Védelmi hozzájárulás, számlavezetésidíj-stop, médiumok elszámoltatása: kivetette a lasszót a kormány

Megosztás Tetszik

Védelmi hozzájárulást kell fizetnie minden olyan multinacionális vállalatnak, amely a háborús időkben extraprofitra tett szert. Megemeli a kormány a bankok által fizetett tranzakciós illeték mértékét, a bankok devizaműveleteire valutaátváltási illetéket vet ki, a számlavezetési és a kártyahasználati díjra stopot vezetnek be a lakossági kártyák, számlák esetén – közölte Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter.

A védelmi hozzájárulást a bankszektornak, a multiknak és az energiacégeknek kell megfizetniük, a befizetett összeg a védelmi alapba kerül. A miniszter kérdésre válaszolva közölte: idén közel 400 milliárd forintos bevételt jelent az új közteher. Minden ezzel kapcsolatos szabályozás a héten megjelenik, a szabályok augusztus 1-jétől lesznek érvényesek.

2024-ben érdemben nem változik a bankadó mértéke; azt minden olyan banknak meg kell fizetnie teljes egészében, amely nem növelte teljes állampapír-állományát – közölte a miniszter. Ezt azzal indokolta, hogy sok bank kihasznált egy kiskaput, amely az állampapír-vásárlásra vonatkozott.

Megemeli a kormány a bankok által fizetett tranzakciós illeték mértékét, és a bankok devizaműveleteire valutaátváltási illetéket vet ki. Készpénzfelvétel esetén a pénzügyi tranzakciós illeték 0,95 százalékra emelkedik 0,6 százalékról, de megmarad az a szabály, hogy 150 ezer forintig mindenki költségmentesen vehet fel pénzt – ecsetelte Gulyás Gergely, hozzátéve, hogy a konverziós ügyletek esetén bevezetendő kiegészítő illeték mértéke 20 ezer forintos limit mellett 0,45 százalék lesz. Annak érdekében, hogy ezt ne lehessen áthárítani a családokra, 2024-ben a számlavezetési és a kártyahasználati díjra stopot vezetnek be a lakossági kártyákra és számlákra vonatkozóan.

Az energiaszektorra és a multinacionális cégekre kivetett extraprofitadót és a kiskereskedelmi adót nem csökkentik idén, annak mértéke változatlan marad – szögezte le Gulyás Gergely. A miniszter állítása szerint a nemzetgazdasági, illetve más tárcák is folytattak egyeztetéseket az érintettekkel az intézkedésekről, nem érte őket meglepetésként a döntés.

Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter ma fogadta hivatalában a Magyar Bankszövetség elnökségét, és tájékoztatott arról is, hogy 2024. október 1-jétől bevezetnek egy kiegészítő illetéket is a konverziót tartalmazó ügyletekre, amely a jelenlegi tranzakciós illetéken felül fizetendő meg. Amennyiben egy ügylet a különböző pénznemek közötti átváltást (konverziót) tartalmaz (ideértve a deviza swap-ügyleteket is), úgy ezt az ügyletet magasabb tranzakciós illetékfizetési kötelezettség terheli. A kiegészítő illeték mértéke – az általános tranzakciós illetéken felül – tranzakciónként 0,45 százalék, 20 ezer forintos limittel. Az általános szabályoktól eltérően, ez a kiegészítő illeték belföldi természetes személy vagy vállalati ügyfél által ugyanazon pénzforgalmi szolgáltatónál vezetett számlák közötti ügyleteket, a hitelintézeteken és központi szerződő félen kívül a pénzügyi és befektetési vállalkozásoknak, befektetési alapkezelőknek és befektetés alapnak vezetett számla terhére megvalósított fizetési műveleteket is terheli, de nem vonatkozik a bankkártyás műveletekre. Összességében a kiegészítő tranzakciós illetékből származó bevétel 2024-ben 7 milliárd lehet, 2025-ben elérheti a 30 milliárd forintot – olvasható a Nemzetgazdasági Minisztérium közleményében.

A tranzakciós illeték tekintetében a kormány a családok védelme érdekében külön döntéseket hozott. A jövőben a magánszemélyek átutalása, postai befizetése és értékpapírügyletei esetében az illetékmentes határt a kormány 2,5-szeresére emeli, a jelenlegi 20 ezer forintról 50 ezer forintra tranzakciónként. A bankkártyás műveletekre nem vonatkozik a kiegészítő tranzakciós illeték. A bankkártyák esetében tételes illeték van érvényben, ami érintéses bankkártyák esetében 500 forint évente, míg egyéb bankkártyáknál 800 forint. A kormány a bankkártya-használat utáni illeték mértékén nem változtat, így az továbbra is rendkívül alacsony marad – hangsúlyozza a tárca a közleményben.

A pénzügyi terhek növekedésének megakadályozása érdekében a kormány díjemelési stopot vezet be a lakossági fizetési számlákhoz kapcsolódó díjak, költségek és egyéb fizetési kötelezettségek vonatkozásában. 2024. december 31-ig a lakossági ügyfeleknél a bankszámláknál egyoldalú díjemelést közvetlen és közvetett formában sem valósíthatnak meg a pénzügyi szolgáltatók. Ez a tiltás az összes fizetési számlához kapcsolódó díjra vonatkozik, amely a már fennálló szerződésekre és az új szerződésekre is irányadó.

A részleteket tartalmazó kormányrendeletek június 8-án éjszaka meg is jelentek a Magyar Közlöny 74. számában.

Kötelezni fogja a kormány a pártokat és a médiumokat arra, hogy a forrásaikat átláthatóvá tegyék. A miniszter emlékeztetett arra, hogy pártok külföldről nem fogadhatnak el forrásokat, ezért ez a rendelkezés csak a médiumokra vonatkozik. Elvárják, hogy a médiumok ezeket a forrásokat hozzák nyilvánosságra. Magyarország fenntartja magának a jogot, hogy a külföldről érkező forrásokat, amelyek a háborús propagandát szolgálják, visszautalja a feladónak – fogalmazott Gulyás. A háborús propagandát folytató pártokkal és médiumokkal kapcsolatos szabályozást az igazságügyi miniszternek legkésőbb szeptemberig kell kidolgoznia.

A kormány továbbra is arra szólítja fel az energetikai vállalatokat, hogy tartsák be azt a megállapodást, amely szerint a környező országok átlagáránál többet a magyar családok sem fizethetnek az üzemanyagért – mondta a miniszter. Az áprilisi, májusi helyzethez képest sikerült érdemben letörni az üzemanyagárakat: a lakosság a benzin esetében 32 forinttal, a gázolaj esetében 30 forinttal tankolhat olcsóbban az áprilisi csúcshoz képest. Ugyanakkor – tette hozzá – a múlt heti KSH-átlagárak szerint a benzin 4, a gázolaj pedig 10 forinttal volt drágább Magyarországon, mint ami a szomszédos országok átlaga.

Ezért a kormány lépéseket vár az üzemanyag-kereskedőktől, hogy ezt az igazságtalan helyzetet megszüntethessék. A nemzetgazdasági tárca a héten tárgyal az üzemanyag-forgalmazók képviselőivel, és remélik, hogy sikerül majd megállapodásra jutni, és nem kell határidőt szabni. A kormánynak vannak szabályozási eszközei, de ezekkel csak végső esetben kíván élni – jegyezte meg Gulyás.