adozona.hu
Terhelő kamatok – Heti PénzPiac – 2024. 3. hét
//adozona.hu/altalanos/Terhelo_kamatok_HetiPenzpiac_2024_3_L9SRT9
Terhelő kamatok – Heti PénzPiac – 2024. 3. hét
A Global Tax-Office Kft. heti pénzpiaci összefoglalója az elmúlt hét fontosabb pénzpiaci és gazdasági eseményeit tartalmazza, melyek hatással lehetnek a hazai vállalkozások életére.
Az elmúlt két évben gyakorlatilag nem múlt el nap úgy, hogy ne hallottunk vagy olvastunk volna a hírekben az emelkedő vagy magas kamatokról és államadósságokról. Az előző évtizedhez képest ez jelentős változás, mert akkoriban ezekkel a pénzügyi dolgokkal csak a szakemberek foglalkoztak. Az olcsó pénz korában nem volt fontos, hogy ki mennyivel tartozik a hitelezőinek.
Az egyre szigorúbbá váló pénzügyi környezet azonban alapjaiban változtatta meg a kölcsönt nyújtók viselkedését. Egyre inkább figyelembe veszik az adósok megbízhatóságát, hitelminősítését. Ennek oka nagyon egyszerű: a korábbiakhoz képest erősen megnövekedett törlesztőrészleteket sokkal nehezebb lesz fizetniük a hitelfelvevőknek.
A világ kormányainak nagy része a 2010-es évek alacsony kamatai nyomán jelentősen növelte adósságait. Ez részben érthető is, mert az igen kedvező pénzügyi kondíciókkal történő eladósodás akkor nem járt látható kockázattal. A kölcsönvett összeggel azonban lehetett a gazdaságot fejleszteni, a társadalom számára hasznos beruházásokat végrehajtani.
A gondok majd csak akkor kezdődnek, amikor a kötelezettség-állomány (kapott hitelek, kibocsátott kötvények) elkezd átárazódni. Az olcsón szerzett kölcsönpénzt lejáratkor csak úgy tudják visszafizetni az adósok, ha helyette újabb hitelt vesznek fel. Ez a pénz azonban már jóval drágább lesz. Minél nagyobbra duzzad a tartozás, annál több kamatot kell utána fizetni. Emellett lehetnek olyan adósságok is, melyek kondíciói a futamidő alatt is változnak, ezeknél már egy új kamatperiódus is jelentősen növekvő pénzügyi terheket okozhat.
Nem kell nagymértékben eladósodnia egy országnak ahhoz, hogy a kamatok fizetése kihívások elé állítsa a központi költségvetést. Számos ország azonban évek, évtizedek óta működik a GDP-je 100 százalékát meghaladó államadóssággal. Az őket terhelő kamatkiadások mégis alacsony szinten mozognak, így nem is éreznek késztetést arra, hogy leépítsék tartozásállományukat. Megtehetik, mert a számukra kölcsönt nyújtók bíznak bennük, kiszámíthatónak tartják az egymást követő kormányok gazdaságpolitikáját. Ezen túl az adott gazdaságot is megfelelően erősnek tartják ahhoz, hogy mindig elegendő adóbevételt fog produkálni a költségvetésnek, amiből fizethetők az adósságszolgálat terhei.
Időnként – főként válságos gazdasági időszakokban – vissza-visszatérő téma itthon Magyarország csatlakozása az euróövezethez. Ehhez több feltételt, a konvergencia kritériumokat is teljesíteni kellene. Ezek az infláció elvárt alacsony szintjére, a központi költségvetés hiányának maximumára és a GDP-arányos államadósságra, valamint a hosszú távú (például 10 éves) állampapírhozamok legmagasabb mértékére tartalmaznak mutatószámokat. Ezen túl még az adott ország devizájának két éven keresztül egy előre meghatározott, szűk sávon belül kell mozognia az euróval szemben.
Az elmúlt években a hazai költségvetési politika az előbbi célok közül kettőt mindenképpen szem előtt tartott. A büdzsé hiányát az elvárt 3 százalékos szint alatt kívánja tartani. Az állam tartozásait pedig a bruttó hazai termék (GDP) 60 százaléka alá szeretné leszorítani. Ha ez a két feltétel teljesülne, jó eséllyel a többi sem okozna már problémát.
Azt kell szorosan figyelnünk, hogy a régióbeli országok számára mennyire volt hasznos már eddig is a közös európai valuta bevezetése. Először azt vehetjük észre, hogy az euró használatával a kormánykötvényeikre fizetendő kamatok szintje alacsonyabb lett. Emellett a gazdasági szereplők számára megszűnt a devizaárfolyam-ingadozása miatti kiszámíthatatlanság, és a korábban szükségszerű devizakonverziók költségeinek nagy része sem létezett többé.
Az euró használatát támogató keretrendszer egyértelműen arra helyezi a hangsúlyt, hogy kiegyensúlyozott gazdaságok értéktartó és stabil közös valutát hozzanak létre.
Eközben azt látjuk a világban, hogy Európa nagy ellenlábasai jelentősen megnövekedett adósságszintekkel üzemelnek. Ebben a kétes dicsőségnek számító aranyérmet Japán nyerte el, ugyanis mára a GDP 260 százalékát is meghaladta az állam tartozásainak mértéke. Mégis alacsony kamatokat kell fizetniük a kötvényeik és hiteleik után, mert bíznak bennük a befektetők.
Az óceán túlpartján, az USA-ban pedig az 1929–33-as világválság előtt elért csúcsot haladta meg nemrég az államadósság-mutató: elérte a GDP 129 százalékát. A problémát az okozza majd, ha még hosszabb ideig maradnak a szigorú kondíciók, ennek nyomán pedig a tartozások egyre nagyobb hányada fog átárazódni a magasabb kamatokra, pedig már így is soha nem látott mértékű a költségvetés által fizetett kamatteher, és ez a várakozások szerint még tovább fog növekedni. A féktelen állami költekezés pedig az adósság szintjét is tovább emeli. A kérdés, hogy a piac meddig lesz képes kielégíteni az egyre növekvő finanszírozási igényt.
Olajozott gépezet – Heti PénzPiac – 2024. 2. hét |
Magyarország
Itthon a hét csendes volt gazdasági adatok szempontjából.
Hétfőn a 2023. novemberi építőipari kibocsátás mértékét ismerhettük meg: 12,8 százalékos éves szintű visszaesést mutatott.
A 2023. év végi államadóssággal kapcsolatban a hét közepén napvilágot látott egy előzetes adat, mely szerint a 2022. év végi 73,9 százalékos szinthez képest 0,5 százalékos mérséklést sikerült elérnie a kormánynak.
A forint a hét második felére kibillent egyensúlyi helyzetéből, és a 378 körüli szintről 382 fölé emelkedett az euróval szembeni árfolyam. A gyengülésben szerepe lehetett annak, hogy az MNB részéről az elmúlt hetekben elhangzott több olyan kijelentés is, mely szerint gyorsíthatnak a kamatcsökkentések ütemén a következő hónapokban.
Az állampapírpiac stabil maradt a héten, nem változtak érdemben a hozamok.
Európai Unió – Eurózóna
A közös valutát használó országok héten publikált számai továbbra sem mutatnak a fellendülés irányába.
A 2023. novemberi ipari termelési adatok éves szinten 6,8 százalékos csökkenésről tanúskodnak.
A szintén 2023. novemberi építőipari kibocsátási statisztika számai 2,2 százalékkal múlják alul az egy évvel korábbi értéket.
A lakosság inflációs várakozása tovább mérséklődött, bár a felmérésben rögzített 3,2 százalékos legfrissebb érték még mindig jelentősen magasabb, mint az EKB által elvárt szint.
A vállalkozók gazdasági várakozásai viszont jelentősen javultak a 2024-es évre, ami jó muníció lehet az eurózóna gazdaságának helyreállásához a 2023-as gyenge év után.
Az Európai Központi Bank szakértői úgy látják, hogy az infláció makacsabb lesz, mint korábban gondolták, ezért a kamatcsökkentés megkezdését egyre későbbre, most már csak 2024. második félévére kommunikálják.
Azonban a tengerentúlon is egyre távolabbra igyekeznek tolni a lazítási ciklus kezdetét, így a héten a dollár közel egy százalékot erősödött az euróval szemben, 1,086 környékére.
USA
Az amerikai gazdaság erősen zárta az ó-, és jól kezdte az újévet.
A munkaerőpiac az elmúlt hetek enyhülése után újra feszesebbé vált, jelentősen csökkent a munkanélkülisegély-kérelmek száma 2023. év második hetében.
A vártnál több építési engedélykérelmet nyújtottak be év végén, viszont jelentősen csökkent a megkezdett lakásépítések száma.
A feldolgozóipar kilátásai eddig sem voltak rózsásak, és a legfrissebb hangulati felmérés szerint tovább romlottak.
A kiskereskedelmi forgalom viszont újabb rekordot döntött 2023. decemberben: 5,6 százalékkal volt magasabb az egy évvel korábbinál.
Ezek a számok azt sugallják a Fednek, hogy nem kell sietnie a kamatcsökkentéssel. A jegybankári nyilatkozatok azt tükrözik, hogy az inflációt még nem tartják legyőzöttnek. Így még hónapokig maradhatnak a szigorú pénzügyi kondíciók.
A tájékoztatás nem teljeskörű, nem minősül befektetési ajánlásnak. A tájékoztatás a dokumentum készítésének idején irányadó piaci helyzetet tükrözi, azonban az információk csak időleges tájékoztatást nyújtanak, és a piaci viszonyokkal, körülményekkel megváltozhatnak. Jelen dokumentum elkészítése során felhasznált adatok, tények, információk lényeges forrásai az alábbiak: Bloomberg, Reuters, KSH, EuroStat, MNB, ÁKK, EKB – olvasható a Global Tax-Office Kft. tájékoztatójában.
Hozzászólások (0)