hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Nyilatkozat az APEH-nak: mikor úszható meg?

  • dr. Marosi Andrea

A nyilatkozat olyan bizonyítási eszköz amelyet az adóhatóság a tényállás tisztázása végett alkalmaz. Ilyenkor az adóhatóság az adózót - a vele szerződéses kapcsolatban állt vagy álló adózók adókötelezettségének ellenőrzése érdekében felhívásban nyilatkozattételre kötelezheti. Ez a nyilatkozattétel a nyilatkozó által ismert, illetve nyilvántartásában szereplő adatra, tényre, körülményre vonatkozhat. Mikor lehet ezt megtagadni? Marosi Andrea tanácsai.

Ha nem tartozunk a fenti adózó körbe, akkor az adóhatóság minket tanúként meghallgatva szerzi meg a számára fontos információkat. Az adóhatóság felhívására kötelesek vagyunk tanúvallomást tenni. 

Mind a tanú, mind a nyilatkozó megtagadhatja a nyilatkozattételt, illetve a tanúvallomást, ha a nyilatkozattal, tanúvallomással érintett adózó a hozzátartozója, vagy ha nyilatkozatával, tanúvallomásával saját magát vagy hozzátartozóját bűncselekmény elkövetésével vádolná. 

Nem hallgatható meg tanúként az, akitől nem várható bizonyítékként értékelhető vallomás, vagy védett adatnak, hivatásbeli titkoknak minősülő tényről az illető nem kapott felmentést a titoktartás alól az arra jogosított szervtől, vagy személytől. 

A jogszabály kommentárja fentiekhez az alábbi sejtelmes mondatot fűzi: ”Azt, hogy kitől nem várható bizonyítékként értékelhető tanúvallomás, mindig csak egyedileg, a tanú személyes tulajdonságai és a tanúsítani kívánt tény ismeretében lehet eldönteni.”

Az adóhatóság köteles a magánszemélyt kioktatni jogairól és kötelezettségeiről, valamint figyelmeztetnie kell a nyilatkozattétel, illetve a tanúvallomás megtagadásának következményeire. Az a jogszabályi rendelkezés, mely szerint a nyilatkozattételről, illetve a tanúmeghallgatásról az érintett adózót nem kell értesíteni, gyakorlatilag megfosztja adózót annak a lehetőségétől, hogy tudomására jusson mi történik az ellenőrzési eljárásban. Még akkor is megfosztja, ha iratbetekintési joga van, amit természetesen nem áll módjában senkinek naponta gyakorolni. 

Álláspontom szerint az értesítési kötelezettség hiánya olyan jogszabályi ellentmondás, ami az adózó jogait csorbítja. Ez az eljárási gyakorlat párhuzamba állítható a büntetőeljárás részét képező nyomozás során történő eljárás szabályaival, amelyben a cél, vagyis a nyomozás sikere, bizonyos mértékig indokolhatja.

Az adóhatóság az adózó, illetőleg a magánszemély szóbeli nyilatkozatáról jegyzőkönyvet készít. A jegyzőkönyv pontos tartalmát a jogszabály meghatározza, probléma inkább a jegyzőkönyv felvételének módjával van. A jegyzőkönyv felvételére általában úgy kerül sor, hogy közben sérül az adótitok . Rendszeres gyakorlat, hogy ennek során a szobában más adózók is tartózkodnak , valamint adózók és ügyintézők jönnek mennek, telefonálnak, esetleg a másik asztalnál telefonon idéznek. A jegyzőkönyvvezető sokszor úgy gondolja hogy helyettünk kell fogalmaznia. Így kerülnek bele a jegyzőkönyvbe általunk el nem mondott mondatok. A jegyzőkönyv felvétele során furcsállni szokták, ha kérjük a szó szerinti rögzítést. További problémát jelent, hogy számos esetben kézírással történik a rögzítés, ami nem olvasható. 

Kétségtelen tény, joga van adózónak fentieket szóvá tenni, de magam is számtalan esetben csak az eljáró hatóság nevében fellépő ügyintéző rosszallását váltom ki. Adózónak joga van ahhoz, hogy ha egy kérdést nem ért, akkor rögzítsék, hogy nem a nyilatkozattételt tagadta meg, hanem a kérdés érthetetlensége miatt nem tud arra válaszolni. Bármilyen nehéz is adott esetben, de mielőtt a nyilatkozattételünket tartalmazó a jegyzőkönyvet aláírjuk, olvassuk el alaposan.

Ha a jegyzőkönyv nem tartalmazza azt, amit mi nyilatkoztunk, akkor ezt tegyük szóvá. Ha nem kívánják javítani, akkor az aláíráskor mód van arra, hogy megjegyzést tegyünk. Ebben rögzíthetjük azokat a körülményeket, amelyek a jegyzőkönyv objektivitását megkérdőjelezik. Írjuk oda kézzel, hogy a jegyzőkönyv nem az általunk elmondottakat tartalmazza, avagy a kérdések számunkra értelmezhetetlenek, és ezzel a megjegyzéssel írjuk alá. Fentiek azért fontosak, mert bizonyítják, hogy megjelentünk az idézésen. Bizonyítják azt is, hogy együttműködési és nyilatkozattételi kötelezettségünknek eleget tettünk.

Az APEH honlapján is megjelent Adózók Kartája (2007.09.21.) kimondta, hogy az adózó „korlátozás nélkül megtudhatja, hogy az adóhatóság az Öntől kért adatokat milyen célból kéri, s a tudomására jutott adatokat mire használja fel.” Ezért  célszerű rákérdezni arra, hogy az adóhivatal milyen célból kér tőlünk nyilatkozatot.
Hozzon ki többet az Adózónából!
Előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink teljes terjedelmükben olvashatják cikkeinket, emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Előfizetési csomagajánlataink:


További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!

Kérdések és válaszok

Térítésmentesen kapott termék

Szarvas Imréné

könyvvizsgáló, adószakértő, könyvelő

Átalányadózás év közbeni kezdéssel

Lepsényi Mária

adószakértő

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2021 szeptember
H K Sze Cs P Sz V
30 31 1 2 3 4 5
6 7 8 9 10 11 12
13 14 15 16 17 18 19
20 21 22 23 24 25 26
27 28 29 30 1 2 3
hirdetÉs

exit_to_app Ön korábban már belépett a HVG csoport egyik weboldalán. Ha szeretne ezen az oldalon is bejelentkezni, ezen a linken egy kattintással megteheti.

close