Megbukhatott volna az iparűzési adó

Megosztás Tetszik

Az Európai Bíróság nem találta ellentétesnek az uniós joggal a magyar iparűzési adót. Az önkormányzatok és a politikusok is erre a döntésre számítottak, de a Deloitte szerint az EB most szűkebben határozta meg a tiltott forgalmi adó fogalmát, mint korábban. Oszkó Péter szerint a kilencvenes években megbukott, a hipához hasonló dán adót sem törölné el ma az Európai Bíróság.

 A testület megállapította, hogy nem forgalmi jellegű adóról van szó, használata tehát összeegyeztethető az érintett uniós jogszabállyal, amely egyetlen áfa-jellegű adó kirovását teszi lehetővé a tagországok számára. A kizárólag az uniós jogot vagy az uniós intézményeket érintő perekben eljáró Európai Bíróság egyesített eljárást folytatott le két üggyel kapcsolatban: egyfelől abban, amelye a KÖGÁZ Rt., E-ON IS Hungary Kft., E-ON DÉDÁSZ Rt., Schneider Electric Hungária Rt., TESCO Áruházak Rt., OTP Garancia Biztosító Rt., OTP Bank Rt., ERSTE Bank Hungary Rt., Vodafone Magyarország Mobil Távközlési Rt. indított a Zala Megyei Közigazgatási Hivatal ellen, másfelől abban, amely az OTP Garancia Biztosító Rt. kezdeményezésére a Vas Megyei Közigazgatási Hivatal ellen folyt. 

Ezekkel kapcsolatban két magyar bíróság kérte az uniós testülettől, hogy határozzon arról, összeegyeztethető-ez iparűzés adó az úgynevezett hatodik hozzáadottértékadó-irányelvvel, és különösen azzal a tilalommal , hogy a tagállamok nem tarthatnak fenn és nem vezethetnek be forgalmi jellegű adózási rendszereket. Az ítéletben a bíróság emlékeztetett arra, hogy nem ellentétes az uniós joggal az olyan adó fenntartása vagy bevezetése, amely nem rendelkezik az áfa (uniós zsargonban hozzáadottérték-adó) valamely alapvető jellemzőjével. A kiadott sajtóközlemény szerint a forgalmi adó "általánosan vonatkozik olyan ügyletekre, amelyek tárgyát termékek vagy szolgáltatások képezik; összege arányos a termékek, illetve a szolgáltatások árával; a termelés és a forgalmazás minden egyes szakaszában kivetik; az adóalany a korábbi szakaszokban megfizetett összegeket levonhatja az általa fizetendő adóból (az adó végül a fogyasztót terheli)". 

Az iparűzési adó "ezzel szemben egyrészről az adózási időszakban értékesített termékek, illetőleg végzett szolgáltatások árbevétele, másrészről az eladott áruk beszerzési értéke, a közvetített szolgáltatások értéke, valamint az anyagköltség közötti különbözeten alapul. Mivel továbbá adott időszak árbevétele alapján számítják ki, nem lehet pontosan megállapítani azt az adóösszeget, amelyet az egyes termékértékesítések vagy szolgáltatásnyújtások alkalmával adott esetben az ügyfélre hárítanak, úgyhogy nem teljesül az a feltétel, miszerint ezen összegnek az adóalany által bevételezett vételárral kell arányosnak lennie." Ezen túlmenően, még ha feltételezhető is, hogy az iparűzési adó "azon alanya, aki a végső fogyasztó részére értékesít, az árai megállapításakor figyelembe veszi az általános ráfordításaiban foglalt adót, nem minden adóalany számára lehetséges az adótehernek a végső fogyasztóra történő áthárítása, illetve teljes áthárítása". 

Várható volt, hogy EB ezt a döntést hozzá, tekintettel az olasz precedensre – így fogalmazott Kovács László, az Európai Bizottság adó- és vámügyi biztosa, aki a ma kezdődött Adó-Expo résztvevőinek is bejelentette a döntést. Jó hír ez az önkormányzatoknak és a kormánynak is, hiszen katasztrófális helyzetet teremtett volna, ha az így befolyó 400 milliárdot pótolni kellett volna – mondta a politikus, hozzátéve: az is nyilvánvaló, hogy a vállalkozások számára versenyképességi szempontból nem előnyös a döntés. 

"Ismerve a kormány gondolkodásmódját", tisztában vannak azzal, hogy módosítani kell a jelenlegi rendszeren, a versenyképesség érdekében, de az nagy könnyebbség, hogy nem most kell ezzel a kérdéssel foglalkozni – fogalmazott a biztos. Legközelebb 2008 elején kerülhet terítékre a hipa, vélhetően akkor foglalkozik majd a kormány a lehetséges változtatásokkal – egészítette ki Kovács László szavait Lutz Zoltánné, a Pénzügyminisztérium adóügyi főosztályának vezetője. Veres János pénzügyminiszter azt mondta: az iparűzési adó kapcsán sokak által vitatott helyzet az Európai Bíróság döntésével egyértelművé vált, vagyis a magyar gyakorlat megfelel az uniós szabályoknak, így Magyarország nincs rákényszerítve arra, hogy ezen gyorsan változtasson.

Nyolcvan perben ezermilliárd forint nagyságrendű összeget érint az Európai Bíróság döntése, amelyben az uniós joggal összhangban lévőnek ítélte a magyarországi helyi iparűzési adót - mondta Lomnici Zoltán, a Legfelsőbb Bíróság (LB) elnöke. A Legfelsőbb Bíróság pénzügyi tanácsában illetve a Zala megyei Bíróságon 80 per van folyamatban a magyarországi iparűzési adóval kapcsolatban, amelyek perértéke ezermilliárd forint nagyságrendű - mondta Lomnici Zoltán. Az LB elnöke hozzátette: a jelzett ügyek perköltsége a 100 millió forintot is meghaladhatja. "Az Európai Bírósághoz az LB egyik pénzügyi tanácsának eljáró bírójaként fordultam, hogy döntse el, vajon összhangban lévő-e a magyarországi helyi iparűzési adó az európai uniós joggal" - idézte fel a mostani döntés előzményét Lomnici Zoltán, aki jelezte, hogy az EB a feltett kérdésre adott most igenlő választ ítéletében. Az LB elnöke elmondta, hogy ezek után most mind a Legfelsőbb Bíróságon, mind a Zala megyei Bíróságon lefolytatják a pereket, amelyeknél "nyilvánvaló a döntés". 

A Pénzügyminisztérium sajtóosztálya tájékoztatása szerint a pert kezdeményező valamennyi cég befizette a helyi iparűzési adót, azt azonban szerették volna utólag visszakapni. A pert indító száz társaság bevallásában nulla forint kötelezettséget vallott be, így kedvező bírósági döntés esetén túlfizetésként szerepelt volna a befizetett összeg. Amennyiben az Európai Bíróság forgalmi típúsú adónak minősítette volna a hipát, akkor a PM összesítése szerint a költségvetésnek mintegy 25 milliárd forintot kellett volna visszafizetnie - áll a szaktárca tájékoztatójában.

Bukásra ítélt adó?

A Deloitte nem érzi szakmai presztízsveszteségnek, hogy azt tanácsolta a cégeknek: ne kockáztassanak, készítsenek bevallást, fizessék be az iparűzési adót, és emellett indítsanak eljárást - mondta Oszkó Péter, a Deloitte elnök-vezérigazgatója reagálva azokra a sajtóhírekre, melyek szerint azt tanácsolták volna a cégeknek, hogy ne fizessenek. Az Európai Bíróság döntését kommentálva azt mondta, nagyon kiszámíthatatlan volt a eljárás kimenete. Az EB sokkal szűkebben értelmezte a tiltott forgalmi adó fogalmát, mint például a dán adó (áfa mellett szedett munkanélküli járadék) esetében, amely eddig egyetlenként, megbukott az EB előtt - mondta, hozzátéve, ha hasonló szempontok alapján hoztak volna most is döntést, akkor a hipa is megbukhatott volna. 

„Erre a döntésre számítottunk, véleményünk szerint meg kell őrizni ezt az adónemet, de azzal a szándékkal fordulunk majd a kormányhoz, hogy finomítson a számítás és a visszaosztás rendszerén”- mondta Zongor Gábor, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének főtitkára az Adózónának a döntést követően, hozzátéve, hogy ha jogszerűtlennek ítélte volna az EB, nem lett volna olyan adónem, ami a helyébe lépjen, hiszen a hipa meghatározó bevétele az önkormányzatoknak. 

Mi lesz a hipa további sorsa?

Megkerestük az eljárást indító cégek között szereplő Erste-t, amely a Deloitte-tal működött együtt a kérdésben, s az ő állspontjukat képviseli.  „A szakértői nyilatkozatok alapján sejthető volt, hogy ez a döntés születik, és Kovács László nyilatkozatai is ezt jelezték”- kommentálta szűkszavúan a EB-hez forduló cégek egyikeként a Tesco szóvivője, Hardy Mihály. 

A felvetés, miszerint a hipa tiltott forgalmi adó, alapjában hibás volt - mondta az Adózóna felvetésére Vámosi -Nagy Szabolcs, az APEH volt elnökhelyettese, egyben az Ernst&Young adószakértője.  Nem minden önkormányzat vetette ki, ezért nem általános, nem igényelhető vissza és nem hárítható át - érvelt a szakértő.  Emlékei szerint a tanácsadó cég mindvégig visszafogott álláspontot képviselt: a cégek, vallják be és fizessék be az adót az önkormányzatoknak, amellett, hogy jogfenntartó nyilatkozatot tesznek.

Az ügy során az a társaság járt a legjobban, amelyik megfelelően mérlegelve elkerülte az iparűzési adó ellen tett
lépéseket - közli a KPMG annak kapcsán, hogy az Európai Bíróság csütörtökön kihirdetett ítéletében összhangban lévőnek ítélte a magyarországi helyi iparűzési adót az európai uniós joggal. Az iparűzési adó jogszerűségét vitatva számos magyarországi társaság kezdeményezett eljárást a befizetett adó visszatérítését
remélve - emlékeztet a KPMG. A könyvvizsgáló társaság álláspontja ezzel kapcsolatban mindvégig az volt, hogy szükségtelen a vállalkozásoknak akár a legkisebb kockázatnak (esetleges adóbírságnak, mulasztási bírságnak) is kitenni magukat egy ennyire erősen spekulatív kérelem beadásával.

Az iparűzési adót a KPMG szakértői továbbra is a legkevésbé hatékony, a vállalkozások jövedelmi viszonyait figyelmen kívül hagyó versenyt erősen torzító hatású és Magyarország versenyképességét hátrányosan befolyásoló adónemnek tekintik, és szorgalmazzuk annak gyökeres átdolgozását, vagy eltörlését" - tette hozzá a KPMG adópartnere.

"Nyilván a magyar kormány is tisztában van azzal, hogy minden vállalkozáson lévő adóteher az ország versenyképességét csökkenti" - húzta alá Kovács László. Az unió tagállamaiban egyre erősödik az a tendencia, hogy csökkentik a munkára, a teljesítményekre, így például a vállalkozások nyereségére kivetett adót, és az így kieső bevételt a fogyasztás nagyobb mértékű adóztatásával, a környezetszennyezés adóztatásával és a vagyon jelentősebb megadóztatásával ellensúlyozzák. Ez szociális szempontból is indokolt lépés lehet - hangoztatta Kovács. Elképzelhető szerinte, hogy a magyar kormány is előbb-utóbb ezt az utat választja. Személyes ambíciójának tekinti, hogy az Európai Unióban az egyes országokban alkalmazott társasági nyereségadó alapját, annak számítási módját harmonizálják, de ne a nyereségadó mértékét.