esetén a kiadásokkal csökkentett bevételt a szerzési idő függvényében csökkenteni kell. Ha az eladott ingatlant a magánszemély az eladást megelőző hatodik évben szerezte, akkor a jövedelmet 10 százalékkal csökkentheti. Ez a százalékos mérték évenként 10-10 százalékponttal nő, így ha az ingatlan átruházása a szerzést követő tizenötödik évben vagy később történik, nincs adófizetési kötelezettség.

A lakásszerzési kedvezmény úgy módosult, hogy bármely ingatlan átruházásából származó jövedelem adóját (vagy egy részét) akkor nem kell csak megfizetni, ha azt az átruházás évében vagy az azt követő két évben a magánszemély saját maga, közeli hozzátartozója, élettársa részére idősek otthonába, fogyatékos személyek lakóotthonába vagy más hasonló (pl. ápolási) intézményben (az EU bármely tagállamában is) biztosított férőhely megszerzésére fordítja.

Módosult a rá- vagy hozzáépítéssel bővített ingatlan szerzési évének meghatározása. Az ingatlan szerzési éve alapesetben továbbra is a földhivatali bejegyzés éve, azonban a 2007. év utáni építés, rá-, hozzá- és újjáépítés, bővítés esetében az utolsó jogerős használatbavételi engedély keltének (illetve a tényleges használatbavételnek) az éve. Ez utóbbi esetben a telek szerzési éve és az építmény megszerzési éve azonos, de az szét is választható. Ha az átruházó magánszemély a szétválasztás mellett dönt, akkor az építmény szerzési éve a használatbavételi engedély kelte, a földterület, telek szerzési éve pedig az az év, amelyben a tulajdonjogot megszerezte (vagyis amelyben a tulajdonjog bejegyzése iránti kérelmet a földhivatalhoz benyújtotta). Megosztás esetén a bevételrészeket az értéknövelő beruházások és az átruházási költségek levonása után a szerzési értékek arányában kell kiszámítania. 

Ha nincs használatbavételi (fennmaradási) engedély, a szerzés éve az ingatlan vagy építés hitelt érdemlően bizonyított tényleges használatbavételének éve. A 2008 előtt szerzett ingatlanokra három évre szóló átmeneti rendelkezés vonatkozik. E szerint, ha 2008. január 1-e előtt megszerzett ingatlanra 2008-2010-ben például ráépítés történik, és azt ebben a három évben értékesítik, válaszható a 2007. december 31-én hatályos rendelkezések (eredeti szerzési időpont és a 15 éves szabály) alkalmazása.
Hozzon ki többet az Adózónából!
Előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink teljes terjedelmükben olvashatják cikkeinket, emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Beruházás bérleti díj fejében

dr. Kelemen László

adószakértő, jogász

Külföldi jógatábor

dr. Kelemen László

adószakértő, jogász

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2024 május
H K Sze Cs P Sz V
29 30 1 2 3 4 5
6 7 8 9 10 11 12
13 14 15 16 17 18 19
20 21 22 23 24 25 26
27 28 29 30 31 1 2

Együttműködő partnereink