Tértivevénnyel küldje ki a fizetési felszólítást, különben nem lesz szabályszerű a kézbesítés! – döntött a Kúria

Megosztás Tetszik

A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló törvény szerinti fizetési felszólítást postai úton kizárólag tértivevény külön szolgáltatással feladott postai könyvelt küldeményként lehet szabályszerűen megküldeni az adós részére.

A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás

A hitelező és az adós gépbérleti szerződést kötöttek egy törőgép bérbevételéről kezelőszemélyzet biztosításával. A bérlet várható időtartamát 2019. július 17.–augusztus 2. napjában határozták meg.

A hitelező gép rendelkezésre állási díjaként több augusztusi napra vonatkozóan is számlát állított ki 800 100 forint összegben 2019. augusztus 23. fizetési határidővel.

Az adós 2019. október 3-án a számlát visszaküldte, mert vitatta a rendelkezésre állási díjra vonatkozó igényt. Közölte, hogy 2019. július 29-én jelezték, hogy csak július 31-éig tartanak igényt a gépre, de a hitelező nem kérte a gép visszaszállítását. Hangsúlyozták, hogy kezelőszemélyzet sem állt rendelkezésre a gépeknél a megjelölt napokon.

A hitelező 2019. október 7-én kiállított második számlájában a korábban rendelkezésre állási napokként megjelölt napokra vonatkozóan bérleti díjat számlázott, fizetési határidőként 2019. október 15. napját jelölve meg.

A hitelező ezt követően 2019. november 5-én kelt és az adós által november 8-án átvett fizetési felszólításában felhívta az adóst 4 000 500 forint bruttó összegű bérleti díj 8 napon belül történő megfizetésére.

Az adós vitatta a hitelező követelését.

Az első- és a másodfokú bíróság határozata

Az elsőfokú bíróság az adós fizetésképtelenségét megállapította és a felszámolását elrendelte.

Az adós fellebbezése alapján eljárt másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság végzését megváltoztatta, az adós fizetésképtelenségének megállapítását, felszámolásának elrendelését, valamint az adós eljárási költség fizetésre kötelezését mellőzte, az eljárást soron kívül megszüntette.

Megállapította, hogy a csődtörvény idevágó rendelkezése értelmében a bíróságnak hivatalból kell vizsgálnia, hogy a fizetési felszólítás megtörtént-e. A csődtörvény [Cstv. 27. § (3) bekezdése] szerint pedig akkor lehet megtörténtnek tekinteni a fizetési felszólítást, ha azt a hitelező postai úton tértivevényes különszolgáltatással adta fel. Nem róható fel az adósnak, hogy annak borítékát nem kereste, és csak utólag, az elsőfokú határozat meghozatalát követően észlelte – önhibáján kívül –, hogy a fizetési felszólítást tértivevény nélkül küldte meg a hitelező, így helye volt a polgári perrendtartásról szóló törvény szerinti ellenkérelem változtatásnak és a bizonyíték rendelkezésre bocsátásának.

A hitelező a fizetési felszólítást postai úton, de nem tértivevénnyel adta fel. Tértivevény nélkül a fizetési felszólítást nem lehet megtörténtnek tekinteni. Erre tekintettel az elsőfokú végzést megváltoztatta, és az eljárást soron kívül megszüntette.

Felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem

A hitelező felülvizsgálati kérelmében kérte a jogerős végzés hatályon kívül helyezését és – tartalma szerint – az elsőfokú bíróság végzésének helybenhagyását.

Kifejtette, hogy az adós önhibájának minősül, hogy csak a fellebbezési eljárásban hivatkozott a borítékra. Az elsőfokú eljárásban nem volt vitás, hogy a fizetési felszólítást mikor kézbesítették az adós részére.

Álláspontja szerint logikailag jelentőségét veszti – jóllehet kógens szabály –, amit a csődtörvény vonatkozó rendelkezése rendelt el a felszólítás kapcsán. Utalt a Kúria EBH2016.G.2. számú döntésére, mely szerint az írásban közölt fizetési felszólítás címzetthez történő megérkezése utólagos igazolásához szükségesen a felszólítás postai úton, tértivevény különszolgáltatással feladott, könyvelt postai küldeményként, vagy más módú könyvelt küldeménykénti feladással történhet.

Az adós felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős végzés hatályában való fenntartását kérte.

A Kúria döntése és jogi indokai

A Kúria egyetért az ítélőtáblával: nem tekinthető szabályos fizetési felszólításnak az a postai úton küldött felszólítás, amelyet nem tértivevény különszolgáltatással adott fel a hitelező. Ha pedig a fizetési felszólítás nem felel meg a törvény rendelkezéseinek, az adós fizetésképtelensége erre tekintettel nem állapítható meg.

A csődtörvény 2017. július 1-jétől módosult, ettől kezdődően a fizetési felszólítást csak tértivevény különszolgáltatással feladott könyvelt postai küldeményként lehet postán keresztül megküldeni. A hivatkozott elvi határozat erre figyelemmel a felek közötti jogvitában nem tekinthető irányadónak.

Helytállóan állapította meg az ítélőtábla, hogy a hitelezőnek már a felszámolási kérelemhez csatolnia kellett volna a fizetési felszólítás kézbesítését igazoló tértivevényt. A kérelemhez mellékelt tudakozványból azonban csak annyi állapítható meg, hogy ajánlottan adta fel a hitelező a fizetési felszólítást. Az ajánlottan történő feladás viszont nem igazolja azt, hogy tértivevényes szolgáltatással került feladásra a levél, ezért a hitelezőnek külön igazolnia kellett volna a tértivevényen történt átvételt. Mivel erre nem került sor, az utólag előkerült boríték alapján helytállóan vizsgálta az ítélőtábla a fizetési felszólítás szabályosságát.

Mindezekre figyelemmel helytállóan állapította meg az ítélőtábla, hogy mivel nem felelt meg a törvényben írt formai feltételeknek a hitelező fizetési felszólítása, a benyújtott iratok alapján az adós fizetésképtelensége nem állapítható meg.

A fentiekre tekintettel a Kúria a jogerős végzést a felülvizsgálati kérelemben megjelölt jogszabálysértés hiányában hatályában fenntartotta (Kúria Gfv. VII. 30.358/2020/4.).