Sokkoló áremelkedés! 121 százalékkal drágult a gáz, 76 százalékkal a kenyér

Megosztás Tetszik

Átlagosan 20,1 százalékkal nőttek az árak szeptemberben az előző év azonos hónapjához képest – közölte ma a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). Az elmúlt egy évben a háztartási energia és az élelmiszerek ára emelkedett a leginkább.

Az élelmiszerek ára 35,2 százalékkal nőtt, ezen belül leginkább a kenyér (76,2%), a sajt (68%), a tejtermékek, valamint a vaj és vajkrém (66,3%), a margarin (61,2%), a száraztészta (60,2%), a tojás (53,7%) drágult.

Átlag alatti mértékben, 22,4 százalékkal nőtt a sertéshús, 19,1 százalékkal a csokoládé, kakaó, 10,9 százalékkal a cukor, 5 százalékkal az étolaj ára.

A rezsicsökkentés szabályainak augusztus 1-jétől hatályos módosítása következtében a háztartási energia 62,1 százalékkal drágult. Ezen belül a vezetékes gáz ára 121, az elektromos energiáé 28,9 százalékkal nőtt. A palackos gáz ára 45, a tűzifáé 43,8 százalékkal növekedett.

A tartós fogyasztási cikkekért 14,7, ezen belül a konyha- és egyéb bútorokért 21,2, a szobabútorokért 20,1, az új személygépkocsikért 19,9 százalékkal kellett többet fizetni. A szeszes italok, dohányáruk átlagosan 13,2, ezen belül a szeszes italok 16,5 százalékkal drágultak.

Az állateledelek ára 45,5, a lakásjavító és -karbantartó cikkeké 27,7, a mosó- és tisztítószereké 24,8, a testápolási cikkeké 24,5, a járműüzemanyagoké 5,8 százalékkal lett magasabb.

A szolgáltatások díja 8,2 százalékkal emelkedett, ezen belül a taxi 28,5, a lakásjavítás és -karbantartás 22,8, a járműjavítás és -karbantartás 20,5, a sport- és múzeumi belépők 16,6, a lakbér 12,6 százalékkal került többe.

Reagált a Pénzügyimnisztérium, a tárca közleményét változtatás nélkül közöljük.

"Az orosz–ukrán háború, az annak nyomán kialakuló energiaválság és az elhibázott brüsszeli szankciós politika egész Európa gazdaságát válságba taszítják. A szankciók a háborúhoz közel eső országokban emelték fel leginkább az árakat. A magyar kormány Európában egyedülálló módon rezsicsökkentéssel, élelmiszerárstoppal, benzinárstoppal, kamatstoppal, a családtámogatások és a nyugdíjak értékének megőrzésével védi a családokat.

A Központi Statisztikai Hivatal mai adatai szerint szeptemberben átlagosan 20,1 százalékos inflációt mértek éves alapon. A kormány célja, hogy a háborús inflációval szemben megvédje a magyar családokat, ezért döntött a rezsicsökkentés fenntartásáról, a benzinárstop, a kamatstop és az élelmiszerárstop meghosszabbításáról. A nyugdíjasokat védi, hogy a költségvetés a szankciós válság ellenére is biztosítja az inflációs nyugdíjkiegészítés, a nyugdíjprémium és a 13. havi nyugdíj kifizetéséhez szükséges forrásokat. A rekordmagas foglalkoztatás, az alacsony munkanélküliség és a folyamatosan emelkedő bérek is hozzájárulnak a háborús infláció kedvezőtlen hatásainak mérsékléséhez".