Új cargo repülőtér épülhet, ázsiai befektetőkkel, ismét terítéken a gyorsvasút

Megosztás Tetszik

Ismét terítékre került a repülőtéri gyorsvasút megépítése a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér és a Nyugati pályaudvar között, s döntött a kormány egy új cargo repülőtér építéséről is múlt heti ülésén – jelentette be Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter. Mindkét beruházás koncessziós formában valósulhat meg, előbbi 1 milliárd, utóbbi 0,4-1 milliárd euró értékben.

A Budapest Airport utasforgalma az elmúlt években átlagosan 14 százalékkal bővült, tavaly – a pandémia előtti rekordot is megdöntve – 17,6 millióra emelkedett, s az idei első négy hónap adatai alapján tovább folytatódhat a növekedés. 2030-ra az utasforgalom meghaladhatja a 20 milliót, míg 2040-re a 35 milliót. Ilyen nagyságú utasforgalom mellett szükséges közvetlen kapcsolat kialakítása, amely zöld és gyors megoldást jelent, továbbá a repülőtér vonzáskörzete is bővülhetne – fogalmazott a miniszter.

Közölte: a beruházás előkészítése – az ezt részletező kormányhatározat alapján – elkezdődött, a koncessziós pályázatokat fél éven belül kiírhatják.

A tervek szerint új nyomvonal csak Kőbánya és a repülőtér között épülne, és a légikötőt az országos vasúti infrastruktúrába kapcsolnák. A koncessziós beruházásra külföldi és magyar beruházókat is várnak – emelte ki Nagy Márton, hozzátéve, hogy a hasonló infrastrukturális beruházások népszerűek nemzetközileg.

Az új cargo repülőtér megépítésére azért van szükség, mert a Budapest Airport lassan eléri az évi 400-450 ezer tonna éves forgalmának felső korlátját, és az utasszállító forgalom növekedésével már nem jut szabad idősáv a légiáru-forgalom számára.

A kormány 5-6 lehetséges helyszínnel számol, a beruházás már meglévő helyszínen vagy zöldmezős formában is megvalósulhat. Feltétel, hogy a légikikötő nonstop üzemeljen, ehhez olyan helyen kell működnie, amely lakókörnyezettől távol esik. Másik fontos szempont a helyszín kiválasztásánál a konnektivitás, a vasúti és közúti infrastruktúra közelsége – ecsetelte Nagy Márton.

Mivel a cargo áruforgalom 84 százaléka Ázsiából és az Egyesült Államokból érkezik, és ezen belül 43 százalékban Kínából, elsősorban keleti országokból érkező befektetők részvételére számítanak a koncessziós pályázaton. A kormány Kínából, a Közel-Keletről, Kazahsztánból vagy Azerbajdzsánból várja a befektetőket, akik nemcsak megépítik, de üzemeltetik is a létesítményt.

Kérdésre válaszolva elmondta, hogy a Budapest Airportból kivett 100 milliárd forintos osztalék a költségvetés egyenlegét javítja. A kormány a következő években stabilan 20-30 milliárd forint körül osztalékjövedelemre számít a repülőtér működtetéséből származó nyereségből.