hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Áfamentes termékexport és adókockázat-csökkentés az EU-ban

  • adozona.hu

Áfamentes termékexport esetén milyen papírokra van szükség, és nem magyarországi vámhivatal esetén miként csökkenthető a transzferárazással kapcsolatos adókockázat, milyen adóvonzatai vannak az uniós pályázatokon elnyerhető támogatásoknak? Mi alapján adózik a magyar bérmunkás az EU-ban? Olvasói kérdésekre Márkus Csaba, a Deloitte adószakértője válaszolt. Kérdezzen Ön is!

Mi alapján adózik az a magyar állampolgár, aki bérmunkát vállal az EU-ban? Anyagszükségletét ki biztosítja, és milyen jelentéstételi kötelezettsége van a feleknek?

Az adófizetés alapja a bérmunkadíj, ami akkor áfamentes, ha a megrendelő biztosítja a teljes alapanyag-szükségletet, és az elvégzett bérmunkát követően az összes végterméket a megrendelő országába szállítják. Sem a bérmunkára beszállított nyersanyag Magyarországra beérkezését, sem az elkészült végtermék Magyarországról történő elszállítását nem szükséges a hatóságoknak jelenteni, mindazonáltal a végtermék kiszállítását igazoló fuvarokmány az adómentesség igazolásának szükséges feltétele. 

Forrás: Fazekas István

Termékexport esetén az általános forgalmi adómentesség milyen vámhatósági dokumentum alapján jár, ha a kiléptető vámhivatal nem Magyarországon van? 


Amennyiben a terméket nem Magyarországról exportálják, hanem egy másik európai uniós tagországból, úgy az ottani vámhatóság igazolja a végleges kiléptetést a fuvarlevélen, és csak ennek az okmánynak a birtokában igazolhatja a termékértékesítő az általános forgalmi adó (áfa) alóli mentességet. (A magyar vámhatóság ez esetben csak a kiviteli eljárás megindulását igazolhatja, magát a végleges kiléptetést nem.) Azonban a számla szerinti teljesítés időpontja és a közösség területéről történő végleges kiléptetés időpontja között legfeljebb három hónap telhet el. (Pontosabban szólva a számla szerinti teljesítés időpontját követő harmadik hónap utolsó napjáig a kiléptetés [nem a Magyarországról való elszállítás!] tényét igazolni kell.)
 
Hogyan csökkenthetők a transzferárral kapcsolatos nemzetközi adókockázatok?

A kapcsolt vállalkozások egymás között kötött ügyleteik során alkalmazott áraikat piaci alapon kell meghatározniuk. Erről transzferár-dokumentációt kell készíteniük, amelyben alátámasztják az alkalmazott árak piaci jellegét. Így nagymértékben csökkenthetik adókockázatukat. Január elsejétől lehetőség van arra, hogy a társaságok az APEH-től kérjenek adóhatósági ármegállapítást határon átnyúló ügyletek esetén is.
Ilyenkor a tranzakcióban résztvevő társaságok székhelye szerinti adóhatóságok közösen állapodnak meg a szokásos piaci árról, illetve árképzési módszerről. Ez két- vagy akár többoldalú megállapodásban is rögzíthető. Az így nyert adóhatósági ármegállapítással a társaságok adókockázata minimálisra csökkenthető az alkalmazott árakat és módszerek illetően. Egy későbbi revízió alkalmával az adóellenőrök nem térhetnek el korábbi megállapítástól. 

Igaz-e, hogy a közösségen belüli termékbeszerzésnek semleges a hatása az általános forgalmi adóra, tekintettel arra, hogy a belföldi beszerző ugyanabban a bevallásában tünteti fel fizetendő és levonandó áfaként annak összegét?

2005. június 24-ig valóban ez a jogszabályi értelmezés volt hatályos. Azóta viszont a belföldi adózó csak abban az esetben válik jogosulttá a fizetendő általános forgalmi adó levonására ugyanabban a bevallásában, ha a közösségi partnere által kiállított, az uniós előírásoknak megfelelő számlája van. Ellenkező esetben a belföldi adózó bevallásában nem tüntetheti fel levonandó adóként a beszerzését terhelő adót, így azt meg kell fizetnie. Csak a levonás feltételeként meghatározott, szabályos uniós áfaszámla birtokában élhet adólevonási joggal. (Vagyis lehet, hogy fizetendő adónk már van, levonható azonban még nincs, mert a számla formailag nem helyes.)

Milyen adóvonzata van az európai uniós pályázatokon elnyerhető támogatásoknak?

A hatályos törvényi szabályozás értelmében az uniós pályázatokon elnyert támogatások társasági adó szempontjából bele számítanak a társaság adóalapjába. A társasági adóról szóló törvény rendelkezései szerint azonban ahhoz, hogy egy támogatás összegét társasági adóalap csökkentő tényezőként lehessen figyelembe venni, a támogatást a társasági adó törvényben tételesen meghatározott szervezettől kell kapnia a cégnek. Tekintettel azonban arra, hogy a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség, mint a támogatást juttató szervezet nem adózó, ezért az így elnyert pályázaton kapott bevételeket nem lehet társasági adóalap-csökkentő tényezőként figyelembe venni. A külön adónál a törvényi szabályozás nem szab különösebb feltételt az adóalap csökkentéséhez. Vagyis nem határozza meg, hogy a visszafizetési kötelezettség nélkül kapott támogatást a társaság milyen szervezettől, adózótól kell kapnia. Ezért az uniós pályázatokon elnyert támogatás összegével csökkenthető a külön adója adóalapját.
Hozzon ki többet az Adózónából!
Előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink teljes terjedelmükben olvashatják cikkeinket, emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Előfizetési csomagajánlataink:


További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!

Kérdések és válaszok

Végkielégítés

dr. Kéri Ádám

ügyvéd, adatvédelmi tisztviselő

Nyíltvégű pénzügyi lízing lezárás

Nagy Norbert

adószakértő

Különbözeti áfa évközi választása

Kelemen László

adószakértő, jogász

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2021 március
H K Sze Cs P Sz V
1 2 3 4 5 6 7
8 9 10 11 12 13 14
15 16 17 18 19 20 21
22 23 24 25 26 27 28
29 30 31 1 2 3 4
hirdetÉs

exit_to_app Ön korábban már belépett a HVG csoport egyik weboldalán. Ha szeretne ezen az oldalon is bejelentkezni, ezen a linken egy kattintással megteheti.

close