Részvény-, üzletrész-ajándékozás adózása: mi lesz a szerzési érték a későbbi értékesítéskor?

Megosztás Tetszik

A részvények és kft.-üzletrészek ajándékozása gyakori vagyontervezési eszköz családon belül, ugyanakkor a tulajdonrész későbbi értékesítésének adózásánál rendszeresen felmerül a kérdés: milyen szerzési értékkel számolhat a megajándékozott? Sokan logikusnak tartanák, hogy a bekerülési érték ilyenkor automatikusan az ajándékozáskori piaci érték legyen, a szabályozás azonban ezen a téren szigorú és egyértelmű logikát követ.

A kiindulópont az, hogy bár a polgári jog megkülönbözteti őket, a személyi jövedelemadóról szóló CXVII. törvény (Szja tv.) rendszerében a részvény és a kft. üzletrésze egyaránt értékpapírnak minősül. Ennek megfelelően az értékesítésükből származó jövedelem adózására az árfolyamnyereségre vonatkozó szabályokat (Szja tv. 67. §) kell alkalmazni.

A törvény részletesen meghatározza, hogy milyen összeg tekinthető szerzési értéknek. Ajándékozással megszerzett részesedéseknél az adózás szorosan összekapcsolódik az illetékszabályokkal. A döntő kérdés mindig az: történt-e ajándékozási illeték kiszabása az ügylet során?

Ha az ajándékozás illetékköteles volt

Ha az ajándékozás után illetéket kellett fizetni, a későbbi értékesítés során szerzési értékként az illeték alapjául szolgáló értéket lehet figyelembe venni. Ez rendszerint az ajándékozáskori forgalmi, illetve piaci érték. Ennek következtében a megajándékozott csak az ajándékozást követően bekövetkező további értéknövekedés után fizet személyi jövedelemadót.

OLVASSA TOVÁBB! Erről szól még a cikk:

• ha az ajándékozás illetékmentes volt,

• hogyan néz ki ez a gyakorlatban.