hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Külföldi, belföldi kiküldetések adókötelezettsége

  • dr. Marosi Andrea

Külföldi, belföldi kiküldetések adókötelezettsége

Kérdések – válaszok


1.

Kérdés: Új szabály szerint, aki EU-s ország kiküldöttje, legyen bármilyen állampolgár, ha kiküldetésben, kirendelésben foglalkoztatják, mentesül a munkavállalási engedély megszerzése alól. Sajnos ezt a szabályt nem ismerik minden külképviseleten, sőt a Bevándorlási Hivatalban sem. Tervezik ennek a szabálynak a kihirdetését, kommunikálását?

Válasz: Ez így ebben a formában nem igaz. Ilyen szabály nincs. Olyan szabály van, hogy az Európai Unió tagállamai egymás között nem csak a munkaerő szabad áramlásának a lehetőségét kívánják biztosítani, hanem a szolgáltatások szabad áramlását is. Tehát a szolgáltatásnyújtás szabadsága az adott az Európai Unióhoz történő csatlakozás óta. Aki szolgáltatás keretében folytat Magyarországon tevékenységet, annak önmagában azt a tényt nem elegendő igazolnia, hogy ő kiküldetésben vagy munkaerő-kölcsönzésben van, mert ez nem szolgáltatás. Ez a munkajogból adódó lehetőség, hogy más munkahelyen vagy munkáltatónál történjen a foglalkoztatás. Visszatérve a példánkra: ha a német anyacég kiküldi az ellenőrét, könyvelőjét Magyarországra, hogy itt ellenőrizzen egy nap, egy hónap, egy év alatt, itt semmilyen szolgáltatásnyújtás nem valósul meg. Tehát a kettő nem azonos. Munkavállalási engedélyt a szolgáltatásnyújtáshoz nem kell kérnünk, de igazolnunk kell tudnunk a szolgáltatásnyújtást szerződéssel.


2.

Kérdés: Munkavállaló tartós külföldi kiküldetésben van kiküldetési megállapodással. A kiküldetési megállapodásban rögzítve van, hogy a munkáltató biztosítja a hazautazást havi 300 EUR költségkeretben, amellyel a munkavállaló elszámol, bizonylat alapján. Elszámolható-e költségként a munkavállaló által saját névre interneten lefoglalt repülőjegy, ha az a kiküldetései megállapodáson belüli kereten belül van? Elszámolható-e az ugyanúgy lefoglalt repülőjegy, ha abban a házastárs, gyerekek is szerepelnek? Ha nem elszámolható a fenti esetben, hogyan kell a könyvelésbe ezeket bevezetni?

Válasz: Ez természetbeni juttatásnak minősül, mert az, hogy havonta hazajön – és ezt még ki is fizetik neki – ez nem a kiküldetéssel összefüggő összeg. Majd amikor végleg hazaköltözik vagy berendelik a céghez az külön dolog. Ha saját névre szól a repülőjegy, vagyis nem cég nevére, akkor viszont nem lehet természetbeni juttatás, akkor költségtérítés. Ha abban a házastárs stb. is szerepelnek – mivel adóköteles – ezért minden további nélkül elszámolható.


3.

Kérdés: A kft. ügyvezető igazgatója ausztrál állampolgár, nem a kft. alkalmazottja. Az ügyvezető a cég anyavállalatának egy másik leányvállalatánál (angliai cég) áll munkaviszonyban. Az ügyvezetővel kapcsolatban felmerülő költségek elszámolhatóak-e, illetve milyen adóvonzata van (költségek például: üzleti utazás (külföldi), szállásköltség, Magyarországra történő költözés költsége, telefonköltség, internet-használat (magyarországi lakásán), lakásbérlet díja)?

Válasz: Adóköteles, de a lakhatás költsége – ha ő kiküldetésben van, tehát hivatali üzleti úton van –, akkor az nem adóztatható. (Magyarországon adóztatható az a jövedelem, ami egyébként adóköteles.) Ami a hivatali üzleti úttal kapcsolatos utazási költség az nem adóköteles.


4.

Kérdés: Ha a kft. külföldön szervez csapatépítő tréninget, akkor az külföldi kiküldetésnek számít?

Válasz: Ha valóban munka, akkor a dolgozó kiküldetésben van és ez esetben igen. Hogyha egyértelműen kiderül, hogy a csapatépítő tréning alatt valóban munka is folyik, akkor belefér.


5.

Kérdés: Mikor nem kell útnyilvántartást vezetni a munkavállalónak belföldi kiküldetés kapcsán?

Válasz: Ha belföldi kiküldetésre megy, de az alatt vezeti a kiküldetési rendelvény útnyilvántartási részét, különben honnan tudjuk, hogy hány km-t megy (pl. lezárják az utat és terelés van stb.). Amikor nem árt az útnyilvántartást külön vezetni az az , amikor az autópálya díjat megtérítik neki. Ahhoz, hogy én a 4 napos matrica teljes árát el tudjam számolni, ahhoz nekem vezetni kell az útnyilvántartást és igazolnom kell, hogy én az érvényességi idő alatt magáncélra nem használtam az autópályát, csak hivatali célra.

[[ Oldaltörés: Kérdések 6-10-ig ]]


6.

Kérdés: Külföldi kiküldetés esetén munkavállalónk a kiküldetés időtartama alatt – külföldön – külföldi élettársa (nem magyar állampolgár) tulajdonát képező autóra számolhat-e el km átalányt? (A km átalány igénybevételére – munkaszerződése alapján – egyébként jogosult!)

Válasz: Nem. Az élettárs nem házastárs, tehát más kategória, nem minősül közeli hozzátartozónak. Lehetőség van rá, hogy ha nem saját tulajdonú a jármű, (az Szja tv. 3. számú mellékletének a jármű fejezetében), akkor köt egy bérleti/használati szerződést. Természetesen azokat a költségeket, amiket a tulajdonosnak kell fizetni, tehát a 9 Ft-ot nem tudja alkalmazni, hanem az egyéb költségeket.


7.

Kérdés: Magyar állampolgár saját tulajdonú, de külföldön vásárolt és külföldi rendszámú személygépkocsira elszámolhat-e APEH norma szerint gépkocsi költségtérítést?

Válasz: Minden további nélkül, az a lényeg, hogy az ő tulajdonát képezi.


8.

Kérdés: Külföldi szakértőt meghívunk Magyarországra előadást tartani. Erre vonatkozóan sem szerződés, sem megállapodás nem születik. Szóbeli megállapodás alapján a repülőjegyét megtérítjük. Van-e ezzel kapcsolatban bármilyen adókötelezettségünk?

Válasz: Én úgy gondolom, ahhoz hogy ki tudjanak fizetni egy repülőjegyet, ahhoz azért valami dokumentum kellene. Érvényes a szóban megkötött szerződés is, de hát azért valami bizonylatnak kellene lenni, hogy dokumentálni tudja, hogy ő a cég tevékenységében közreműködik, a cég érdekében jön. Amennyiben a cég nevére szól a számla – nem az előadó nevére – azt még el lehet fogadni.


9.

Kérdés: Külképviselet fenntartása esetén külföldi személytől történő házbérlés esetén (iroda + lakás) el kell-e különíteni az iroda és a lakás részt (rezsi + bérleti díj)? A rezsi a lényeg!

Válasz: Ha kiküldetésben van ott, akkor nem számít bevételnek a lakhatás, így a rezsi sem, mivel az a lakhatáshoz hozzátartozik.


10.

Kérdés: Külképviselet fenntartása esetén kötelező-e napidíjat fizetni a kiküldöttnek? Azaz napidíj helyett a helyi szabályokat betartva a képviselet állja a teljes személyzet költségét.

Válasz: Az adótörvény nem mondja, meg, hogy köteles-e adni (megmondja a Munka Törvénykönyve, szabályozza egy kollektív szerződés stb.). Feltehetően, ha hosszabb távon van kint, kint fog adózni ez után.

[[ Oldaltörés: Kérdések 11-17-ig ]]


11.

Kérdés: A napidíj adóköteles, de járulékköteles is?

Válasz: Attól függ, hogy a biztosítási kötelezettség hová esik. Elvileg ez munkaviszonyból származó jövedelem, tehát az adóköteles része – ott pedig szinkronban vagyunk a tb törvénnyel –, egyben járulékalapot is képez, de mivel az összeg – tehát hogy napidíjat kap – után feltehetőleg kint fog adózni, ebből következik, hogy Magyarországon ez nem adóztatható. Ha egy rövid időre megy ki, tehát egy-két napra, akkor járulékköteles, tehát ő a klasszikus kiküldött.


12.

Kérdés: Kevésbé felszerelt kamion esetén a közlekedésfelügyelet nem fogadja el a tachográf szerinti pihenőidőt, ha nincs szállodaszámla. Ilyen esetben is adóköteles a sofőr szállodaszámlája?

Válasz: Példának okáért mondtam, hogy mi az oka annak, hogy a szállásköltség is a bevétel része, tehát amiből naponta a 25 eurót levonhatom. Tehát hogyha a 25 eurót akarja alkalmazni, akkor része, de azt is mondhatja, hogy a 30%.


13.

Kérdés: Szállodaüzemeltetéssel foglalkozó cég vagyunk. Az igazgató külföldi, a családjával együtt a szállodánkban lakik egy apartmanban (szerződése és adókártyája van!). Ez természetbeni juttatásnak minősül? Adóvonzata?

Válasz: Ha szerződése van, akkor ez azt jelenti, hogy ő itt munkaviszonyban látja el – magyar céggel kötött munkaszerződés alapján – a szálloda vezetését. Ezért ő fizetést kap plusz ingyenes lakhatást és csak ő kap ilyet. Akkor lehetne természetbeni juttatás, hogyha szolgálati lakás lenne, de hát nem hiszem, hogy a szállodaigazgatónak kötelező a szállodában laknia családostul. Mert azt el tudom képzelni, hogy egy középiskolai kollégium vagy általános iskolai kollégiumban a tanárnak ott kell lakni, ugye ez követelmény, hogy ne legyenek felügyelet nélkül a gyerekek, de szerintem a vendég a szállodai alkalmazottakkal jól el van. Ha lenne egy olyan belső szabályzat, hogy akiknek ott nincs lakása, akkor annak adunk lakást – de akkor mindenkinek –, akkor lehetne természetbeni juttatás, de akkor is adóköteles lenne.


14.

Kérdés: Ideiglenes külföldi kiküldetésnél az utazási iroda által kiállított repülőjegy ellenére a légitársaság hibájából (túlfoglalás) az utazás meghiúsult (későbbi járatra sem volt hely és ez egy 1 napos út lett volna). A kiutazó a légitársaságtól 250 EUR kártérítést kapott. Az út szakmai útnak minősült. Kit illet a pénz? A céget vagy az utast? Kell-e utána adóznia?

Válasz: Nem tudom, hogy ez a szakmai út mi lett volna. Kérdés, hogy kit ért kár és ki vette a repülőjegyet? Mivel a cég, ezért a céget illeti a pénz, mivel az anyagi kár a céget érte.


15.

Kérdés: Testületi tag tartós külszolgálatban van külföldön. Ha hazalátogat elszámolható-e a Budapest és az állandó lakcím szerinti (vidék) vonatjegye a testület terhére?

Válasz: Nem, ugyanis ő kiküldetésben van.


16.

Kérdés: Ha a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmény alapján a nem önálló munkáért járó térítés adóztatása a munkavégzés országában akkor következik be, ha a külső országban illetőséggel bíró magánszemély 183 napnál az adóévben többet tartózkodik, akkor eltérő adóév esetén a küldő ország vagy a munkavégzés országának adóévét kell-e figyelembe venni (példa: Nagy-Britannia és Magyarország)?

Válasz: Minden esetben a magyar adóévet nézném én. Pont ezért születnek most már az új egyezményekben meg azok, hogy  bármely összefüggő 12 hónap, hogy ezeket a problémákat elkerüljük. Egyebekben pedig, hogyha a két állam között probléma lenne az adóztatás kérdésben, akkor a pénzügyminiszterek tudnak egyeztetni. Tehát azt mondom, hogy magyar vagyok, tehát a magyar adóévet nézem meg.


17.

Kérdés: Külföldi illetőségű magánszemély Magyarországon van kiküldetésben. A magyarországi cég csak részben viseli a kiküldetés költségeit. (A költségek átterhelése csak részben történik meg.) Ebben az esetben, ha a magánszemély a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmény alapján kizárólag a költségátterhelés miatt válik Magyarországon adókötelezetté (kevesebb, mint 183 napot tartózkodik itt), akkor csak az átterhelt költségek adóztathatók-e Magyarországon vagy a munkavégzés után felmerült teljes jövedelem?

Válasz: Akkor is itt adózik. Egyezménye is válogatja, de szerintem a munkavégzés helye szerinti államra átszáll az adóztatás.

Hozzon ki többet az Adózónából!
Előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink teljes terjedelmükben olvashatják cikkeinket, emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Ingatlanértékesítés

Hunyadné Szűts Veronika

igazságügyi adó- és járulékszakértő

Küldföldi egyéni vállalkozó

Hunyadné Szűts Veronika

igazságügyi adó- és járulékszakértő

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2024 szeptember
H K Sze Cs P Sz V
26 27 28 29 30 31 1
2 3 4 5 6 7 8
9 10 11 12 13 14 15
16 17 18 19 20 21 22
23 24 25 26 27 28 29
30 1 2 3 4 5 6

Együttműködő partnereink