Sokat költünk számla nélkül privát orvosra

Megosztás Tetszik

Egy felmérés szerint évente 54 milliárd forintról nem kap számlát a lakosság a magánegészségügyi ellátása után Budapest és Pest megyében, ez az összeg a becslések szerint országosan meghaladhatja a 100 milliárd forintot is.

A Primus Magán Egészségügyi Szolgáltatók Egyesülete megbízásából készült kutatás eredményét szerdán ismertették újságírók előtt Budapesten.

Leitner György, az egyesület elnöke szerint mára a magánegészségügyi szektor fontos részévé vált az ellátásnak, a szektor elérte a „kritikus tömeget”, de egyenetlen az ellátás színvonala a magánszektorban is.

A tizenkét legnagyobb magyarországi magánszolgáltatót tömörítő Primus szerint a 2015-ös GDP-arányos 7,6 százalékos összköltésből 2,4 százalék a magánköltés, ez az arány a következő években várhatóan évi 4-5 százalékkal fog emelkedni, és 2021-re eléri a 1100 milliárdot.

Az egyesület a hazai magánegészségügyi szektor méretét 300 milliárd forintra becsüli – mondta Leitner György, hozzátéve, hogy ennek az összegnek mintegy harmada a „szürkezónában csapódik le”.

Véleményük szerint ezért szakmai és költségvetési szempontok alapján indokolt lenne, hogy az állam jobban szerezzen érvényt a számlaadási kötelezettségnek annál, mint például tette ezt a plasztikai sebészetek esetében az online pénztárgépek bevezetésével.

Kun Eszter, a felmérést végző Szinapszis piackutató kft. kutatási igazgatója arról beszélt, hogy 2016-os reprezentatív adataik szerint a fővárosi és Pest megyei lakosok 60 százaléka vett már igénybe magánegészségügyi szolgáltatást, ez az arány 2014-ben 49 százalék volt. Az adatokból az is látszik, hogy inkább a fiatalabbak és a családosok fordulnak a magánszektor felé, és már nem csak a jómódúak kiváltsága ez.

A legtöbben (49 százalék) valamilyen szakorvosi, míg a megkérdezettek 34 százaléka diagnosztikai ellátást vett igénybe magánúton, ezt követi 9 százalékos részesedéssel a sebészeti ellátás.

Az árbevételi adatokat nézve Budapesten és Pest megyében a magánszektor árbevétele – a fekvőbeteg-ellátás nélkül – 155 milliárd forint volt 2015-ban, míg a lakosság 209 milliárd forintot költött valamilyen magánellátásra a kutatás szerint.

Az egyesület javaslatai között szerepel a számlaadási és dokumentációs kötelezettség ellenőrzése és betartatása, a szektorban az online pénztárgép vagy a Nemzeti Adó- és Vámhivatalhoz bekötött számlázási rendszer bevezetése, valamint a feketefoglalkoztatás kiszűrése.

Ez utóbbival kapcsolatban Leitner György elmondta, azt javasolják, hogy a magánszolgáltatóknak heti 20 óra rendelésig legalább részmunkaidős, fölötte pedig teljes munkaidős egészségügyi asszisztenst kellene foglalkoztatniuk.