Mindenki vesztes: mit lehet tenni a pénzügyi bűncselekmények megelőzésére?

  • adozona.hu

A pénzügyi bűnözésnek mindenki kárvallottja, nem csak azok, akiktől pénzt lopnak el, mert ezek gazdasági és társadalmi következményei sokkal messzebb mutatnak. Ráadásul az ilyen típusú bűncselekmények gyakran összekapcsolódnak a kábítószer-kereskedelemmel, emberkereskedelemmel, terrorista akciókkal és más bűncselekményekkel, melyek gyakran szervezett bűnözői csoportokhoz kapcsolódnak, olvasható a Deloitte sajtóközleményében.

A globális pénzügyi rendszer kapuőreiként a pénzügyi szolgáltatók kulcsfontosságú szerepet töltenek be. Évente milliárdokat fektetnek be a gazdasági bűnözés és az abból hasznot húzó bűnözők felderítésébe, és tevékenységük megzavarásába. A pénzügyi intézményekkel szemben támasztott elvárások nemcsak a kormány, a szabályozó hatóságok és a bűnüldöző szervek, hanem az ügyfelek és a társadalom egésze részéről is egyre magasabbak – emelte ki S. Nagy Krisztina a Deloitte Kockázatkezelési tanácsadás vezető partnere.

A pénzügyi bűncselekmények megelőzésének jelenlegi megközelítése nem hatékony. A becslések szerint a globális GDP 2–5 százalékát, de a bűncselekményekkel érintett vagyon értékének mindössze 0,2 százalékát sikerül visszaszerezni. A pénzügyi intézmények növekvő költségei nem fenntarthatók. A pénzügyi bűnözéssel kapcsolatos keretrendszer túlságosan arra összpontosít, hogy „papíron” minden rendben legyen, ahelyett, hogy érdemi lépéseket tenne a bűnözőkkel szemben. Tovább nehezíti a bűnözők lefülelését, hogy a nagy pénzügy szolgáltatóknál a pénzügyi bűnözés elleni küzdelemre szolgáló kapacitások elszigeteltek, kettős erőfeszítésekkel, széttöredezett adatokkal és a különböző kockázati mutatók összekapcsolásának nehézségeivel küzdenek, derül ki a Deloitte friss tanulmányából.

Egyre kifinomultabbak a módszerek

Ahogy a pénzügyi szolgáltatók piaci és szabályozási környezete fejlődik, új kockázatok, illetve fenyegetések jelennek meg. Egyelőre nem látszik, hogy a jelenleg meglévő geopolitikai feszültségek csillapodnának, így arra kell felkészülni, hogy a fenti kockázatok a következő években is velünk maradnak majd.

A pénzügyi csalások száma exponenciálisan nőtt, aminek oka a digitalizáció, a koronavírus-járvány valamint a megélhetési válság. A modernkori rabszolgaság és az emberkereskedelem egyre nagyobb méreteket ölt, amit a konfliktusok is súlyosbítanak. A korrupció számos országban továbbra is rontja az életkörülményeket és aláássa a megfelelő kormányzást. Eközben az éghajlatváltozás a természeti erőforrások szűkösségéhez és a migrációs szokások megváltozásához vezet, ami új pénzügyi bűnözési módokat teremt, ezt pedig a bűnözők ki is fogják használni.

Ahogy az iparág fejlődik, úgy változnak az ügyfelek elvárásai is, akik a korábbinál gyorsabb, zökkenőmentesebb, integráltabb és személyre szabottabb ügyfélélményt követelnek. Emellett a munkaerő nagyobb hangsúlyt fektet a rugalmasságra, a céltudatosságra és a bizalomra. Digitális bennszülöttekként pedig az ügyfelek sokkal jobban ismerik a technológiát és elvárják annak kiaknázását a pénzügyi szolgáltatókkal való kapcsolatba lépéskor.

Mit lehet tenni?

A változások fenti mozgatórugói azt jelentik, hogy a pénzügyi bűnözéssel kapcsolatos jelenlegi keretrendszer már nem felel meg a célnak, és tovább kell fejlődnie. Elérkeztünk egy fordulóponthoz, az „újrakezdés pillanatához”, a Deloitte szakemberei úgy vélik, hogy hat kulcsfontosságú változás sikeres végrehajtására van szükség:
1. intelligenciaalapú kockázatkezelésre;
2. dinamikus ügyféléletciklus menedzsmentre;
3. a felügyeleti képességek konvergenciájára;
4. operációra – de nem úgy, ahogy eddig;
5. proaktív és együttműködő pénzügyi információs egységre; és
6. integrált adat- és technológiai infrastruktúrára.

A legnagyobb lehetőség az érdemi változásra akkor nyílik, ha ezeket kombinálva dinamikus és időszerű képet kapunk az egyes ügyfelek által jelentett kockázatokról. Ez segít a fókuszálásban, biztosítja, hogy a megfelelő erőforrásokat a legnagyobb hatást kiváltó területekre összpontosítsák.

Ahogy a fenyegetések fejlődnek, szükség van az összekapcsolt intelligenciára, amely kellő gondossággal, nyomon követéssel, valamint dinamikus ellenőrzési környezettel párosul, és amelyet a megfelelő technológia támogat. Ez a pénzügyi bűnözés elleni harc integrált, de egyúttal hatékonyabb és eredményesebb jövője – foglalta össze Horváth Csaba, a Deloitte pénzügy bűnözéssel foglalkozó csapatának szakértője.

Hozzon ki többet az Adózónából!
Előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink teljes terjedelmükben olvashatják cikkeinket, emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!
Az Adózóna moderálási alapelveit ITT találja.




További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Ingatlanforgalmazás

dr. Bartha László

adójogi szakjogász

Modulház áfa

dr. Bartha László

adójogi szakjogász

Bírósági ítélet és számlakiállítás

dr. Bartha László

adójogi szakjogász

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2024 május
H K Sze Cs P Sz V
29 30 1 2 3 4 5
6 7 8 9 10 11 12
13 14 15 16 17 18 19
20 21 22 23 24 25 26
27 28 29 30 31 1 2

Együttműködő partnereink