A pénzügyi szektort érintő adóváltozások

Megosztás Tetszik

A társasági adótörvény tervezett módosítása jelentős változásokat hoz a pénzügyi intézmények számára - hívja fel a figyelmet a Deloitte hírlevelében. Az újrakodifikált áfa-törvény tervezet az uniós irányelvhez hasonló szerkezetet alkalmaz, hasonló megfogalmazásokat is átemel, ugyanakkor az áfa-rendszer 20 éves működése során bevezetett, általánosan ismert és bevált szakkifejezéseket és részletmegoldásokat nem veszi át.

A könyvvizsgáló cég szerint a 2008. január 1-jétől hatályba lépő törvény-tervezet szövegéből az derül ki, hogy a jövőben csak a várható kötelezettségekre és jövőbeni költségekre képzett céltartalék módosítja a társasági adóalapot. A hitelintézeteknek és a befektetési vállalkozásoknak így 2008. január 1. után minden céltartalékkal kapcsolatban elszámolt ráfordítással (illetve a 2008. január 1. után képzett céltartalék feloldásának eredményeként elszámolt bevétellel) módosítaniuk kell társasági adóalapjukat. További szigorítást jelent, hogy míg korábban a hitelintézeteknél a pénzügyi szolgáltatásból, befektetési szolgáltatási tevékenységből, illetve a befektetési vállalkozásoknál a befektetési szolgáltatási tevékenységből származó követelésekre képzett értékvesztés összege nem növelte a társasági adóalapot, addig 2008. január 1-jétől bármely típusú követelésre elszámolt értékvesztés összege növelni fogja. A 2008. január 1. után a fenti típusú követelésekre elszámolt értékvesztés visszaírásakor, a követelések behajthatatlanná válásakor (a bekerülési értékből a behajthatatlanná vált résszel), illetve a követelések átruházásakor, kiegyenlítésekor és beszámításakor (a követelés könyv szerinti értékét meghaladóan elszámolt bevétellel) ugyanakkor csökkenthető lesz a társasági adóalap. 


A javaslat szerint a csoportos adóalanyiság teljes koncepciója átalakulna. A csoportos adóalanyiságot már nem csak pénzügyi intézmények (és a részükre kiszervezett tevékenységet végzők) választhatják, hanem bármely, belföldön gazdasági tevékenységet végző kapcsolt vállalkozások együttese. A csoportos adóalanyiságot a tervezet szerint oly módon kell kezelni, mintha áfa-szempontból a csoport egyetlen adóalany lenne, amelyet a kijelölt tag képvisel (tehát az egymás közti ügyletek nem adóztathatók, harmadik személlyel szemben viszont egységes egészként lépne fel a csoport). Az átmeneti szabályok (például, hogy mi a sorsa a már meglévő csoportnak) még nem ismertek. Az adómentesség lehetőségeit a tervezet az áfa irányelvhez hasonlóan fogalmazza meg, az eddig érvényesített magyar sajátosságokat figyelmen kívül hagyja (az SZJ-számokra való hivatkozás is elmarad). 


A pénzügyi szolgáltatások eddig kialakult rendszerben vett adómentességét oly módon szükséges felülvizsgálni, hogy azok megfelelnek-e a hatályba lépő áfa-törvénynek. A pénzügyi szolgáltatásokat például a tervezet megbontja biztosítási, hitelnyújtási-, biztosítéknyújtási-, valamint hitel-, biztosíték-kezelési, valamint folyó- és betétszámlával, továbbá fizetőeszközzel kapcsolatos szolgáltatásokra. Azaz a jövőben pénzügyi szolgáltatásként csak az ezeknek megfelelő ügyletek lennének adómentesek. 


A Deloitte szerint fontos újítás, hogy ha a tárgyi eszközt értékesítő adóalany előzőleg a terméket tárgyi mentes tevékenységhez használta, tehát az előzetesen felszámított áfát nem tudta levonni, akkor e tárgyi eszköz értékesítése mentes az adó alól. A tervezet az ingatlanok vonatkozásában 10 évről 20 évre növeli az úgynevezett "figyelési időszakot", azaz ha az ingatlan beszerzésekor az adóalany levonta a rá hárított áfát, de később (20 éven belül) mégis tárgyi mentes szolgáltatáshoz használja fel, akkor utólagosan módosítania kell a már levont forgalmi adót. Továbbra is megmarad ugyanakkor az EU-n kívüli országba nyújtott pénzügyi szolgáltatásokhoz kapcsolódóan beszerzett szolgáltatásokhoz vagy termékekhez kapcsolódó áfa levonásának lehetősége.


A faktoring-szolgáltatásokkal, valamint a követelés-engedményezéssel kapcsolatos ügyletek tekintetében megmaradt az áfa-törvény azon rendelkezése, amely alapján nem tekinthető szolgáltatásnyújtásnak az engedményezés, ha a követelést megvásárló fél (faktoring) szolgáltatást nyújt az engedményezőnek. A faktoring-szolgáltatás valószínűleg az új áfa-törvény értelmében is adómentességet élvezhet. A tárgyi adómentes tevékenységek köréből maga az engedményezés viszont kikerült. Azaz, ha engedményezés történik (és az ügylet nem faktoring-szolgáltatás, illetve nem hitelezői- vagy tulajdonosi vagyoni értékű jog átengedése), akkor - a törvény eltérő rendelkezése hiányában - az engedményezés a normál adókulccsal adózik.


A lízinggel kapcsolatban a tervezet a jelenleg hatályos szabályozással szemben nem ad részletszabályokat. Így hiányzik az a pénzügyi lízingügyletre vonatkozó értelmező rendelkezés is, amely alapján a tőkerész adóköteles, a kamatrész (mint pénzügyi szolgáltatás ellenértéke) adómentes. 


A Deloitte szerint pozitív változás, hogy személygépkocsi beszerzése esetén az áfa akkor is levonhatóvá válik, ha a személygépkocsit nem zárt végű lízingben értékesítik, hanem egészben vagy túlnyomó részben bérbe adja a beszerző. (A tervezet konzekvensen kerüli a lízing kifejezés használatát.) A "túlnyomó rész" legalább 90 százalékos teljesülést jelent. 


A lakóingatlan-lízing speciális szabályozása is megszűnik, viszont a tervezet a bérbeadás tekintetében megengedi az adókötelezettség választását lakóingatlanok vonatkozásában is, ezáltal a lízing céljából beszerzett lakóingatlanok áfája a lízingcégnél továbbra is levonható maradhat.