adozona.hu
Eva: 2008-ban kinek éri meg?
//adozona.hu/archive/20080101_eva_2008_valtozasok_januar_osszefoglalo
Eva: 2008-ban kinek éri meg?
Tetszik
Evázni vagy társasági adót fizetni éri meg inkább 2008-ban? Milyen költséghányad mellett és kik választhatják egyáltalán az evát? Összefoglaltuk a legfontosabb idei változásokat.
Azoknak a vállalkozásoknak, amelyek a nyereséget visszaforgatják, és alig vesznek ki osztalékot, valószínűleg jobban megéri a társasági adó. Akik viszont a megtermelt nyereséget ki akarják venni a cégből, azoknak kedvezőbb az eva. Míg a társasági adó választása esetén 25-35 százalékos osztalék utáni szja-t kell fizetni, az eva esetén ez nem jár többlet teherrel, mert az eva az osztalék utáni adót is kiváltja.
2008-tól kedvezőbb lehet az eva helyett a társasági adót választani, mivel a 16 százalék helyett 10 százalékos társasági adóra jogosító nyereség felső határát 5 millió forintról 50 millióra emelik, azzal a megkötéssel, hogy a megtakarított adót beruházásra, hiteltörlesztésre, vagy hátrányos helyzetű munkavállalók foglalkoztatására kell felhasználniuk. Másrészt pozitívan érinti a beruházásra készülő kisvállalkozásokat, hogy növelhető az adóalap-csökkentő fejlesztési tartalék összege, eddig a nyereség negyedrészéig volt lehetséges tartalékot képezni, jövőre már a feléig. (Az 500 millió forintos összeghatár megmaradt.) Azaz, ha a 10 százalékos társasági adó feltételeinek meg tudunk felelni, vagy jelentős beruházási tartalékot tud képezni, akkor a társasági adó minden költséghányad mellett kedvezőbb lehet az evánál. Azt azonban mindenképpen vegyük figyelembe, hogy döntésünk nem egy évre, hanem négy évre szól, mivel, ha kilépünk az evás körből, akkor négy évig nem léphetünk vissza.
Az evát választani, illetve az evából kilépni minden év december 20-áig lehet. Bejelentkezését nem kell megújítania annak, aki már tavaly is evás volt és a 2008. évben is az eva hatálya alá szeretni tartozni. Csak az a vállalkozó léphet be az evakörbe, akinek ebben az időpontban nincs köztartozása. Vagyis az maradhat az evás, aki befizette a 2007. negyedik negyedévre számított egyszerűsített vállalkozói adót. Nem kell foglalkoznia az iparűzési adóval, csak az 50 millió forintos határ miatt, hiszen az evában amúgy is felső korlát a 25 millió forintos árbevétel. Figyeljünk arra, hogy ha egy evás vállalkozó megszünteti tevékenységét, a még evaalanyként kiszámlázott, de a tevékenység megszüntetését követően befolyt bevételét az szjatörvény szerinti önálló tevékenységből származó bevételként kell elszámolnia és leadóznia.
Idén már a hulladékkereskedelmi tevékenységet végzők is választhatják az evát. A hulladékkereskedők bevonására egyrészt az adózási tevékenységük egyszerűsítése miatt, másrészt a kedvezőbb adózáson keresztül a tevékenység „kifehéríthetése” miatt került sor, hiszen sokan végzik ezt a tevékenységet és ettől is nagyobb adóbevételt remél a költségvetés. 2007-ig csak az utazási irodák voltak kizárva az evázók köréből, 2009-től már az utazásszervezők sem adózhatnak az eva szerint, mivel az új áfa törvény 2008. január 1-jétől valamennyi utazásszervezőre kiterjeszti az árrés szerint adózást. Emiatt nekik legkésőbb 2008. december 20-áig ki kell jelentkezniük az eva alól, ha korábban evaalanyok voltak.
Fordított adózást kell alkalmaznia az evásoknak, ha termékértékesítésükre vagy szolgáltatásnyújtásukra a fordított áfáadózás szabályai vonatkoznak. Így például fordított adózás vonatkozik a közvetített és az ingatlanhoz kapcsolódó szolgáltatásokra (ingatlanközvetítés, ingatlan-szakértői szolgáltatás, építési munkák előkészítése és koordinálása), a személyszállításra, az EU-n belül más tagországba történő fuvarozásra, reklám-, tanácsadási, ügyvédi, számviteli, adóügyi, számítástechnikai, fordítói és tolmácsolási, kulturális, művészeti, tudományos, oktatási, szórakoztatási és sportszolgáltatásra (amelynek teljesítési helye az, ahol az igénybevevő gazdaságilag letelepedett). Ez azt jelenti, hogy az áfát a terméket vagy szolgáltatást vásárló, igénybevevő belföldön nyilvántartásba vett adóalany fizeti meg. Tehát az eva adóalany ilyen szolgáltatások nyújtásakor nem számíthat fel áfát egy másik adóalanynak. Amennyiben pedig az evás ilyen szolgáltatásokat vesz igénybe, akkor az adóalapja (evaalap) nem nő, de az eván felül az áfát is neki kell megfizetnie.
Ha az eva adóalany ezen tevékenységek valamelyikét külföldinek nyújtja, a bizonylaton nem tüntethet fel áfát, mivel azt majd a vevője fizeti meg. Ez sajnos azzal a kedvezőtlen ténnyel jár együtt, hogy – ilyen esetben – már nem a bruttó (áfát tartalmazó), hanem a nettó számlaösszeg után kell megfizetni a 25 százalékos adót, és ez többletterhet jelent. Ezért érdemes végiggondolnia minden evásnak, hogy fordított adózás alá tartozó szolgáltatások nyújtása, vagy igénybevétele esetén, valamint külföldinek történő értékesítés esetén maradjon-e továbbra is az eva-körben, vagy lépjen vissza az általános szabályok alá.
2008. januárjától az evásnak kell megfizetnie az áfát, ha áfa-alanytól 100 ezer forint feletti összegben ingatlant vagy ahhoz kapcsolódó építési-szerelési, karbantartási, javítási, bontási vagy takarítási szolgáltatást vásárolnak. Ilyenkor ugyanis az eladó, illetve a szolgáltató nem számít fel áfát. 2008-tól áfát kell fizetnie az evásnak, ha külföldről vagy külfölditől Magyarországon áfáztatható terméket vagy szolgáltatást vesz, viszont ezek összege nem számít bele a bevételbe, vagyis az evaalapba. Az áfával kapcsolatos változások így talán nem lesznek nagy hatással az evásokra, hiszen akit az áfafizetés negatívan érinthet, az valószínűleg már nem evás, vagy most elhagyja az evás kört. Az eva inkább a kevés költséggel dolgozó, főleg szellemi munkát végzők számára éri meg igazán.
Nem változott, hogy az eva-alanynak az áfa törvénynek a jogutódlással való megszűnésre vonatkozó szabályait kell alkalmaznia, azaz az evát választó vállalkozónak a bejelentkezés évében áfát kell fizetnie a bejelentkezés évében beszerzett tárgyi eszközök után, illetve azon eszközök után, melyeket kivon a bevételszerző tevékenységből. Kedvező változás, hogy az eva-alanynak nem kell megfizetnie a társaságiadó-alanyként korábban képzett fejlesztési tartalék után a társasági adót, ha a képzést követő 1 éven belül legalább ekkora mértékű beruházást valósít meg.
Szintén változás, hogy az evatörvény januártól lehetőséget biztosít arra, hogy az elhunyt evaalany tevékenységét özvegye vagy örököse folytassa, aki korábban nem volt evaalany. Amennyiben az örökös (az özvegy) egyébként saját jogon az Szja törvény hatálya alá tartozó (az átalányadó vagy a vállalkozói személyi jövedelemadó szabályai szerint adózó) egyéni vállalkozó, és úgy dönt, hogy folytatni kívánja az örökhagyó tevékenységét, akkor választhat adóalanyiságot (eva-alany), vagy a saját jogon végzett tevékenységgel azonos adózást. Ez utóbbi esetben úgy jár el, mintha az egyéni vállalkozónak minősülő elhunyt magánszemély adóalanyisága a tevékenység megszüntetése nélküli szűnt volna meg, azaz nem kell alkalmazni a megszűnésre vonatkozó előírásokat. Vagyis, ha az elhunyt eva-alanyként történő bejelentkezését követően készlettel rendelkezett, amelyet az áttéréskor nem kellett leadózni, akkor ezt az örökösnek sem kell, csak ha megszünteti tevékenységét.
A Magyarországon 2003-ban bevezetett egyszerűbb adózási forma egyértelműen népszerűnek mutatkozik, hiszen az APEH a tavalyi 99 ezer után 2007-ben 103 ezer evást regisztrált. Az eva elindulásától számított 5 évben, több mint 500 milliárd forintot szedtek be mintegy 100 ezer vállalkozótól adóként, és a költségvetés 2008-ban is több mint 160 milliárd forint árbevétellel számol.
Szóka Károly
Nyugat-Magyarországi Egyetem, Közgazdaságtudomány Kar
Pénzügyi és Számviteli Intézet
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
