hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Akadémiai kutatóközpontok vagyongazdálkodását vizsgálta az Állami Számvevőszék

  • MTI

A tizenötből három akadémiai kutatóintézet biztosította megfelelően a vagyonmegőrzést 2016-2018 között, két kutatóközpont vagyongazdálkodása 2018 végére javult, tíz kutatóintézetnél ugyanakkor nem volt biztosított a közvagyon megőrzése az Állami Számvevőszék (ÁSZ) pénteken közzétett jelentése szerint.

Az ÁSZ 2019 második félévében kezdte meg a korábban a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) irányítása alá tartozó tizenöt kutatóközpont, kutatóintézet vagyonmegőrzési tevékenységének ellenőrzését – idézte fel a számvevőszék pénteki budapesti sajtótájékoztatóján Horváth Bálint, az ÁSZ kommunikációs vezetője.
    
Holman Magdolna, az ÁSZ főtitkára hangsúlyozta, Magyarország versenyképességének és a magyar gazdaság fejlődésének meghatározó tényezője a kutatás-fejlesztésre és az innovációra fordított hazai és uniós források eredményes, hatékony felhasználása. Magyarország évek óta 1,3 százalék körül mozgó GDP-arányos ráfordításmutatója 2018-ban meghaladta az eddig mért legmagasabb értéket, elérte az 1,53 százalékot. A 2020-ra kitűzött cél az 1,8 százalék elérése. A terület jelentősége miatt az ÁSZ az elmúlt években több alkalommal is végzett ellenőrzéseket a Magyar Tudományos Akadémiánál, az MTA egyes kutatóintézeteinél, illetve például tudományos-kutatási tevékenységet is végző felsőoktatási intézményeknél, egyetemeknél.
    
A magyar kutatás-fejlesztés területén kiemelt szerepet töltenek be a 2019. augusztus 31-éig az MTA által irányított kutatóintézetek, amelyek irányítása akkor az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat Titkárságához került át. Kiemelten fontos, hogy az új szervezeti keretek között induló kutatóhálózat életképessége, a közfeladatot szolgáló vagyon megőrzése biztosított legyen – hangsúlyozta.
    
Holman Magdolna beszámolója szerint az ÁSZ január 16-án fejezte be az MTA Atommagkutató Intézet és az MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpont, február 12-én pedig lezárta az MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont és az MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet 2016-2018 közötti időszakra kiterjedő ellenőrzését. Három kutatóintézet alapvetően szabályszerűen gazdálkodott, a Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont gazdálkodása pedig az ellenőrzött időszak végére javult, ezért a négy kutatóintézet vezetői részére az ÁSZ nem is fogalmazott meg javaslatot.
    
A pénteken nyilvánosságra hozott tizenegy jelentésben vizsgált intézetek közül az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont a 2016-2017 közötti időszakban nem biztosította megfelelően a közvagyon megőrzését, 2018-ra azonban már nem merült fel kockázat a vagyongazdálkodásban, így javaslatot az ÁSZ itt sem fogalmazott meg.
    
Nagy Imre felügyeleti vezető elmondta, a tizenöt kutatóintézet összesen 87 milliárd forint vagyonnal és 4200 alkalmazottal rendelkezett 2018 végén, és 2016-2018 között összesen 45 milliárd forint költségvetési támogatásban részesültek.
    
Beszámolója szerint tíz kutatóközpont nem biztosította megfelelően a közvagyon megőrzését. Három kutatóintézet nem rendelkezett szervezeti és működési szabályzattal, négy kutatóintézetnél nem került sor a törvényi előírások szerinti számviteli szabályozások megalkotására, két kutatóintézetnél pedig nem gondoskodtak megfelelően a gazdálkodási jogkörgyakorlók nyilvántartásáról.
    
A leggyakoribb hiányosság a törvény szerinti leltár elkészítése volt, erre hét kutatóintézet nem fordított kellő figyelmet.
    
Az érintett intézmények – az MTA Agrártudományi Kutatóközpont, az MTA Energiatudományi Kutatóközpont, az MTA Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont, az MTA Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézet, az MTA Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóközpont, az MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont, az MTA Természettudományi Kutatóközpont, az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont és az MTA Ökológiai Kutatóközpont – vezetőinek feladata 30 napon belül intézkedési terv elkészítése, az MTA Nyelvtudományi Intézetnél azonban a vagyongazdálkodásra vonatkozó alapvető szabályozást sem alakították ki, ezért ott az ÁSZ az illetékes irányító szervhez fordult.
    
Nagy Imre újságírói kérdésre válaszolva közölte, hogy az ellenőrzés során az Állami Számvevőszék a kutatóintézetek vagyonának változását – nyomozati hatáskör hiányában – nem vizsgálta, csak a vagyongazdálkodás szabályszerűségét.
    
Holman Magdolna arra az újságírói kérdésére, hogy az MTA mint köztestület vagyona állami vagyonnak minősül-e, hangsúlyozta: az MTA és korábbi kutatóintézetei is az államháztartás részei, közpénz felhasználásával közfeladatot látnak el, ezért vagyongazdálkodásuk ellenőrzése az Állami Számvevőszék feladata.
Hozzon ki többet az Adózónából!
Előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink teljes terjedelmükben olvashatják cikkeinket, emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Előfizetési csomagajánlataink:


Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!




További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!

Kérdések és válaszok

Katás vállalkozónak adott 500 ezer Ft

Lepsényi Mária

adószakértő

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2020 július
H K Sze Cs P Sz V
29 30 1 2 3 4 5
6 7 8 9 10 11 12
13 14 15 16 17 18 19
20 21 22 23 24 25 26
27 28 29 30 31 1 2
hirdetés

exit_to_app Ön korábban már belépett a HVG csoport egyik weboldalán. Ha szeretne ezen az oldalon is bejelentkezni, ezen a linken egy kattintással megteheti.

close