Kötelező nyilatkoznia az adózónak az elmúlt 5 évben szerzett jövedelmeiről?

Megosztás Tetszik

Február végén március elején postázza az APEH a következő ezer ember „behívóját”, melyben kérik, hogy nyilatkozzanak az elmúlt öt évben szerzett jövedelmeikről. Miközben egyes adószakértők kétségbe vonják az eljárás jogosságát, arra figyelmeztetnek, hogy mielőtt az adózók válaszolnának az adóhivatal kérdéseire, nem árt felállítaniuk egy vagyonmérleget.

Az Adóhatóság elvárja, hogy az adózó teljes körűen nyilatkozzon a vizsgált időszak jövedelmeiről, függetlenül attól, hogy bevallotta-e vagy sem, vagy egyáltalán be kellett volna-e vallania vagy sem. Az APEH elvárja, hogy az adózó teljeskörűen nyilatkozzon a vizsgált időszak jövedelmeiről, függetlenül attól, hogy bevallotta-e vagy sem, vagy egyáltalán be kellett volna-e vallania. Miközben az adómentes jövedelmeket nem kell bevallani, olyan esetek is vannak, amikor azért nem keletkezik bevallási kötelezettség, mert nincs jövedelm az adózónak. (Ilyen eset lehet például egy ingatlan értékesítés, amikor az ingatlan eladási ára megegyezik a korábbi beszerzési árral).

Éppen ezért nem árt, ha az adózó felkészül arra a kérdésre is, hogy mikor hol járt, hiszen a bankkártya tranzakciókkal nyomon követhető a magánszemély tartózkodási helye is. Egyes adószakértői vélemények szerint egy személyi jövedelemadó-vizsgálat esetén az adóhatóságnak nem is lenne joga költségeket, kiadásokat kérdeznie és vizsgálnia, hiszen a jövedelemadó utólagos ellenőrzése alapvetően csak a jövedelmek ellenőrzésére irányulhatna. Más adószakértők pedig azt állítják, hogy az adóhatóságnak ez az eljárása kissé hasonlít egy büntetőeljáráshoz és éppen ezért azt tanácsolják, hogy az adózó semmiképpen ne nyilatkozzon, különösen ne a költségekről, kiadásokról, vásárlásokról. Hiszen az adóhatóságnak  bizonyítási kötelezettsége van.
 

Arra vonatkozóan, hogy miként számítja ki a revizor azt a pénzösszeget, ami hiányzik a költekezéshez képest, a Legfelsőbb Bíróság egyik ítéletében már megadta a választ, hiszen kimondta, hogy kronológikus vagyon mérleget kell az adóhatóságnak felállítania. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy egy kezdő állapothoz képest időrendben,  tehát naptári naponként kell összeírni az egyes bevételeket és kiadásokat. Bármelyik olyan napon, amikor a kiadások  meghaladják a korábban rendelkezésre álló bevételeket, abban a pillanatban forráshiány lép fel az adózónál, ezért minden személynek saját érdeke,  - mielőtt az adóhatósági vizsgálat elkezdődne - , hogy visszamenőleg 2001-ig felállítsa a saját kronológikus vagyonmérlegét. Adótanácsadók szerint ennek a vagyonmérlegnek a precíz, pontos, naprakész összeállítása akár több heti időt is igénybe vehet. 

Következő cíkkünkben egy konkrét példán keresztül fogjuk bemutatni a vagyonmérleget, és ezen belül a bevételek és kiadások szembeállítását.