adozona.hu
Cégautó eladása jelképes összegért saját dolgozónak vagy más magánszemélynek
//adozona.hu/altalanos/cegauto_eladasa_jarulekfizetesi_kotelezetts_CWD9UN
Cégautó eladása jelképes összegért saját dolgozónak vagy más magánszemélynek
Tetszik
Milyen adó- és járulékfizetési kötelezettségek keletkeznek, ha egy kivás cég jelképes, ezer forintért elad egy cégautót? Mennyiben különbözik ez, ha munkavállalónak, illetve ha független magánszemélynek történik az „értékesítés”? Tekinthető-e egyáltalán 1000 forint vételárnak egy személyautó esetében? Az Adózóna oldalán érkezett kérdéseket Szipszer Tamás adószakértő válaszolta meg.
Az autó piaci értéke jóval az ellenérték felett van. Az alábbi kérdéseim merültek fel ennek kapcsán:
1. Fel kell-e tüntetni a számlán az autó piaci értékét?
2. A magánszemélynél keletkezik-e adózási és járulékfizetési kötelezettség, ha igen, mi az adó és járulék alapja (szja, tb, járulék)?
3. Ha felmerül adó- és járulékfizetési kötelezettség a magánszemélynél, azt hogyan kell a munkáltatónak (kifizetőnek) levonni, befizetni, ha a juttatás nem pénzbeni?
4. A kft.-nél keletkezik-e valamilyen adófizetési kötelezettség (kiva?)?
5. Ha az értékesítés nem saját dolgozónak, hanem egy cégtől független magánszemély részére kerülne jelképes összegért eladásra, felmerülne-e a magánszemélynél adó és járulékfizetési kötelezettség, illetve a cégnél adófizetési kötelezettség? A kiállított számlán áfát nem kell feltüntetni, mert véleményem szerint az áfatörvény 87. § alapján mentes az adó alól (beszerzéskor az áfa nem került levonásra).
SZAKÉRTŐNK VÁLASZA
Az áfa megítélése viszonylag egyértelmű: személygépkocsi értékesítése esetén fő szabály szerint nem merül fel áfafizetési kötelezettség, ha a beszerzéskor sem volt áfalevonási joga a cégnek. Ez esetben azonban felmerülhet az is kérdésként, hogy az 1000 forintos „vételár” egyáltalán felfogható-e ellenértéknek, s nem csupán „jelképes összeg”.
1. Álláspontom szerint egy nagy értékű autó esetén 1000 forintos „ellenérték” nem tekinthető valós ellenértéknek, vagyis véleményem szerint az autót térítés és valós ellenérték nélkül adták át, így mivel az autó beszerzésekor áfalevonási joguk nem állt fenn, így a jelképes összeg ellenében történő átadásról számlát kiállítani nem kell, mert az az áfa rendszerében nem minősül gazdasági tevékenységnek vagyis termékértékesítésnek.
2. A másik lehetőség, hogy nem tekintjük „jelképes” összegnek az 1000 forintot, hanem valós ellenértéknek. Ez esetben azonban, mivel munkavállalónak történik az átadás, azaz nem független félnek, így életbe lép az áfatörvény 67. § (1) bekezdés b) pontja, melynek értelmében, ha a termék vevőjét nem illeti meg teljes egészében az áfalevonási jog, és az ellenérték alacsonyabb mint a termék piaci értéke, akkor a piaci érték lesz az áfaalap. Ebben az esetben a számlát a piaci értékről kell kiállítani, de áfát nem kell felszámítani az áfatörvény 87. § c) pontja alapján. A számlára javasolt ráírni pl. hogy „fizetendő összeg 1000 forint”, de az áfaalap az mindenképpen a piaci érték legyen.
| Cégautó témakörben további írásokat az Adózóna oldalán itt olvashat. |
Ugyanakkor mivel piaci érték alatt történik az átadás, így a piaci érték és a vevő által fizetett érték adóköteles bevételnek fog minősülni a munkavállaló oldalán. Ez esetben a juttatás után a juttatónak, illetve a magánszemélynek kiva-, tb-járulék- és személyijövedelemadó-fizetési kötelezettsége is keletkezik, ha a felek között munkaviszony áll fenn. Tehát a jutatás adóterhe megegyezik a munkabéreket terhelő adóteherrel.
A kiva összegét a cég fizeti természetesen. A 18,5 százalék tb-járulékot a cég megállapítja, és bevallja a 08-as bevalláson, és meg is fizeti az adóhatóság felé. Ezt az összeget pedig követelésként tartja nyilván a magánszeméllyel szemben, aki köteles azt a cégnek megfizetni [Tbj. 77. § (4) bekezdés].
Az szja megfizetésének szabályai a következők: a 15 százalék szja-t a cégnek meg kell állapítania. Ha munkaviszony áll fenn a felek között, akkor a megállapított szja-előleget bevallja a 08-as bevalláson, és meg is fizeti a magánszemély helyett. Az így megfizetett szja-t követelésként nyilvántartásba veszi, s azt a magánszemély megtéríti felé. Ha a felek között munkaviszony áll fenn, és emiatt a kifizető rendszeresen juttat pénzbeli juttatást a magánszemélynek, akkor joga van ezen juttatásokból levonni a magánszemély helyett megfizetett adót, de a levonást úgy kell teljesítenie, hogy munkabérfizetés esetén legalább a havi minimálbér felét, azaz 2025-ben havi 145 400 forintot ki kell fizetnie a levonást követően is.
Ha pedig a juttatásban részesülő személy nem munkavállaló, akkor az alábbiakra kell figyelemmel lenni: az autó piaci értéke és a fizetett összeg különbsége szja-köteles egyéb összevonandó jövedelem. Ezen jövedelem után sem kiva sem tb-járulék-fizetési kötelezettség nem merül fel. Ha a felek között semmilyen jogviszony nincs, akkor a jármű átadásakor a juttató cégnek meg kell állapítania az szja-kötelezettséget, s erről igazolást kell adnia a juttatásban részesülő magánszemély részére. A juttató köteles felhívni a magánszemélyt arra, hogy a kapott vagyoni érték után ő maga fizesse be a 15 százalék szja-t a juttatás negyedévét követő hónap 12. napjáig. A kifizető a le nem vont szja-ról is adatot szolgáltat a 08-as bevalláson.
Ha a felek az áfatörvény értelmében független félnek minősülnek, akkor a juttató cég nem köteles a piaci értékre kiigazítani az áfaalapot még akkor sem, ha a kettes pont szerint ellenértéknek tekintjük az 1000 forint „vételárat”.
Mivel azonban álláspontom szerint ez esetben is az egyes pont szerinti jelképes térítés valósul meg, így az ügylet tartalmilag sokkal inkább ellenérték nélküli ügyletnek minősül, melyről számlát nem kell kiállítani, ha az átadott termék beszerzésekor az áfalevonási jog nem állt fenn.
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
Hozzászólások (0)