hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Mi lesz egyszerűbb és mi szigorúbb az ekhózóknak 2008-ban?

  • dr. Marosi Andrea

Az ekho-törvény is változott január 1-vel. Összeállításunkból megtudhatja, mit kell továbbra is változatlanul fizetni a jövőben, milyen szigorításokkal, módosulásokkal és könnyítésekkel kell számolnia az adózónak 2008-ban.

A 2005. évi CXX. törvény 2006. január 1-jei hatályba lépésével megszületett az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulást (EKHO) biztosító adózási forma, amelyet jellemzően művészeti, szellemi foglalkozási körbe tartozó magánszemélyek választhatnak. 2008. január 1-jétől az eddigi jogosító kör kiegészült további tevékenységekkel: a díszletező, a díszítő és a népi iparművészeti igazolvánnyal rendelkező magánszemély is választhatja ezt az adózási formát.

A munkaviszonyban ekho-t választó magánszemély változatlanul köteles a havi minimálbér után az általános szabályok szerint megfizetni a közterheket és csak az e fölötti összeget számfejtheti ekhós jövedelemként. Ugyanakkor szigorítást jelent, hogy január 1-jétől már nem elegendő, hogyha valaki már márciusban rendelkezik a minimálbér 12-szeresének megfelelő általánosan adózó jövedelemmel. Ahhoz, hogy áprilisban is az ekhót választhassa, ebben a hónapban is meg kell fizetnie az általános szabályok szerint a 69 ezer forintot terhelő adót és tb-t. Könnyítés lehet e feltétel teljesítésében, hogy például a megbízási jogviszony alapján megszerzett és a munkáltatónak igazolt jövedelem is elfogadható.

Módosult, hogy a 15 százalékos ekhoalap megállapításakor ezentúl a biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony időtartamát is figyelembe kell venni. Amennyiben az adott ekho alap meghaladja az említett időtartam és a járulékfizetés napi felső határa szorzatának összegét, a meghaladó részre elegendő az alacsonyabb, 11,1 százalékos ekho mértéket alkalmazni.

Könnyebbség az adókötelezettség teljesítésében, hogy januártól lehetőség nyílik arra, hogy a vállalkozási vagy eseti megbízási szerződéssel ekhos tevékenységet végző magánszemély nyilatkozatban átvállalja a kifizetőt terhelő ekhót. Ez esetben a magányszemély kötelezettsége negyedévente a hozzájárulást megállapítani és befizetni, illetve évente negyedéves bontásban bevallást készíteni. E mellett a kifizetőt továbbra is adatszolgáltatási kötelezettség terheli a magánszemély részére juttatott ekho alapot képező bevételről.

További változás, hogy idéntől az ekhó megfizetésével a magánszemély jogosulttá válik a természetbeni egészségbiztosítási ellátásra. Ennek fedezésére módosult a 15 százalékos egyéni ekhó megoszlása, csökkentve annak személyijövedelemadó részét. E szerint az eddigi 11 százalék helyett 9,5 százalék megy a személyi jövedelemadóra, nyugdíjjárulékra és tagdíjra 3,9 százalék (0,1 százalék + 3,8 százalék), és természetbeni egészségbiztosítási járulékra 1,6 százalék.

A kifizetőt terhelő ekho megoszlása is módosul: az egészségbiztosítási járulék 3,3 százalék, a nyugdíjbiztosítási járulék 16,7 százalék szemben a korábbi 9 és 11 százalék helyett. Összességében ugyanakkor változatlanul az egyéni ekho mértéke 15 százalék és a kifizetőt terhelő rész pedig 20 százalék.

Új előírás, a közösségi jog egyenlő elbánás alapelvének való megfelelés jegyében született, hogy az EGT tagállamok állampolgárainak is lehetőségük van idéntől az ekhot választani. Eddig e magánszemélyek azon indokkal nem alkalmazhatták ezt az adózási formát, mert nem szereznek a Magyar Köztársaság területén általános szabályok szerint közterhet viselő jövedelmet és így utánuk egyáltalán nem fizetnek járulékokat. A 2008-tól életbe lépett módosítás alapján a lehetőség számukra is nyitottá vált, amennyiben nem tartoznak a magyar társadalombiztosítási jogszabályok hatálya alá, ugyanakkor a biztosítási jogviszonyukat az illetékes honi hatóság igazolja, továbbá van olyan Magyarországon szerzett jövedelmük, amely után az általános szabályok szerint személyi jövedelemadót fizetnek.

A magyar állampolgárok részére előírtakhoz hasonlóan az Európai Gazdasági Térség (EGT) állampolgárainak esetében is a az ekhózás jövedelemhatára 25 millió forint. Ennek igenybevételénél ugyanakkor figyelembe kell venni, hogy az általános szabályok szerint szja-val terhelt jövedelem eléri-e az éves minimálbért. Amennyiben ez teljesül, úgy 25 millió bevételig, míg ha nem éri el, úgy a 25 millió forint arányosan kisebb hányadára választhat a magánszemély ekhót.

Fontos felhívni a figyelmet, hogy az EGT- állampolgár ekhos bevétele után a kifizetőnek nem kell a 20 százalékos ekhot megfizetnie, ugyanakkor a kifizetés előtt 9,5 százalék ekhos személyi jövedelemadót kell levonnia.

Hajdu Emese
Nyugat – Magyarországi Egyetem
Pénzügyi és Számviteli Intézet

Hozzon ki többet az Adózónából!
Előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink teljes terjedelmükben olvashatják cikkeinket, emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Időszakos orvosi vizsgálatok

dr. Hajdu-Dudás Mária

ügyvéd

Egyéni vállalkozásból kivonás

Lepsényi Mária

adószakértő

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2024 november
H K Sze Cs P Sz V
28 29 30 31 1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30 1

Együttműködő partnereink