adozona.hu
Hogy adózik a kiküldetésben szerzett jövedelem?
//adozona.hu/archive/20070717_kikuldetes_ado
Hogy adózik a kiküldetésben szerzett jövedelem?
Tetszik
Kiküldetés vagy külszolgálat? Melyik hogyan adózik, milyen jövedelemkategóriába tartozik, mit lehet elszámolni? Többek között ezekre a kérdésekre ad választ az alábbi összeállítás.
Az utazás és a szállás költségtérítése – legyen szó külföldi vagy belföldi kiküldetésről – olyan bevételnek számít, amelyet a jövedelemszámítás során nem kell figyelembe venni. Nem számít bevételnek a hivatali, üzleti utazáshoz kapcsolódó jegy, szállás ellenértékéből a jegy árában szokásosan felszámított étkezés és a kötelező reggeli értéke sem.
A személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint az igazolás nélkül elszámolható átalány a külföldi kiküldetés címén kifizetett összeg 30 százaléka, de legfeljebb – a külföldi kiküldetéshez kapcsolódó elismert költségekről szóló kormányrendeletben meghatározott – napi 15 euró.
A külföldön töltött napok számítása
Ugyanezen kormányrendelet értelmében a külföldön töltött napok számát az ott töltött órák számának összeadásával kell kiszámítani (légi és vízi utazás esetén az indulás előtti és az érkezés utáni egy-egy órát is figyelembe véve). Ezután napi 24 órával számolva meg kell állapítani az egész napok számát.
Ha a maradék órák száma eléri a nyolcat, akkor ez is egész napnak számít, ha ennél kevesebb, azt figyelmen kívül kell hagyni. Ha a magánszemély az adóév során több alkalommal is teljesített külszolgálatot, a törtnapok száma éves szinten nem vonható össze – hangsúlyozza az APEH.
A törtnapok számításánál ugyanazon a naptári napon kezdődő, ismétlődő, 24 óránál rövidebb, egymást követő külszolgálatok esetén a tényleges időtartam meghatározására választható a “maradék” órák egybeszámítása is – ha ennek alkalmazási feltételei fennállnak. Ez esetben légi és vízi útnál az együttesen számított utak között az érkezés utáni és indulás előtti egy-egy órát akkor lehet figyelembe venni, ha az érkezés és az újabb indulás időpontja között legalább két óra eltelik, ugyanakkor az együttesen számított utak között eltelt nem több mint két óra időtartama is külszolgálatnak minősül.
Az egyes adóévek között áthúzódó külszolgálat címén kifizetett összeget abban az évben kell az adókötelezettség szempontjából figyelembe venni, amelyik évben a kifizetés, illetőleg a külszolgálat elszámolása megtörtént. A napi 15 eurós összeg a külföldön töltött 90. naptól naponta és személyenként 3 euróval növelhető akkor, ha a kiküldöttel nem saját jogon külföldön tartózkodik a házastársa és a kiskorú gyermeke is. Az igazolás nélkül elszámolható átalány a külföldi kiküldetés címén kifizetett összegnek ebben az esetben sem haladhatja meg a 30 százalékát.
Az előzőekben ismertetett szabályoktól eltérően napi 25 euró érvényesíthető a nemzetközi közúti árufuvarozásban és személyszállításban gépkocsivezetőként és árufuvarozóként foglalkoztatott magánszemélyeknél. Ebben az esetben a 30 százalékos korlátot nem kell alkalmazni. A kedvező költségelszámolási szabály feltétele az ő esetükben, hogy a külföldi szállás költsége is része a bevételnek. A költségvetési forrásból – ideértve az önkormányzati forrást is – származó összeg 50 százaléka tekintendő jövedelemnek.
A belföldi kiküldetés adókötelezettsége
Belföldi kiküldetésről kizárólag a munkáltató által elrendelt, a munkaszerződésben rögzített munkahelytől eltérő helyen történő munkavégzés esetében beszélhetünk. Vagyis megbízási vagy más jogviszony esetén belföldi kiküldetésről nem lehet szó. A belföldi kiküldetés során a munkáltatónak meg kell térítenie az utazási és az esetleges szállásköltséget, továbbá fizetnie kell a dolgozó étkezéssel kapcsolatos kiadásait.
Az utazás történhet tömegközlekedési eszközzel, a munkáltató vagy a munkavállaló tulajdonában lévő személygépkocsival. A munkáltató az erre vonatkozó kormányrendelet alapján legalább 500 forint étkezési költségtérítést köteles a dolgozónak fizetni, ami bizonylat nélkül elszámolható költségnek minősül. A munkáltatónak nem éri meg ennél magasabb összeget fizetnie, mert azt még bizonylat alapján sem számolhatja el – mutat rá az adóhivatal.
Speciális adózási szabályok vonatkoznak viszont a belföldi kiküldetésre, ha a kiküldetés rendelvény, azaz igazolás alapján történik. A rendelvényt a munkáltató állítja ki. Tartalmaznia kell például azt, hogy milyen autóról van szó, annak milyen a fogyasztása, illetve az elszámolást, hogy honnan hova, hány kilométert tett meg az autó (mekkora a futásteljesítménye).
A bevételt a jövedelemszámítás során nem kell figyelembe venni akkor, ha a rendelvény alapján kifizetett összeg nem haladja meg a bizonylat nélkül elszámolható költséget. Ez a hivatali, üzleti futásteljesítmény (hány kilométer) figyelembevételével az utazási és az élelmezési költségekre vonatkozik. A belföldi kiküldetési rendelvényre vonatkozó rendelkezések – az étkezési költségtérítések kivételével - alkalmazhatók a külszolgálat esetén is.
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
