hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Adóhatósági ármegállapítással csökkenthető az adókockázat

  • Salgó Andrea

Súlyos bírságokat védhetnének ki a kapcsolt vállalkozások, ha egymás közti ügyleteikben a szokásos piaci árra előzetes megállapítást kérnének az adóhatóságtól. Ám ezért is borsos árat kell fizetniük - olvasható a HVG cikkében.

Forrás: Túry Gergely

Több százmillió forintos adóhiányt állapított meg nemrégiben az adóhivatal a Deloitte tanácsadó cég egyik ügyfelénél, amiért szerinte a szokásos piaci árnál drágábban fizetett egy külföldi kapcsolt vállalkozásától igénybe vett szolgáltatásért. A tanácsadónak végül sikerült még a bírósági eljárás előtt megvédenie a kifogásolt díjat, így az adóhiányt és a kiszabott bírságokat törölték. Mint Gémesi Péter, a Deloitte transzferár csoportjának vezetője a HVG-nek elmondta, az adóhatóság megpróbálkozott mindennel: az árak piacitól való eltérítése mellett azt igyekezett bizonyítani, hogy a költség nem a vállalkozás érdekében merült fel, továbbá hogy az ügyletet adóelkerülési szándék vezérelte.

Az idén alighanem a korábbiaknál jóval többször kifogásolja majd az adóhatóság a kapcsolt - vagyis tulajdonosukat, vezetőiket illetően egymástól nem független vállalkozások közti árak (azaz a transzferárak) mértékét, miután ez a téma is szerepel az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (APEH) 2007. évi ellenőrzési irányelvei között. A transzferárak leggyakrabban nemzetközi cégcsoportok esetében kerülhetnek a vizsgálatok homlokterébe, érintik azonban a belföldi ügyleteket is, mivel a magyar adótörvények szerint a vállalkozások nem adózhatnak csoportszinten. Ha az adóhatóság a vállalkozás dokumentumaiból úgy találja, hogy helytelen transzferárakat alkalmazott, akkor módosítja az adóalapot. Ilyenkor nemcsak az adóhiányt, hanem ez után 50 százalékos bírságot és a jegybanki alapkamat (jelenleg 8 százalék) kétszeresének megfelelő késedelmi kamatot is meg kell fizetni. A vállalkozásoknak az alkalmazott transzferárakról részletes dokumentációt kell készíteniük, ha ilyennel nem rendelkeznek, akkor további, legfeljebb 2 millió forint mulasztási bírsággal is számolniuk kell, ami ráadásul hiányzó dokumentációnként és ismételten is kivethető.

A transzferár miatti adókockázat csökkenthető, ha a cégek előzetes ármegállapítást kérnek az adóhivataltól. Magyarországon 2007. január 1-jétől van lehetőség a szokásos piaci ár meghatározására irányuló eljárásra (Advance Pricing Agreement - APA). Az eljárás lényege, hogy az adóhatóság határozatban állapítja meg a kapcsolt vállalkozással tervezett jövőbeni (de akár a múltban kezdődött és a kérelem beadásának időpontjában még folyamatos teljesítésű) ügyletre a szokásos piaci ár képzési módszerét, a megállapítás alapjául szolgáló tényeket, körülményeket, valamint, ha meghatározható, a szokásos piaci árat, illetve ártartományt. A konkrét ügylet körülményeitől függően folyamatos teljesítésűnek számíthatnak a tanácsadói, a bérleti szerződések vagy a keretszerződés alapján rendszeres időközönként teljesített termékértékesítések - tájékoztatta lapunkat a Pénzügyminisztérium (PM).

Nemzetközi megállapításokra is van lehetőség: határon átnyúló tranzakció esetén kérelmezni lehet, hogy az érintett cégek székhelye szerinti államok adóhatóságai állapodjanak meg a szokásos piaci árról, illetve árképzési módszerről. Az eljárás az abban részt vevő (magyar és külföldi) hatóságok számától függően egy-, két- vagy többoldalú lehet.

A megállapítás borsos ára

Transzferár-szabályozás
A transzferárakat először az Egyesült Államokban, az 1960-as évek végén szabályozták. Az OECD által 1995-ben elfogadott irányelvek szerint, ha két (kapcsolt) vállalkozás az egymás közötti kereskedelmi vagy pénzügyi kapcsolataiban olyan feltételekben állapodik meg, amelyek eltérnek azoktól, amelyekben független felek egymással megegyeznének, akkor az a nyereség, amelyet a vállalkozások egyike az eltérő feltételek miatt nem ért el, megadóztatható. Bár Magyarország csak 1996-ban vált az OECD tagjává, a transzferár-szabályozás már 1992 óta szerepel a társasági adóról szóló törvényben.
Előzetes ármegállapítással minimálisra csökkenthető az adókockázat, mivel a revizorok egy későbbi ellenőrzés során már nem kifogásolhatják az árképzés módját, illetve az árat, feltéve persze, hogy a cégek a határozat szerint jártak el. Az APEH azonban megkéri az árát a biztonságnak. Az árképzési módszer vagy a haszonkulcs megerősíttetéséért egy-, két- vagy többoldalú eljárás esetén 5-10-15 millió forint a tarifa. Ha viszont az adóhatóság a piaci árat összegszerűen is meghatározza, a díj a tranzakció értékének 1 százaléka, maximum 50 millió forint lehet, ha az így kapott összeg meghaladja az 5-10-15 millió forintos alapdíjat. Az APA határozott időre, legalább három, legfeljebb öt évre érvényes, de kérelemre egy alkalommal - maximum három évre - meghosszabbítható.

Jóllehet számos cég érdeke lenne, hogy csökkentse adókockázatát, március közepéig még egyetlen kérelem sem érkezett az adóhatósághoz. Erre részben magyarázat, hogy 2006 végén a társaságok felgyorsították a transzferárakkal kapcsolatos kockázataik minimalizálását. Kihasználva, hogy korábban feltételes adómegállapítás keretében lehetett piaci árral kapcsolatos határozatot szerezni a PM-től, s ennek díja csak 300 ezer forint és 10 millió forint között mozgott. Az új eljárás elterjedését az is gátolta, hogy az adóhatósági határozat igényléséhez szükséges nyomtatvány két hónapos csúszással jelent meg az APEH honlapján. Veszprémi István, a Deloitte igazgatója szerint sokkolja a cégeket az eljárás díja is, ami nemzetközi viszonylatban is magas. A régióbeli országok közül Lengyelországban például 2006. január 1-je óta kérhetnek a cégek APA-határozatot az adóhatóságtól, a díj felső határa azonban csupán negyede (12,5 millió forint) a magyarországinak.

A tarifával kapcsolatban a PM-ben azzal érvelnek, hogy ilyenkor az adózó nem költséget (költségtérítést) fizet, hanem igazgatási szolgáltatási díjat egy speciális szakértelmet követelő adóhatósági eljárásért. Mondván: a díj tartalmazza a külföldi hatósággal folytatott tárgyalások (az utazás, a tolmács), az ügylet külföldi eleméhez kapcsolódó információ beszerzési, valamint az ügylet globális kiterjedtségének feltérképezési költségeit. A díj mértéke eleve szűrőként működik, így biztosra vehető, hogy csip-csup ügyekkel senki sem zaklatja majd az adóhatóságot.

Fő szabályként a díj mértéke a szokásos piaci árnak - vagyis a megállapított ártartomány alsó és felső értéke középértékének - az 1 százaléka, de díjminimum is van. Kétoldalú eljárásnál például az eljárás megindításához a 10 millió forint megfizetése szükséges, de ha az 1 százalékos mértékkel számított díj (amennyiben az adóhatóság megállapítja a piaci árat vagy ártartományt) meghaladja ezt az összeget, az adózó köteles a különbözetet is megfizetni. Utóbbi nélkül az adóhatóság visszautasítja a kérelmet, de az alapdíjat mindenképpen megtartja. Visszajár viszont az alapdíj 75 százaléka, ha a kétoldalú eljárás utóbb - mert a két állam adóhatósága nem tud megállapodni - egyoldalúvá válik, de erre a kérelmező nem tart igényt.

Nem egyértelmű ugyanakkor az 1 százalék alapjának meghatározása - állítja Gémesi Péter. Egy ügylet értéke függhet az egységártól és a mennyiségtől. Könnyen előfordulhat azonban - tekintettel a határozat három-öt éves hatályára -, hogy a tényleges mennyiség eltér a tervezettől. Az is lehetséges, hogy a felek nem is kötik ki a pontos mennyiséget, vagy csak annak minimumát rögzítik. Szerencsére a drága, 1 százalékos díjképzés kikerülhető, ha a cég nem a konkrét piaci ár, hanem az árképzés meghatározását kéri az adóhatóságtól.

Hozzon ki többet az Adózónából!
Előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink teljes terjedelmükben olvashatják cikkeinket, emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Előfizetési csomagajánlataink:


További hasznos adózási információk

hirdetés
NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!

Kérdések és válaszok

Kiva és a kapcsolt vállalkozások

Pölöskei Pálné

adószakértő

Hatósági karantén

dr. Radics Zsuzsanna

tb-szakértő, jogász

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2020 október
H K Sze Cs P Sz V
28 29 30 1 2 3 4
5 6 7 8 9 10 11
12 13 14 15 16 17 18
19 20 21 22 23 24 25
26 27 28 29 30 31 1
hirdetés

exit_to_app Ön korábban már belépett a HVG csoport egyik weboldalán. Ha szeretne ezen az oldalon is bejelentkezni, ezen a linken egy kattintással megteheti.

close