Veres: átfogóbb adóreformra 2009-től lehet számítani

Megosztás Tetszik

A 2008-ban bevezetendő adóváltoztatások a magyarországi adózás egyszerűsítését és egységesítését szolgálják, átfogóbb adóreformra azonban csak 2009-től lehet számítani – mondta Veres János pénzügyminiszter a Friedrich Ebert Alapítvány konferenciáján.

A pénzügyminiszter a konferencián elismerte, bár a kormány a "kisadók" összevonásával is az adózás egyszerűsítését kívánta elérni, a társadalmi partnerek azonban az elmúlt napok vitái alapján azt szeretnék, ha minden maradna a régiben. Ebben a kérdésben a közeljövőben további egyeztetések lesznek.

Veres János elmondása szerint jövőre egy teljesen új áfa-törvényt kíván bevezetni a kormány, ha a parlament jóváhagyja a törvény tervezetét. Ebben az egyik nagyon fontos változtatás az, hogy az áfa esetében az alanyi adómentesség értékhatára a korábbi 4 millió forintról 2008-ban 5 millió forintra emelkedik. A törvényjavaslat másik lényeges módosítása az lesz, hogy a fordított adózást kiterjeszti az ingatlanszektorra is, várhatóan a jövőben még új területekre is érvényes lesz a fordított adózás, de erről most tárgyalnak az Európai Bizottsággal. 

A gazdaság kifehérítésének már megvannak az első eredményei, az idén várhatóan 50 milliárd forinttal több lesz az adóbevétel a szürke-, illetve feketegazdaság visszaszorítását célzó, már eddig bevezetett intézkedések hatására – tette hozzá a pénzügyi tárca vezetője. 

Kovács László, az Európai Unió adó- és vámügyi biztosa szerint várható volt az, hogyan dönt az Európai Bíróság a Magyarországon alkalmazott iparűzési adóról, hisz korábban egy olasz regionális adóval kapcsolatban hasonló döntést hozott. A biztos személyes véleményét tolmácsolva aláhúzta: ezzel együtt úgy gondolja, ha majd a magyar államháztartás helyzete hosszabb távon rendeződik, előbb-utóbb fel kell vetni, mivel lehet ezt az adófajtát kiváltani, hisz az iparűzési adó egyáltalán nem használ az ország versenyképességének. Kiemelte, a fejlett országokban egyébként is az a tendencia, hogy nem a vállalati teljesítmények alapján számított adókat alkalmazzák, hanem helyettük például a vagyoni típusú adókat vetik ki.

Az EU adóügyi biztosa elmondta: a tervek szerint a magyar államháztartás GDP-arányos hiányát 2009-re 3 százalék körüli szintre kell csökkenteni, ha tehát az államháztartás helyzete erősödik, akkor a magyar kormány újra elgondolkozhat azon, hogyan lehetne az iparűzési adót, esetleg annak feltételeit kedvezőbbé tenni, vagy azon, hogyan lehetne megszüntetni ezt az adófajtát. 

Kovács László ugyanakkor azt is hangsúlyozta, hogy "nyilván a magyar kormány is tisztában van azzal, hogy minden vállalkozáson lévő adóteher az ország versenyképességét csökkenti". Kifejtette: az unió tagállamaiban egyre erősödik az a tendencia, hogy csökkentik a munkára, a teljesítményekre, így például a vállalkozások nyereségére kivetett adót, és az így kieső bevételt a fogyasztás nagyobb mértékű adóztatásával, a környezetszennyezés adóztatásával és a vagyon jelentősebb megadóztatásával ellensúlyozzák. Ez szociális szempontból is indokolt lépés lehet - hangoztatta Kovács László. Elmondta: elképzelhető, hogy a magyar kormány is előbb-utóbb ezt az utat választja. 

Kovács László kiemelte: személyes ambíciójának tekinti, hogy az Európai Unióban az egyes országokban alkalmazott társasági nyereségadó alapját, annak számítási módját harmonizálják, de ne a nyereségadó mértékét.