Kell-e félni a biztosítási intézkedéstől?

dr. Marosi Andrea

2007.11.08., 06:45 Frissítve: 2007.11.08., 20:54

Tetszik

A magánszemélyek vagyonának vizsgálatakor sem az első fokú adóhiányt megállapító határozat fizetési határidejét, sem jogerőssé válását nem várja meg az adóhivatal – legalábbis az ilyen ügyekkel foglalkozó ügyvédi iroda tapasztalata szerint.

A gyakorlat szerint az adóhivatal magasabb összegű adóhiányt megállapító határozatával egyidejűleg az adózónak megküldi a "biztosítási intézkedés" – azaz vagyonelemei zárolásának – elrendeléséről szóló végzést is.

Ez az adóhivatali hozzáállás – bár jogszerű – megkérdőjelezhető. Eszerint ugyanis semmilyen ellenbizonyítási lehetősége nincs az adózónak, az eljárás nem zárult le, hiszen nem jogerős határozatokról van szó. Ennek megfelelően nem is biztos, hogy az eljárás folytatásában is véglegesen, jogerősen adóhiányt állapítanak majd meg. Az ügyvédi iroda tapasztalata azt mutatja, hogy számos esetben a revizorok igyekeznek minél hamarabb lezárni az ügyvéd nélkül a hivatal elé álló ügyfél vizsgálatát. A jegyzőkönyv felvételét követően pedig gyorsan meghozzák a határozatot, mellyel egyidejűleg sor kerül a biztosítási intézkedésre.

A biztosítási intézkedés lényege, hogy az adózó vagyonelemeit (ingó, ingatlan, pénz, követelés) zárolják. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy az APEH megkeresi az adózó számlavezető pénzintézetét , amely a bankszámláján lévő pénzt elkülöníti, így tehát azzal ezután nem rendelkezhet. Amennyiben a teljes biztosítandó összegre nem elég a számlán lévő pénz, úgy a jövőbeni befizetések esetén is ez a szabály. Ez az összeg nem kerül át az APEH számlájára, de nem is rendelkezhet vele az adózó.

Amennyiben a biztosítási intézkedés nem járt teljes sikerrel, a hivatal elrendeli a meghatározott dolog zárlatát. Ez lehet ingatlan vagy ingó tulajdon, például gépjármű, vagy bármi, amit egy végrehajtási eljárás során egyébként is lefoglalhat a végrehajtó.

A biztosítási intézkedés ellen semmit nem lehet tenni: a végrehajtási kifogás nem bír halasztó hatállyal a végzés ellen. Ezért az adózónak mindig az első fokú határozat meghozatala előtt kell bizonyítania igazát.

A biztosítási intézkedés akkor rendelhető el, ha valószínűsíthető, hogy a követelés későbbi kielégítése veszélyben van. Ezt az általános megszövegezést szinte minden esetre rá lehet húzni, ráadásul a határozatot hozó adóhatóság rendeli el a biztosítási intézkedést, szemben a nem adóhatósági végrehajtó okirattal, ahol ez a feladat a bírót illeti meg. Számos bírósági eset támasztja alá, hogy ezt sokszor nem rendeli el a bíróság.

Feltétel az is, hogy az adózó kézhez kapja a határozatot. A határozat átvételétől a benne szereplő fizetési határidő elteltéig (illetve az eljárás további szakaszáig, fellebbezés, bíróság) foganatosíthat biztosítási intézkedést, ezt követően végrehajtást indít a hivatal.

A végrehajtás alapjául szolgáló okirat (jelen esetben az adókötelezettséget előíró adóhatósági határozat) megsemmisítése esetén a biztosítási intézkedést meg kell szüntetni. Nem árt még azt is tudni, hogy a törvény szerint a magyar adóhivatalnak behajtási jogsegély igénybevételével az Európai Unió tagállamaiban is lehetősége van biztosítási intézkedést hozni, ellenkező döntés hiányában végrehajtást lefolytatnia.

Kocsis Zoltán
Dr. Vilmányi Ügyvédi Iroda

(A cikk következő részében az APEH-et kérdezzük a biztosítási intézkedésről.)

Hozzon ki többet az Adózónából!
Előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink teljes terjedelmükben olvashatják cikkeinket, emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.