hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Rengeteget dolgozunk ingyen

  • adozona.hu

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) felmérése szerint a népesség átlagosan több időt fordít fizetetlen munkára, mint fizetettre – előbbire 214, utóbbira 164 perc jut egy nap.

A 2009/2010. évi időmérleg alapján a magyar lakosság egy év alatt csaknem 11 milliárd óra fizetetlen munkát végzett saját vagy más háztartás számára, illetve önkéntes munkaként, ami egy magyarországi lakosra vetítve – beleértve a csecsemőket is – nyolcórás munkanappal számolva mintegy 130 munkanapnyi munkát jelent. Ez számottevő az ország teljesítményében is: e munka figyelembevételével a GDP értéke 23 százalékkal magasabb lenne 2010-ben.

A KSH a láthatatlan munka napjának alkalmából – mely minden április első keddje – „A háztartási munka értéke, háztartási szatellitszámla Magyarországon” című kiadványában mutatja be a fizetetlen háztartási munka (úgynevezett láthatatlan munka) mérésének módszereit: miként lehet statisztikai adatokkal leírni, a hagyományos módszereken túlmutatóan mérni és láthatóvá tenni azon embertársaink teljesítményét, akik pénzügyi ellenszolgáltatás nélkül dolgoznak a háztartásban, illetve önkéntesként. A láthatatlan munka napjának célja, hogy felhívja a figyelmet a háztartásban elvégzett munka mennyiségére és értékére. 

A láthatatlan munka az a fizetetlen munka, amit a háztartáson belül vagy önkéntes munkaként a közösség javára végeznek a társadalom tagjai. Az ilyen jellegű munka főként akkor kap figyelmet, ha nincs elvégezve. Aki saját háztartásában serénykedik, az tisztában van munkája értelmével: vagy helyettesíti a pénz ellenében elérhető tevékenységeket, vagy kiegészíti a vásárolt javakat. Az ilyen, fizetség nélküli munka az ország gazdasági teljesítményét piaci árakból kiindulva mérő gazdaságstatisztika előtt láthatatlan, holott szerepe nem elhanyagolható a vásárolt javak és szolgáltatások mellett. A statisztika tízévenként mégis bepillantást nyer a népesség időgazdálkodásába, amikor felméri a lakosság napi tevékenységére fordított idejének alakulását az egy teljes napot kitevő 1440 percben. Ekkor kép alkotható a társadalom egészének „időbeosztásáról”. Túl az olyan fiziológiailag kötött tevékenységeken, mint az alvás, tisztálkodás, fény derül arra is, hogy a különböző életkorú, gazdasági aktivitású, eltérő településeken élők mennyi időt töltenek keresőtevékenységgel, munkába utazással, háztartási tennivalókkal, illetve, hogy szabadidejüket mire fordítják. Magyarországon az időmérleg-felvételek több mint fél évszázados múltra tekintenek vissza, a legutóbbi 2009/2010-ben volt. Eredményeikből leszűrhető például, hogy a keresőtevékenységet ténylegesen végzők erre fordított ideje a nyolcvanas évek derekától 11 százalékkal lett rövidebb. Ugyanakkor a 2009/2010. évi időmérleg-felvétel alapján a magánháztartásban élő 15 és 84 év közötti népesség átlagosan több időt − napi 214 percet − fordít fizetetlen munkára, mint termelőmunkára (napi 164 perc). Ez nem meglepő, ha figyelembe vesszük, hogy a népesség majd minden tagja (90,6 százalék) részt vesz a házimunkában, fizetett munkában pedig csak harmaduk (32,2 százalék). Ez a háztartáson belül végzett, nem fizetett munkára fordított tekintélyes időmennyisége fontos támpontként szolgál a gazdaság egészének teljesítményére vonatkozó számításokban.

A statisztika vizsgálja azokat a szervezeteket is, amelyek nem a nyereséget állítják tevékenységük középpontjába. A Központi Statisztikai Hivatal a nonprofit szektorba tartozó intézmények megfigyelését 1993 óta végzi; számuk 2014-ben közel 64 ezer volt; egyharmaduk alapítványi formában működött – és ezek kétharmada az oktatás, a szociális ellátás és a kultúra területén tevékenykedett.

A gazdaság teljesítményének mérésére szolgáló mutató a bruttó hazai termék (GDP), a nemzeti számlák rendszerének egyik legfontosabb eleme. Az összehangolt számlarendszerben önálló egységként (szektorként) szerepelnek a háztartások. Míg a háztartások gazdasági jellemzőinek mérésére léteznek adatok (köztük a fizetett munkára), addig az egy fedél alatt élők által egymásnak nyújtott szolgáltatások értékét igen nehéz számszerűsíteni. A hozzáadott értéket számba vevő nemzeti számlákon belül évtizedek óta kérdés: milyen értéket képvisel a főzés, a takarítás, a mosás, a javítás, a rászorulók gondozása? Új értékek jönnek létre, vagy meglévők megőrzése történik?

A háztartásokon belül a háztartás tagjai számára nyújtott szolgáltatásokat a nemzeti számlák rendszere kizárja a termelés köréből. Ha ezeket sikerülne számszerűsíteni, úgy a nemzetgazdasági termelés értékéhez hozzáadva megváltozna a bruttó kibocsátás, és végeredményben a GDP nagysága is. A fizetetlen munka teljesítményének figyelembevételével számított „kiterjesztett” termelés folyó áron 23%-kal magasabb GDP-értéket eredményezett 2010-ben. A nemzeti számlák zárt rendszere mellett létrejöttek a társadalmi szempontból fontos szempontokat rugalmasan érvényesítő úgynevezett szatellitszámlák. Ezek egyfelől illeszkednek a nemzeti számlák központi rendszeréhez, másfelől a sajátosságokhoz igazodva feltárják az egy-egy területre jellemző javak és szolgáltatások összefüggéseit. Ilyen számlák készülnek például a mezőgazdaságra, a turizmusra és az egészségügyre, közös vonásuk, hogy nagy hangsúlyt kap bennük a termelés, a felhasználás és a finanszírozás.

A szatellitszámlák között szerepel a háztartásokra vonatkozó rendszer is. Olyan keretet ad, ami lehetővé teszi a fizetetlen munka (saját és más háztartás számára, továbbá önkéntes munka) egységes elveken alapuló értékelését, a háztartási termelés nemzeti számlákhoz illeszkedő számbavételét, ami e rendszerben költségekből épül fel.

A magánháztartásban élő lakosság 2009/2010. évi időmérleg alapján egy év alatt 10 760 millió óra, azaz csaknem 11 milliárd óra – a nemzeti számlákban figyelmen kívül hagyott – fizetetlen munkát végzett saját vagy más háztartás számára illetve önkéntes munkaként. Ez az idő-, illetve munkamennyiség a nemzeti számlák által kimutatott gazdasági teljesítményben nem jelenik meg, holott egy magyarországi lakosra vetítve – beleértve a csecsemőket is – nyolcórás munkanappal számolva mintegy 130 munkanapnyi munkát jelent.

Összegezve, a háztartási termelés figyelembe vétele jelentősen módosítaná a háztartások megjelenését a nemzeti számlákban, többszörösére növekedne a háztartások kibocsátása, és jelentősen, mintegy harmadával növekedne a kimutatott jövedelem és a fogyasztás is. Emellett a saját vagy más háztartás számára illetve önkéntes munkaként végzett fizetetlen „láthatatlan” munka társadalmi megbecsültsége is nőne.

Hozzon ki többet az Adózónából!
Előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink teljes terjedelmükben olvashatják cikkeinket, emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!
Az Adózóna moderálási alapelveit ITT találja.




További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Üzemi baleset

Széles Imre

tb-szakértő

Gyógytorna

Surányi Imréné

okleveles közgazda

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2024 november
H K Sze Cs P Sz V
28 29 30 31 1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30 1

Együttműködő partnereink