A kiküldetések adóvonzata és a külföldiek foglalkoztatásának feltételei

Megosztás Tetszik

A külföldi és belföldi kiküldetések adókötelezettségeiről, valamint  a külföldiek magyarországi foglalkoztatásáról tartott konferenciát a Conforg. Olvassa el a legfontosabb tudnivalókat és a konferencia teljes anyagát!  A résztvevők kérdéseire is válaszoltak az előadók, így információhoz juthat gyakorlati, mindennapi példákon keresztül is.

Külföldi - bevétel és adókötelezettség

Az igazolás nélkül elszámolható átalány a kifizetett összeg 30 százaléka, vagy legfeljebb napi 15 euró. A külföldön töltött napok számítása is odafigyelést igényel. A törtnapok esetében például a külföldön töltött órák számát össze kell adni (légi és vízi utazás esetén az indulás előtti és az érkezés utáni egy egy órát is figyelembe véve), majd napi 24 órával számolva megállapítani az egész napok számát. Ha a maradék órák száma eléri a 8 órát, akkor ezt is egész napként kell figyelembe venni. Ha az órák száma ennél kevesebb, akkor azt figyelmen kívül kell hagyni. 

Az egyes adóévek között áthúzódó összeget abban az évben kell az adókötelezettség szempontjából figyelembe venni, amelyik évben a munkavállaló kiküldetésen volt, amikor kifizetés, illetőleg a külszolgálat elszámolása megtörtént.

Az előzőekben ismertetett szabályoktól eltérően napi 25 euró érvényesíthető a nemzetközi közúti árufuvarozásban és személyszállításban gépkocsivezetőként és árufuvarozóként foglalkoztatott magánszemélyeknél. Ebben az esetben a 30 százalékos korlátot nem kell alkalmazni. A kedvező költség-elszámolási szabály feltétele az ő esetükben, hogy a külföldi szállás költsége is része a bevételnek.    

Belföldi kiküldetés - bevétel és adókötelezettség

Belföldi kiküldetés esetén kizárólag a munkaszerződésben rögzített munkahelytől eltérő helyen történő munkavégzésről lehet szó, vagyis megbízási vagy más jogviszony esetén belföldi kiküldetésről nem lehet szó.

A belföldi kiküldetés során a munkáltatónak meg kell térítenie az utazási és az esetleges szállásköltséget, továbbá a dolgozóját étkezési költségtérítésben kell részesítenie. A munkáltató legalább 500 forint étkezési költségtérítést köteles a dolgozónak fizetni. Ez az összeg bizonylat nélkül elszámolható költségnek minősül. Ha többet fizet, az már nem számolható el még bizonylat alapján sem.

Általánosságban elmondható, hogy engedélyhez kötött a külföldi munkavállalása. Ugyanakkor nem kell engedély az egyéni vállalkozónak, az őstermelői igazolvánnyal rendelkezőnek valamint a kiküldetésben végzett tevékenységhez. Nincs szüksége engedélyre többek között a nemzetközi szervezet által delegált munkavállalónak, az egyetemen tanulóknak vagy annak a külföldinek, akinek magyar férje vagy felesége van. A mentességet bizonyítani kell, egyéb esetben egyéni, csoportos vagy csoportos keretengedélyen alapuló egyéni engedélyre van szükség.

A Magyarországon egyidejűleg összesen, engedéllyel foglalkoztatható külföldiek legmagasabb száma nem haladhatja meg az előző év átlagos hónapjában bejelentett munkaerőigények számát. 

Az egyéni engedély igénylésének kritériumai:

 - rendelkezni kell a kérelem benyújtását megelőző harminc nappal érvényes munkaerőigénnyel,
 - megfelelő munkaerő nem áll rendelkezésre, és
 - a külföldi rendelkezik a munkakör betöltéséhez szükséges jogszabályban előírt, illetve a foglalkoztató munkaerőigényében megjelölt alkalmazási feltételekkel.

Az egyéni engedély legfeljebb egy évre adható, és meghosszabbítható. A meghosszabbításra az engedélyezés szabályait kell alkalmazni.

Csoportos keretengedélyt kérelmezhet a belföldi cég, ha több külföldi szeretne foglalkoztatni. A keretengedély egyébként önmagában nem jogosít foglalkoztatásra, annak alapján az egyéni munkavállalási engedélyt meg kell kérni. A foglalkoztatást csak az egyéni engedély birtokában lehet megkezdeni.

A keretengedélyen alapuló egyéni engedély a csoportos keretengedély alapján adható ki. A keretengedély érvényességének ideje alatt az abban megjelölt tevékenység, képzettség és létszám szerinti engedélyeket a keretengedély érvényességének időpontjáig kell kiadni.

Eljárási szabályok
Az engedély iránti kérelmet a foglalkoztatónak annál a munkaügyi központnál kell benyújtania, ahol a külföldi foglalkoztatása történik. A kérelmet formanyomtatványon kell benyújtani. Csatolni kell a tevékenység ellátásához szükséges szakképzettséget igazoló okirat hiteles másolatát, valamint a hiteles magyar fordítását, továbbá a külföldi munkaköri egészségügyi alkalmasságáról szóló orvosi igazolást, illetve a munkaerő-piaci helyzet vizsgálatának mellőzését megalapozó kedvezmények alkalmazása esetén a jogosultság feltételeinek fennállását igazoló adatokat, illetve okiratokat.

A foglalkoztatás legfeljebb egy évig engedélyezhető, az engedély azonban meghosszabbítható.

Mikor nem kell útnyilvántartást vezetni a munkavállalónak belföldi kiküldetés kapcsán? 

Ha belföldi kiküldetésre megy, de az alatt vezeti a kiküldetési rendelvény útnyilvántartási részét, különben honnan tudjuk, hogy hány km-t megy (pl. lezárják az utat és terelés van stb.). Amikor nem árt az útnyilvántartást külön vezetni az az , amikor az autópálya díjat megtérítik neki. Ahhoz, hogy én a 4 napos matrica teljes árát el tudjam számolni, ahhoz nekem vezetni kell az útnyilvántartást és igazolnom kell, hogy én az érvényességi idő alatt magáncélra nem használtam az autópályát, csak hivatali célra.

A napidíj adóköteles, de járulékköteles is?