Szomjazza az állami költségvetés az újabb bevételi forrásokat

Megosztás Tetszik

Az elmúlt három évben közel a duplájára nőtt a magyar államadósság devizaaránya, és januárban a devizakötvény-kibocsátások tovább folytatódtak, annak ellenére, hogy az ország már nincs olyan nyomás alatt, mint a múlt év elején az energiaválság nyomán. Eközben a kormány igyekszik leszorítani a forintban kibocsátott állampapírok hozamát, ami akkor működhet olajozottan, ha több devizakötvényt bocsátanak ki. A lakossági állampapírok reneszánsza horribilis kamatköltségeket okozott, ennek a korszaknak véget vetne a kormány, de mi várható helyette? Miért lehet szüksége az államnak az újabb devizaeladósodásra, és mekkorák a kockázatok? – írja a 24.hu.

A 2010 után Orbán-kormányok több mint egy évtizeden keresztül erősen devizaadósság-ellenes politikával és retorikával léptek fel: fideszes politikusok rendszeresen ostorozták a baloldali-liberális kormányokat azért, mert nagy devizaadósságot halmoztak fel. Az államadósság 2010 előtti magas devizaaránya valóban sérülékennyé tette a magyar gazdaságot a külső sokkokkal szemben, és szerepet játszott a 2008-as gazdasági válság súlyos hatásaiban is.

A teljes cikket ITT olvashatja el.