adozona.hu
Ügyfél-azonosítás külföldi tulajdonos esetén
//adozona.hu/altalanos/Ugyfelazonositas_kulfoldi_tulajdonos_eseten_UG7V0P
Ügyfél-azonosítás külföldi tulajdonos esetén
Tetszik
A cég külföldi gazdasági társaság tulajdonosának külföldi tulajdonosát is azonosítania kell a szolgáltatónak? Olvasónk kérdésére Szolnoki Béla könyvvizsgáló adószakértőnk válaszolt.
Cégünk a 2007. évi CXXXVI. törvény hatálya alá esik, így új ügyfél érkezése esetén ügyfél-azonosítási adatlapot kell kitöltetni (képviseletre jogosult személlyel), ennek része a tényleges tulajdonos azonosítása – írta olvasónk. Azt kérdezte: „ha az ügyfél tényleges tulajdonosa egy külföldi gazdasági társaság, akkor kit kell lenyilatkozni tényleges tulajdonosként? Úgy tudom, csak természetes személyt lehet megnevezni. A külföldi tulajdonos cég külföldi tulajdonosát kell azonosítani, vagy elég ilyenkor a magyarországi cég képviseletére jogosult személy?”
A hivatkozott Pmt. törvény szerint a szolgáltató köteles az ügyfelet, annak meghatalmazottját, a rendelkezésre jogosultat, továbbá a képviselőt azonosítani és személyazonosságának igazoló ellenőrzését elvégezni – utalt a jogszabályra Szolnoki Béla.
A személyazonosság igazoló ellenőrzése érdekében a szolgáltató köteles megkövetelni az alábbi okirat bemutatását:
a) természetes személy esetén
aa) magyar állampolgár személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolványa és lakcímet igazoló hatósági igazolványa,
ab) külföldi természetes személy útlevele vagy személyi azonosító igazolványa, feltéve hogy az magyarországi tartózkodásra jogosít vagy tartózkodási jogot igazoló okmánya vagy tartózkodásra jogosító okmánya,
b) jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet esetén a nevében vagy megbízása alapján eljárni jogosult személy a) pontban megjelölt okiratának bemutatásán túl az azt igazoló - 30 napnál nem régebbi - okiratot, hogy
- a külföldi jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet esetén a saját országának joga szerinti bejegyzése vagy nyilvántartásba vétele megtörtént.
Ha a természetes személy ügyfél nyilatkozik arról, hogy tényleges tulajdonos nevében vagy érdekében jár el, írásbeli nyilatkozatának a tényleges tulajdonos természetes személy nevére vonatkozó azonosító adatait is tartalmaznia kell. Ugyanez igaz a jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet ügyfél képviselője esetén is. Ő is köteles írásban nyilatkozni a jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet ügyfél tényleges tulajdonosáról és a tényleges tulajdonos meghatározott adatairól.
Az előzőekből az következne – anélkül, hogy az ilyen, egyébként általában elég bonyolult tényállások megítélésének ügyét magamra vindikálnám –, hogy az ügyfél képviselőjének kell nyilatkoznia, mégpedig a saját adatain kívül adatot szolgáltatni a képviselt cégről és annak tényleges tulajdonosairól, illetve azok hiteles adatairól, (ami a gyakorlatban néha nehézségekbe ütközik, sőt az ügyfél elutasításához vezethet).
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
Hozzászólások (1)
Az azonosítás során nem kötelező az ügyfél, vagy a tényleges tulajdonos adatairól nyilatkozatot felvenni, kivéve, ha az ügyfél úgy nyilatkozik, hogy saját nevében és javára jár el.
Az is megfelelő, ha a folyamat során a szolgáltató elfogadja a Pmt. 18.§ (3) szerinti szolgáltatók azonosítását. Azonosításként a szolgáltató rögzíti a Pmt. 7. § (2)-ben meghatározott adatokat számítógépes nyilvántartásában, továbbá rögzíti a 8. § (2) bekezdésében szereplő nyilatkozatot, a 8.§ (3) szerinti adatok megkövetelése nélkül. A szolgáltató választhatja, hogy nem tünteti fel kötelezően nyilvántartásában a Pmt. 7.§ (3) szakaszában nyilvántartható adatokat és nem kér a 8.§ (4) szerint a tényleges tulajdonosra kiegészítő adatokat, kivéve, ha az szerződéskötést követően a 3. pont szerint bejelentést tesz. Az ügyfél nyilatkozhat, hogy saját nevében és javára jár el, amelyet a szolgáltató az írásos szerződés utolsó mondataként rögzíti, kivéve, ha tényleges tulajdonos adatai kerülnek rögzítésre. Ekkor a természetes személy nyilatkozatában megadja a tényleges tulajdonos nevét, címét és állampolgárságát is. Nem magánszemély ügyfelek esetében tényleges tulajdonos megléte esetén a nyilatkozat az ügyféltől kapott meghatalmazásban is szerepelhet. Nem szükséges a nyilatkozat, ha a közhiteles nyilvántartások, vagy más szolgáltató szolgáltató (közjegyző, ügyvéd) által ellenjegyzett tagjegyzék (részvénykönyv) már tartalmazzák a tényleges tulajdonos adatait, amelyet a szolgáltató rögzít nyilvántartásában.
Az esetek többségében a cégbíróságra benyújtott elektronikusan aláírt állomány tartalmazza mind a képviselő, mind a tényleges tulajdonos részletes adatait, amelynek adatbázisban való rögzítése esetén nélkülözni lehet az ügyfél azonosítását és tényleges tulajdonosról szóló nyilatkozatát (a tényleges tulajdonos viszont nem nyilatkozhat, hiszen általában nincs is cégjegyzési joga a láncolat végén álló ügyfélnél!) Az egész kulcsa a Pmt. 18.§ (3) szerinti más szolgáltató (ügyvéd, közjegyző) azonosításának elfogadása.
Az adminisztráció fenti módon való egyszerűsítéséhez persze az is kell, hogy a szolgáltató ne kösse meg a kezét a NAV által javasolt mintaszabályzattal - ami a Pmt. 18.§ (3) szerinti törvényes azonosítási lehetőséget nem is tartalmazza.