Mi jár a szövetkezetből kilépő tagnak? Így számolunk

Megosztás Tetszik

2024. december 31-gyel két szövetkezeti tag kilép, meg kívánja szüntetni a tagságát. Mekkora összeg jár a tagoknak, milyen képlet és szabályok szerint számoljuk ki a nekik járó juttatást? Olvasói kérdésre Pölöskei Pálné adószakértő válaszolt.

A kérdés részletesen így hangzik: december 31-gyel két szövetkezeti tagunk kilép, meg kívánja szüntetni a tagságát. Az első tag részjegye 1988-tól 20 000 forint. A második tag részjegye 1988-tól 20 000 forint, 2021. évtől 520 000 forint. A szövetkezet vagyona saját tőke összege 49 000 000 forint, befektetett eszközök 1 300 000 forint. Nincs tapasztalatunk erre vonatkozóan, ezért szeretnénk kérni a segítségüket! Mekkora összeg jár a tagoknak, milyen képlet és szabályok szerint számoljuk ki a nekik járó juttatást? Egyáltalán számít-e, hogy mikortól mennyi az ő általuk befizetett betét? Mennyi illeti meg az első és második tagot? Kell-e még a megosztásnál figyelembe venni egyéb tényezőket, követelés, kötelezettség, valamint pénzeszközök értékét?

SZAKÉRTŐNK VÁLASZA

A szövetkezeti tagi jogviszony megszűnésének esetére a Ptk. 3:361. §-a a következők szerint rendelkezik: a tagsági jogviszony megszűnése esetén a tagot

• a vagyoni hozzájárulásának értéke, valamint
• a tagsági jogviszony időtartama alatt keletkezett, a vagyoni hozzájárulásra jutó, jegyzett tőkén felüli saját tőke – lekötött tartalékkal csökkentett – összege (tőkerészesedés) illeti meg abban az esetben, ha az a veszteség fedezésére nem került felhasználásra.

A vagyoni hozzájárulás összegét a tagsági jogviszony megszűnését követő 3 hónapon belül, a tőkerészesedést a tagsági jogviszony megszűnését követő 8 éven belül kell kiadni. Az alapszabály ennél hosszabb időtartamot előíró rendelkezése semmis.

A tagsági jogviszony megszűnése esetén a volt tag által a szövetkezet használatába adott vagyontárgyat kérelemre a volt tag részére vagy tagsági viszonyt nem létesítő jogutódja részére ki kell adni, ha a használatba adott vagyontárgy még a szövetkezet rendelkezésére áll. A vagyontárgyat a tagsági jogviszony megszűnését követő 3 hónapon belül kell kiadni; az alapszabály azonban legfeljebb 8 éven belüli kiadásról is rendelkezhet. Ennél hosszabb időtartamot előíró alapszabályi rendelkezés semmis.

A vagyontárgynak a tagsági jogviszony megszűnése utáni használata esetén a kiadásig terjedő időre a volt tag, illetve tagsági jogviszonyt nem létesítő jogutódja részére díjat kell fizetni.

Ha a használatba adott vagyontárgy már elhasználódott és nincs a szövetkezet birtokában, a szövetkezet ellenérték fizetésére nem köteles.

Azt nem lehet az adatok alapján megválaszolni számszerűen, hogy tőkerészesedés címen milyen összeg illeti meg a tagokat. A számszerűsítéshez ugyanis ismerni kellene, hogy mennyi a szövetkezeti tagok összes vagyoni hozzájárulása (a jegyzett tőkéje). Ennek ismeretében lehet megállapítani a tag vagyoni részesedésének arányát, amelyet megszorozva a tőkerészesdés összegével, megkapjuk a tagot megillető összeget. Ezért egy elméleti példán mutatom be a számítás menetét. Ezt megelőzően azonban fel kell hívni a figyelmet arra, hogy a rendelkezéseket a szövetkezetekről szóló 2006. évi X. törvény (Sztv.), valamint a polgári törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény hatálybalépésével összefüggő átmeneti és felhatalmazó rendelkezésekről szóló 2013. évi CLXXVII. törvény (Átmtv.) előírásait figyelembe véve kell alkalmazni. Ez pedig a következőket jelenti.

Az Átmtv. 18. § (2) bekezdése szerint a Ptk. hatálybalépésekor a cégjegyzékbe bejegyzett, valamint bejegyzés alatt álló szövetkezetnek a Ptk. rendelkezéseit
a) az azzal összhangban álló továbbműködéséről hozott döntés időpontjától, ennek hiányában
b) 2015. június 15-étől
kell alkalmazni. Ez pedig a következőket jelenti:

1. Ezen szövetkezeteknél a vagyoni hozzájárulás (a jegyzett tőke) a részjegy és a befektetői részjegy. Ez utóbbi a Sztv. hatálybalépése előtt már működő szövetkezetekben lévő üzletrészekből átalakult részjegy.

2. Ezek mellett az Sztv. tartalmazza az ún. átalakított befektetői részjegyet, amely a tagnak nem minősülők üzletrészének az átalakításával, illetve azon tulajdonosok üzletrészéből keletkezett, amely tulajdonosok 2007. április 30-áig nem éltek az Sztv. által kínált lehetőségekkel. Így

• nem kérték a befektetői részjeggyé alakítást,
• nem cserélték az üzletészt a szövetkezet tulajdonában álló részvényekre, korlátolt felelősségű társasági üzletrészekre,
• nem ajánlották fel a közösségi alap javára.

Az Átmtv. 21. §-a szerint az Sztv. alapján létrejött átalakított befektetői részjegyre az Sztv. vonatkozó rendelkezései továbbra is megfelelően alkalmazandóak, amely szerint

• az átalakított befektetői részjegy a szövetkezetből annak működése során nem vonható ki, azonban örökölhető, a szövetkezetre, szövetkezeti tagra átruházható;
• az átalakított befektetői részjegyek szövetkezeti tagsági viszonyt nem keletkeztetnek, de a befektetői részjegyre vonatkozó szabályok szerint jogosítanak az adózás utáni eredményből részesedésre és ugyanilyen módon viselik a veszteséget is;
• az Sztv. hatályba lépése előtti jogszabály (a szövetkezetekről szóló 1992. évi I. törvény) alapján működő szövetkezeteknél a részjegy, befektetői részjegy, átalakított befektetői részjegy névértékén felül, az ezekre jutó saját tőke lekötött tartalékkal csökkentett és a veszteség fedezésére be nem vont azon összegét, amely az Sztv.-nek megfelelő alapszabály-módosítása előtt keletkezett, a szövetkezetnek a lekötött tartalékba kellett helyezni.

Ezen előírások alapján az Sztv. szerinti alapszabály módosítás, de legkésőbb 2007. július 1-je előtt keletkezett jegyzett tőkén felüli saját tőke nem lehet része a tőkerészesedésnek, mivel azt lekötött tartalékként kell nyilvántartani.

Nem lehet az átalakított befektetői részjegyre jutóan tőkerészesedéssel számolni.

Ezeket figyelembe véve – feltételezve, hogy az első és a második tag részjegye sem tartalmaz átalakított befektetői részjegyet – és a 49 000 000 forint saját tőkén belül a jegyzett tőke 3 000 000 forint, a lekötött tartalék 16 000 000 forint, akkor a tőkerészesedés alapja  49 000 000 – 3 000 000 – 16 000 000 = 26 000 000 forint. Az első tag tulajdoni hányada ezek alapján 20 000/3 000 000 = 0,7%; a második tag tulajdoni hányada 520 000/3 000 000= 17, 3%.

Az első tag részére juttatandó tőkerészesedés – a 20 000 forinton felül – 26 000 000 × 0,007 =182 000 forint.

A második tag részére juttatandó tőkerészesedés – az 520 000 forinton felül – 26 000 000 × 0,173  =4 498 000 forint.

Egyik jogszabály sem tartalmaz előírást arra vonatkozóan, hogy ha valamely tagnak a tagságaként figyelembe vett időszakban változik a tulajdoni részesedése, akkor meg kell-e/meg lehet-e a bontani a különböző időszakokban keletkezett tőkerészesedési alapot. Szerintem az az eljárás is megfelel a Ptk. előírásának, amely a tagsági jogviszony megszűnése időpontjában fennálló tulajdoni hányadok alapján határozza meg a tagoknak járó összeget. Nem kifogásolható azonban az a megoldás sem, ha – a kérdéses esetben – külön meghatározzák a 2007. július 1. és 2021. időszaki tőkerészesedés alapját, illetve a 2021-től keletkezett tőkerészesedést, és ezek alapján határozzák meg az egyes tagokat megillető járandóságot.