hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

A családok négyötöde próbál takarékosan bánni az energiával

  • adozona.hu

A magyar családok 60 százalékának nőttek a lakásfenntartási költségei a rezsicsökkentés szabályainak módosítása óta. Egy átlagos háztartásnak 12 ezer forinttal kell többet fizetnie az energiáért, az áremelésben érintettek havi 22 ezer forintos többletkiadásról számoltak be. A megkérdezett családok csaknem négyötöde próbál takarékoskodni a rezsin – derül ki GKI és a Masterplast közös, decemberi kutatásának eredményeiből.

A GKI jelen lakossági felmérése során a megkérdezettek mintája 1000 fős, nem, életkor, lakóhely és iskolai végzettség szerint reprezentatív. Az adatfelvétel december 1-eje és 8-a között történt. E felmérések 2020 januárjától a Masterplast Nyrt. támogatásával készülnek.

A rezsicsökkentés szabályainak megváltoztatását bejelentő első kormányzati döntés óta közel öt hónap telt el, s bár a szabályrendszer ebben az időszakban több, lényeges ponton változott, a fogyasztóknak már nyilván vannak tapasztalataik arról, hogyan érinti mindez a családjuk anyagi helyzetét. A GKI jelen felmérése során a megkérdezettek többsége (60 százaléka) nyilatkozott úgy, hogy a rezsicsökkentési szabályok módosítása kisebb-nagyobb összeggel, de növelte rezsiszámlájukat. Csaknem harmadukat anyagilag nem érintette a rezsiszabályok módosítása, mintegy 8 százalékuk pedig nem tudott vagy nem akart válaszolni erre a kérdésre. A lakóingatlan jellege szerint nagyok a különbségek: míg a családi házakban élők kétharmada szerint emelkedett a rezsijük, a társasházi lakások lakóinak alig fele nyilatkozott ugyanígy. A települési lejtőn lefelé haladva jellemzően nő a számlákon szereplő összegek emelkedéséről beszámolók aránya: Budapesten ez az arány átlagosan, 53, a megyei jogú városokban 55, az egyéb városokban 60, míg a községekben 68 százalék.

A rezsiköltségek emelkedéséről beszámoló háztartások 32 százaléka havonta 10 ezer forintnál kisebb, 26 százalékuk 11 és 20 ezer közötti, 11 százalékuk, 21 és 30, 7 százalékuk 31 és 40, míg további 12 százalékuk 40 ezer forint feletti költségemelkedésről számolt be. Minden nyolcadik háztartás nem tudott vagy nem akart erre válaszolni. A rezsiemeléssel érintett válaszadók átlagosan havi 22 ezer forintos kiadástöbbletről adtak hírt. Ha figyelembe vesszük az ezzel nem érintett válaszadókat is, akkor a rezsiszabályok módosítása egy átlagos magyar család számára havonta 12 ezer forintnyi plusz kiadást jelent. (Viszonyítási alapként, a kormányrendeletben szereplő átlagfogyasztó az áramért havi 7570, a földgázért 14700 forintot fizet.) Az összes háztartást figyelembe véve, a családi házakban élők havi átlagban 15 ezer forint körüli többletteherről számoltak be, míg a társasházi lakásokban élők 7-8 ezer forintosról.

A háztartási energia árának változása, illetve az energiapiac jövővel kapcsolatos bizonytalanság a lakosság nagy többségét arra ösztönzi, hogy valamilyen módon csökkentse energia-felhasználását. Mindössze a válaszadók 18 százaléka nyilatkozott úgy, hogy semmilyen takarékossági módszert sem alkalmaz, és nem is tervez ilyet, további 4 százalék pedig nem tudott vagy nem akart válaszolni erre a kérdésre. Tehát a megkérdezettek 78 százaléka így-úgy, de próbált takarékoskodni. A családi házakban élők 82, a társasházi lakásokban élők 74 százalék számolt be valamilyen megtakarítási célú eszköz alkalmazásáról. Még a rezsiszabályok módosítása által nem érintett családok kétharmadának is szándékában áll takarékosabban bánni az energiával.

A családok 45 százaléka a korábbinál takarékosabban használja az elektromos energiát. Minden kilencedik család egy vagy több, a korábbinál magasabb energia-hatékonyságon üzemelő háztartási gépet is beszerzett vagy tervez beszerezni a következő egy évben. Ezek már önmagában is jelentős fejlemények, nem csak anyagi, hanem fenntarthatósági szempontból is.

A válaszadók bő harmada lejjebb csavarja a termosztátot: a családi házak 36, a tégla építésű társasházi lakások 40 százaléka, a panellakások lakóinak negyede a korábbinál alacsonyabb hőmérsékletre fűti ingatlanát. Lakása egy részét nem fűti a megkérdezettek 18 százaléka, ez a módszer leginkább a családi házakban élők, illetve a 60 év felettiek körében népszerűbb az átlagosnál. Minden hatodik (de a családi házakban élők közül csaknem minden negyedik) háztartás a gázfűtést kiváltó, már meglévő másik fűtési mód (fa vagy széntüzelés, elektromos fűtés, klíma) a korábbinál nagyobb használatáról számolt be. Minden nyolcadik család energia-megtakarítást célzó korszerűsítést (hőszigetelést, nyílászáró-cserét, új fűtési megoldás beépítését) tervez a következő egy évben. A 60 év feletti válaszadók családjai e téren kevéssé aktívak, közülük csak minden tizenharmadik készül ilyenre.

Hozzon ki többet az Adózónából!
Előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink teljes terjedelmükben olvashatják cikkeinket, emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!
Az Adózóna moderálási alapelveit ITT találja.




További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Pénzforgalmi elszámolás uniós számla

Nagy Norbert

adószakértő

Le nem vonható áfa könyvelése

Nagy Norbert

adószakértő

Termékimportáfa

Nagy Norbert

adószakértő

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2024 június
H K Sze Cs P Sz V
27 28 29 30 31 1 2
3 4 5 6 7 8 9
10 11 12 13 14 15 16
17 18 19 20 21 22 23
24 25 26 27 28 29 30

Együttműködő partnereink