hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Könyvelési díjak és a pályázati pénz áfája

  • adozona.hu

Evas betéti társaság számolhat-e el könyveléssel kapcsolatos költséget? Pályázaton nyert támogatás áfáját mikor kell az államnak visszafizetni? Illetékköteles az ajándékba kapott pénz? Bérbe adott lakás rezsije elszámolható-e? Evás vállalkozásnak tárgyi adómentes oktatási tevékenységre áfás számlát kell-e kiállítani, és hogy kell adót fizetni a bevétel után? Olvasóink kérdéseire az APEH válaszolt.

1. Evas betéti társaság számolhat-e el költséget? Két eset:
- ha a könyvelő megbízási szerződéssel végzi a társaság könyvelését (kapcsolódó kérdés: lehet-e ilyen társaságnak megbízási szerződést kötnie, és ha igen, van-e, amire ilyenkor figyelni kell) az ezzel kapcsolatos megbízási díj, illetve járulékok költségét hogy lehet elszámolni, ha lehet, milyen járulékokat kell fizetni; illetve
- ha a könyvelő számlát ad.
Az egyszerűsített vállalkozói adó (eva) alapja az adóévben megszerzett összes (áfával együtt számított) bevétel, amelyet növelő és csökkentő tételek módosítanak. A kérdés valószínűleg nem a számviteli törvény hatálya alá tartozó betéti társaságra vonatkozik, hiszen az mindenkor köteles a költségeit a számvitel szabályai alapján elszámolni. Adózási szempontból azonban már nincs lehetőség az elszámolásra az eva törvény alapján.

A kérdés szerinti költségelszámolásra (a bevételi nyilvántartást választók esetében) nincs lehetőség. Akkor azonban, ha az adóalany az elektronikus adóbevallás teljesítéséhez állandó képviselő (könyvelő) szolgáltatását veszi igénybe, úgy az eva törvényben foglaltak szerint a 2007-es eva alapját csökkentheti. Erre a betéti társaság akkor jogosult, ha e kedvezmény nélkül számított 2007-es(évesített) eva alapja a 4 millió forintot nem haladja meg. Állandó képviselő az az adóalany képviseletére jogosult személy, aki adóbevallás és adatszolgáltatás benyújtására állandó meghatalmazással (megbízással), rendelkezik. A kedvezmény mértéke az adóévben igénybe vett számviteli és könyvviteli szolgáltatásért fizetett díj 60 százaléka. E kedvezmény illeti meg – a feltételek fennállása esetén – a betéti társaságot mind a számla ellenében, mind a megbízási szerződés alapján fizetett díj esetén.

Megbízási szerződés alapján akkor válik biztosítottá a megbízott, ha az e tevékenységéből származó jövedelme eléri a tárgyhónap első napján érvényes minimálbér 30 százalékát, naptári napokra annak harmincad részét. Ha a megbízott biztosítottá válik, a foglalkoztatót 29 százalék társadalombiztosítási járulék terheli, melyből 21 százalék a nyugdíjbiztosítási és 8 százalék az egészségbiztosítási járulék. Ez utóbbiból 5 százalék a természetbeni és 3 százalék a pénzbeli egészségbiztosítási járulék A biztosított pedig 8,5 százalék nyugdíjjárulékot (magánnyugdíj-pénztár tagja esetében 0,5 százalék nyugdíjjárulékot és 8 százalék magánnyugdíj-pénztári tagdíjat), valamint 7 százalék egészségbiztosítási járulékot (melyből 4 százalék a természetbeni, 3 százalék a pénzbeli egészségbiztosítási járulék) fizet. A kifizetőt emellett tételes egészségügyi hozzájárulás is terheli, ennek összege havi 1 950, napi 65 forint.

A 30 százalékos összeghatárt el nem érő kifizetés esetén nincs biztosítási kötelezettség, ilyenkor az adóalap után 11 százalék egészségügyi hozzájárulást kell fizetnie a megbízónak.

Abban az esetben, ha a kifizetés számla ellenében történik (nem egyéni vállalkozóról van szó), a biztosítási és járulékfizetési kötelezettséget az előbb ismertetett szabályok szerint kell megállapítani. Ha egyéni vállalkozó a megbízott könyvelő, akkor a betéti társaságnál ezügyben nem merül fel járulékfizetési kötelezettség.

2. 2005-ben gabonatároló építésére pályáztunk SAPARD támogatást terveztünk igénybe venni. A pályázatot befogadták, az érvényes engedélyek rendelkezésre álltak. A pályázati anyagban a támogatásra jutó áfa értékét vissza nem igényelhető tételnek jelölték. Az elszámolás jelenleg is folyik, támogatás kiutalására még nem került sor, a beruházás befejeződött, a kifizetett számlák áfáját 2005-ben és 2006-ban mint befejezetlen beruházás teljesítmény értéke után visszaigényeltük. A támogatásra jutó áfa értékét mely időpontban kell az államnak visszafizetni? Hogyan kell helyesen eljárni számviteli elszámoláskor és mikor felel meg a jogszabályi követelménynek az áfa bevallása?
Amennyiben az előzetes nyilatkozattal ellentétben a támogatást kapott adóalany mégis jogosult a támogatásból finanszírozott beszerzéseit terhelő áfa levonására, és visszaigénylésére, akkor a támogatásnak az egyébként le nem vonható áfa összegét finanszírozó részét nem áfaként, hanem jogosulatlanul igénybevett támogatásként kell visszafizetnie a támogatást nyújtó félnek. A visszatérítés módjáról és határidejéről a támogatást nyújtó félnek kell rendelkeznie, illetve ha nem rendelkezik, akkor egy esetleges adóhatósági ellenőrzés ezt megállapíthatja. A kérdés azonban bonyolultabb, hogy ezt ennyi információ alapján jogszerűen meg lehessen ítélni.

3. Ha valaki pénzt kap ajándékba, akkor az adó illetve illetékköteles-e? Valamint van-e különbség a tekintetben, hogy az ajándékba kapott pénzt közvetlen hozzátartozótól, vagy pedig távoli rokontól esetleg mástól kapjuk?
Ingó ajándékozása után illetéket kell fizetni. A törvény szerint ingónak minősül – és így ajándékozási illetékköteles – a törvényes fizetőeszköz, azaz a pénz is. Megjegyezzük azonban, hogy az ajándékozás csak akkor esik ajándékozási illeték alá, ha arról okiratot állítottak ki, vagy ingó ajándékozása esetén okirat kiállítása ugyan nem történt, de az egy megajándékozottnak jutó ingó forgalmi értéke a 150 000 forintot meghaladja. Az ilyen ajándékozást az állami adóhatósághoz 30 napon belül be kell jelenteni.

A törvény az illeték mértéke tekintetében különbséget tesz aszerint, hogy a megajándékozott áll-e, és ha igen, milyen rokonsági viszonyban az ajándékozóval. Eszerint a törvény az alábbi 3 csoportot különbözteti meg:
 - Ha a megajándékozott az ajándékozó gyermeke, házastársa, szülője, valamint a háztartásában eltartott szülő nélküli unokája (az örökbe fogadott, a mostoha és nevelt gyermek a vér szerinti gyermekkel, az örökbe fogadó, a mostoha- és nevelőszülő a vér szerinti szülővel egy tekintet alá esik), úgy az illeték mértéke 18 millió forintig 11%, a 18 millió forint feletti rész után 35 millió forintig 18%, a 35 millió forint feletti rész után pedig 21%.
 - Ha a megajándékozott az ajándékozó 1. csoportba nem tartozó unokája, nagyszülője, testvére, akkor az illeték mértéke 18 millió forintig 15%, a 18 millió forint feletti rész után 35 millió forintig 21%, a 35 millió forint feletti rész után 30%.
 - Minden más, az előző két csoportba nem tartozó megajándékozott esetén az illeték mértéke 18 millió forintig 21%, a 18 millió forint feletti rész után 35 millió forintig 30%, a 35 millió forint feletti rész után 40%.

Pénz ajándékozásával kapcsolatban a fent írtakon túlmenően felhívjuk még a figyelmet arra, hogy mentes az ajándékozási illeték alól a takarékbetét ingyenes megszerzése. Takarékbetétnek minősül a hitelintézetnél elhelyezett pénzösszeg és kamata, ideértve a magánszemély bankszámla, illetőleg folyószámla szerződés keretében elhelyezett pénzeszközeit és azok kamatát, kivéve az adózás rendjéről szóló törvény alapján az állami adóhatósághoz kötelezően bejelentendő üzleti célú pénzforgalmi bankszámlán, elszámolási számlán elhelyezett pénzeszközt és kamatát.

4. Betéti társaság 2 taggal, 50-50% tulajdoni arányban, EU-s tevékenységet végez, melyről benyújtott számlájában áfát nem számít fel, mivel áfa hatályán kívüli tevékenységet végez. A tevékenységhez alvállalkozókat vesz igénybe, mely alvállalkozók egyike a kültag, aki EVA hatálya alá tartozó egyéni vállalkozó, a másik alvállalkozó a beltag felesége, mint EVÁ-s egyéni vállalkozó, és a beltag a feleség vállalkozásában dolgozik bejelentve főállásban. A Bt. a két egyéni vállalkozástól befogadott számlák áfa tartalmát visszaigényli, melyet az APEH ellenőrzés után kiutal. Az egyéni vállalkozásnál a kiadott számla alapján befolyt árbevétel kapcsolt vállalkozástól származik-e, és az EVA tv. szerint bevétel növelő-e az így megkapott bevétel?
A kapcsolt vállalkozási viszony megállapítására a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvényben meghatározott szabályok érvényesek. A törvény szerint kapcsolt vállalkozás az adózó (Bt.) és az a személy (a kültag evás egyéni vállalkozó, illetve a beltag felesége, mint evás egyéni vállalkozó), amely az adózóban közvetlenül vagy közvetve többségi befolyással rendelkezik.

Amennyiben a Bt-ben a kültag egyéni vállalkozó (50 százalékos tulajdonosi részesedése mellett) szavazati joga nem haladja meg az 50 százalékot, úgy a Bt. és a kültag egyéni vállalkozó az egymás közötti szerződéses ügyletek során nem minősülnek kapcsolt vállalkozásnak.

A másik esetben, a Bt-ben beltag (férj) – 50 százalékos tulajdonosi részesdése mellett –, ha nem rendelkezik a szavazatok több, mint 50 százalékával, úgy a Bt. és a beltag egyéni vállalkozó felesége – mivel utóbbinak nincs szavazati joga a Bt-ben – szintén nem minősülnek kapcsolt vállalkozásnak, így nem merül fel a bevétel növelése e jogcímen.

5. Társasházban lévő lakásom bérbe adtam. Mivel a lakás rezsijének egy részét (fűtés, víz, szemétszállítás stb.) a társasház felé fizetem, így arról – mivel a társasház számlaadásra nem kötelezett – nem rendelkezem számlával. Mivel a költségelszámolás módszerével kívánok adózni, azt szeretném megtudni, milyen bizonylattal igazolhatja a társasház, illetve én – az APEH által is elfogadott módon – a rezsi befizetését? Amennyiben a rezsi elszámolására nincs mód, akkor nekem a rezsi után is kell jövedelemadót fizetnem?
Amennyiben a társasház a tulajdonos felé egyedileg ki tudja mutatni a saját fogyasztást, tehát almérők vannak, akkor a rezsiköltségeket (fűtés, víz) a bevételből levonhatja. A költségelszámolás bizonylata lehet a befizetést (átutalást) igazoló bizonylat (csekk, számlakivonat), valamint a társasház által az egyedi fogyasztásként leigazolt összeg. A társasháznak tehát nem kell külön számlát adnia a befizetett összegről.

Abban az esetben, ha a rezsivel kapcsolatos költségeket az előzőekben vázolt módon nem tudja igazolni, akkor a bevétele után kell adóznia a választott adózási mód szerint. 

6. Olyan evás vállalkozásnak, amely oktatási tevékenységre is állíthat ki számlát, és a tevékenység tárgyi adómentes oktatási képzés, hogyan kell számlát kiállítania. Áfás számlát kell-e kiállítani, és hogy kell adót fizetni a bevétel után? 
Amennyiben az eva hatálya alá tartozó adóalany olyan oktatási szolgáltatást nyújt, amely az áfatörvény 30. paragrafus 1. bekezdése és a 2. számú melléklet 17. pontja szerint tárgyi adómentesnek minősül, akkor az oktatási tevékenységről szóló számlát tárgyi adómentesen kell kiállítania. Amennyiben a hivatkozott jogszabályhely alapján a tevékenységét tárgyi adómentesség nem illeti meg, akkor természetesen 20 százalékos adómérték felszámításával kell számláznia.


Az eva alanya számlaadási kötelezettségének az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló törvény szerint kell eleget tennie. Eszerint az evás vállalkozónak a számlájában az adott szolgáltatásnyújtásra az áfatörvényben meghatározott forgalmi adót kell áthárítania, adófizetési kötelezettsége azonban – egyes kivételektől eltekintve – áfa jogcímen nincs.


Az eva alanya az ilyen minőségében szerzett bevételei után nem áfát, hanem egyszerűsített vállalkozói adót fizet, amelynek alapját az eva törvény szerint kell megállapítania. E szerint a tárgyi adómentes szolgáltatásból származó bevétel is az eva alapját képezi, vagyis az a tény, hogy a szóban forgó tevékenység áfa tekintetében esetleg tárgyi adómentesnek minősül, nem mentesíti az eva alanyát az eva fizetése alól e bevétel tekintetében sem.





Hozzon ki többet az Adózónából!
Előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink teljes terjedelmükben olvashatják cikkeinket, emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Fordított áfa ingatlanhoz kapcsolódó beszerzés során

dr. Bartha László

adójogi szakjogász

Csoportos személyszállítás - visszaigényelhető áfa

dr. Bartha László

adójogi szakjogász

5 százalékos áfa, ha egyéni vállalkozó az építtető

dr. Bartha László

adójogi szakjogász

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2024 május
H K Sze Cs P Sz V
29 30 1 2 3 4 5
6 7 8 9 10 11 12
13 14 15 16 17 18 19
20 21 22 23 24 25 26
27 28 29 30 31 1 2

Együttműködő partnereink