EU-s kifizetések zárolása: a kormánynál a labda

Megosztás Tetszik

Az Európai Bizottság által április 10-én felfüggesztett regionális politikai kifizetések összege 451,2 millió euró – pontosított csütörtökön a testület illetékes szóvivője. Brüsszeli források szerint 2007 és 2013 közötti időszakra vonatkozó 15 magyar operatív programból jelenleg 10-nél szünetelnek a kifizetések.

Az Európai Bizottság csütörtökön megerősítette a hírt, hogy április 10-én felfüggesztette a 2007 és 2013 közötti időszak gazdaságfejlesztési operatív program (GOP) első három (innovációs, gazdaságfejlesztési és üzleti infrastruktúra-fejlesztési) prioritásánál a még tavaly szeptember 22-én megszakított kifizetéseket. Jakub Adamowicz, a regionális politikáért felelős szóvivő ugyanakkor pontosította, hogy az előbb a megszakítás és most a felfüggesztő határozat által érintett összeg 451,2 millió euró, ami a GOP első három prioritására hét év alatt rendelkezésre álló körülbelül 2,3 milliárd eurós (700 milliárd forintos) összeg durván 20 százaléka.

A szóvivő emlékeztetett rá, hogy a Bizottság tavaly szeptemberben azt követően szakította meg a kifizetéseket az európai regionális fejlesztési alapból, hogy a regionális politikai főigazgatóság 2014 májusában elvégzett auditvizsgálata „jelentős rendszerszintű hiányosságokat fedett fel a projektek kiválasztásának rendszerében”.

A BruxInfónak nyilatkozó források rámutatnak, hogy Brüsszel korábban az úgynevezett mérnökügyben, majd az aszfaltügyben ugyanezzel a hivatalos indokkal szakította meg a kifizetéseket. Jakub Adamowicz azt is közölte, hogy az április 10-én hozott felfüggesztő határozat mindaddig érvényben marad, ameddig „a szükséges korrekciós intézkedéseket” nem hozzák meg, ideértve a projektek kiválasztására irányuló eljárások kijavítását és a pénzügyi korrekció (lényegében a kifogásolt projekteket érintő pénzügyi büntetés) megfelelő szintjének végrehajtását.

A Bizottság nem közölte, hogy a feltárt rendellenességek miatt mekkora pénzügyi korrekciót javasolt Budapestnek. A kormányzat részéről 10 százalékról tettek említést, a magyar sajtóban kiszivárogtatott felfüggesztési határozat tanulsága szerint 5 százalékos korrekciót javasolt Brüsszel.

A szóvivő közlése szerint „a Bizottság azt várja Magyarországtól, hogy hozza meg a szükséges korrekciós intézkedéseket”, és ameddig ez nem történik meg, addig a kifizetések is befagyasztva maradnak.

Nevüket mellőző források csalódottságuknak adtak hangot amiatt, hogy a kormány nem hozta meg azokat az intézkedéseket, amelyek révén elkerülhető lehetett volna a kifizetések felfüggesztése. A felfüggesztés – amiről a kifizetések megszakításától eltérően nem a regionális politikai főigazgatóság, hanem a biztosi testület hoz döntést – komolyabb retorziónak számít, amelyet követően a zárolást időigényes, rendszerint több hónapon át tartó procedúra után lehet csak feloldani. Annyira, hogy a bizottsági körökben úgy látják, hogy Magyarország könnyen kifuthat az időből.

Az ügy technikailag ugyanott tart, mint az aszfaltügyként elhíresült eset, ahol a Bizottság még tavaly felfüggesztette a kifizetéseket, miután nem tudtak megállapodni a magyar kormánnyal a pénzügyi korrekció mértékéről. Ezt megelőzően a mérnökügyben viszont egy 5 százalékos átalány korrekcióról egyezett meg a kormány és a Bizottság. Így az ügyben érintett projektektől elvont támogatásokat a kormány új, tiszta projektekre forgathatta vissza.

Az aszfaltügynél és a három prioritási területhez tartozó projekteknél a pénzügyi korrekcióról történő megállapodás híján ugyanakkor már nettó forrásvesztés veszélye áll fenn. Ez akkor következik be, ha a Bizottság az eredménytelen egyeztetéseket követően saját hatáskörben pénzügyi korrekciós határozatot hoz, amit a tagállamnak jogában áll megtámadni az Európai Bíróságon. A per azonban akár két évig is eltarthat, így gyakorlati szempontból nem lenne sok értelme.

Ami a 2007 és a 2013 közötti pénzügyi időszakot illeti, a szabályok szerint az uniós alapok kedvezményezettjeinek legkésőbb 2015. december 31-ig ki kell állítaniuk a számlát a magyar hatóságoknak, azt követően már nem juthatnak pénzhez. A kormánynak pedig 2017. március 31-ig kell véglegesen elszámolni a Bizottság felé, vagyis addig lehet benyújtani az utolsó számlát.

Nevük elhallgatását kérő források arra hívják fel a figyelmet, hogy a 2007 és 2013 közötti 15 magyar operatív programból jelenleg 10-nél vannak megszakítva kifizetések.

Az általános, valamennyi felzárkóztatási alapot (regionális fejlesztési, szociális és kohéziós alap) figyelembe vevő magyar abszorpciós ráta ugyanakkor az utolsó adatok szerint 77,2 százalék, ami nem marad el túlzottan a 81,1 százalékos uniós átlagtól. Vagyis a hét év alatt lehívható keret több mint 77 százalékáról a magyar hatóságok már benyújtottak számlát és azt ki is fizette Brüsszel. A zárásig hátralevő időben tehát a fennmaradó körülbelül 20 százalék sikeres lehívása a tét és a kihívás.