Vaterázók, figyelem! Itt a NAV válasza, mikor kell adószám – példák!

Megosztás Tetszik

Mikor kell adószámot kérniük a magánszemélyeknek ingóságok értékesítése esetén, és mikor nem? Évi 600 ezer forint alatti bevétel esetén kell-e adószám? Lehet-e visszamenőleges hatállyal alanyi adómentességet választani, ha valaki a gazdasági tevékenysége megkezdése után kér – jogszerűtlenül – adószámot? Hogyan kell visszamenőlegesen – bevételi bizonylatok híján – áfabevallást benyújtani? – egyebek között ezekre a kérdésekre kért választ az Adózóna.hu a Nemzeti Adó- és Vámhivataltól (NAV).

A Kúria tavaly novemberi jogegységi határozatában azt állapította meg, hogy „az Szja tv. 2011-es módosítása előtt is üzletszerűnek volt minősíthető, és ezáltal nem különadózó, hanem összevont adózás alá tartozó jövedelem volt az a bevétel, amit az adóalany rendszeresen ellenérték fejében végzett tevékenységből szerzett akkor is, hogyha – noha kötelessége lett volna – az áfa hatálya alá nem jelentkezett be”.

A személyi jövedelemadó (szja) törvény 2011. december 31-éig úgy fogalmazott, hogy üzletszerű az ingó értékesítés, ha ellenérték fejében történik, és az ügylettel kapcsolatban a magánszemélynek az általános forgalmi adó szabályszerűen bejelentkezett alanyaként adólevonási joga megnyílik. Szó szerinti értelmezésben ez azt jelentené, hogy csak az végzett üzletszerű tevékenységet, aki adószámot igényelt, és nem választotta az alanyi adómentességet, vagyis áfaalany lett, levonhatta a beszerzéseinek az áfatartalmát.

A Kúria döntésében ezzel szemben az áfatörvényben meghatározott szabályokra utal vissza, amelyek szerint gazdasági tevékenység a bevétel elérése érdekében rendszeresen vagy üzletszerűen végzett tevékenység, rendszeres gazdasági tevékenység folytatása esetén pedig az adózó mindenképpen az áfa hatálya alá kerül, ha bejelentkezett az adóhatósághoz, ha nem, mivel a bejelentkezés „egy adminisztratív aktus”.

A NAV 2014. május 1-jéig határozott meg türelmi időt „a szabálytalanul adózó”, üzletszerűen ingóságokat értékesítő magánszemélyek számára, miszerint önellenőrzéssel javíthatják a hibát. Ez nem azt jelenti, hogy később – akár most – már nem lehet ezt megtenni, az önellenőrzésre az ellenőrzés megkezdéséig van lehetőségük a magánszemélyeknek. Az ellenőrzés a megbízólevél kézbesítésével vagy átadásával kezdődik.

2012. január elsejétől az szja-törvény is hozzáidomult az áfatörvényhez, s átvette azt a fogalmat, mely szerint gazdasági tevékenység valamely tevékenység üzletszerű, illetőleg tartós vagy rendszeres jelleggel történő folytatása, amennyiben az ellenérték elérésére irányul, vagy azt eredményezi, és annak végzése független formában történik. Gazdasági tevékenység esetén már nem lehet alkalmazni az ingó értékesítésre vonatkozó kedvező szabályokat, a magánszemélynek önálló tevékenységből származó jövedelme keletkezik, amely után a 16 százalékos szja mellett 27 százalékos egészségügyi hozzájárulást is kell fizetni.

A magánszemélyek számára a legnagyobb probléma, hogy nekik kell megítélniük – a 2012. előtti és a jelenlegi időszakra vonatkozóan is –, hogy az általuk folytatott értékesítés jellegéből adódóan gazdasági tevékenységnek minősül-e vagy sem, kell-e adószámot kérniük, vagy sem, mi számít rendszeres, vagy üzletszerűen végzett tevékenységnek, illetve – ahogy a Kúria fogalmaz –, olyan rendszeresen végzett tevékenységnek, amely üzletszerűnek minősíthető.

További értelmezési zavarokat okoz az szja-törvény 600 ezer forintos bevételig, illetve 200 ezer forintos jövedelemig biztosított adómentességi határa annak megítélésében, hogy a magánszemélynek kellett volna-e (és a jövőben kell-e) adószámot kérnie, vagy sem. Az Adózóna.hu konkrét példákkal alátámasztott fogódzót kért a Nemzeti Adó- és Vámhivataltól.

OLVASSA TOVÁBB cikkünket, amelyből megtudhatja, mikor tekinti életszerűnek, és mikor nem a NAV, hogy valaki csak a saját holmijait értékesíti, és nem gazdasági tevékenységet folytat. Kiderül, mit kell tennie annak, aki a korábbi évekre vonatkozóan kíván adószámot kérni.