Nem terveznek változtatni a vállalati hitelfeltételeken a bankok a következő fél évben

Megosztás Tetszik

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) hitelezési felmérésére adott válaszok alapján 2024 harmadik negyedévében a bankok összességében változatlanul hagyták a vállalati hitelfeltételeket, melyeken a következő fél évben sem terveznek változtatni – írja honlapján az MNB.

Az elmúlt negyedévben a vállalati forinthitelek és a rövid lejáratú hitelek iránt csökkenő, a hosszú lejáratú hitelek esetében pedig változatlan keresletet tapasztaltak a bankok, míg előretekintve a devizahitelek esetében keresletélénkülést várnak. Az üzleti célú ingatlanszegmensben összességében a bankok tizede, az irodaházak esetében pedig 41 százalékuk szigorított. Előretekintve utóbbi szegmensben és az ipar-logisztika esetében várható nagyobb arányú szigorítás. Az üzleti célú ingatlanszegmensek közül egyedül a lakásprojektek iránt várnak a bankok élénkülő keresletet. 2024 harmadik negyedévében a bankok nem változtattak a lakáscélú hitelek sztenderdjein, míg a fogyasztási hitelek esetében 40 százalékuk lazított.

Előretekintve mindkét lakossági szegmensben változatlanok maradhatnak a hitelfeltételek, és míg a fedezetlen hiteleknél a negyedév során tapasztalt keresletélénkülés folytatására nem számítanak, a lakáshitelezésben a kereslet ismét élénkülésbe fordulhat a következő fél évben.

A Magyar Nemzeti Bank minden negyedévben kérdőívben keresi meg a hazai bankok hitelezési vezetőit, hogy a hitelkereslet és -kínálat aktuális változásairól beszámoljanak. Az MNB 2024. harmadik negyedéves Hitelezési felmérésére a szakértők 2024. október 1. és 16. között válaszoltak.

A hitelezési felmérésben részt vevő bankok 2024 harmadik negyedévében összességében nem változtattak a vállalati hitelfeltételeken. Az árjellegű feltételek tekintetében ugyanakkor a válaszadók nettó értelemben vett 22 százaléka a felárak növekedéséről számolt be a nagy- és közepes vállalkozások esetében.

A bankok 2024 negyedik és 2025 első negyedévére előretekintve sem terveznek jelentősen változtatni a sztenderdeken, ugyanakkor nettó 21 százalékuk a kis- és mikrovállalatok körében alacsonyabb hitelkeretek alkalmazását tervezi.

A harmadik negyedévben a bankok ötöde csökkenő keresletről számolt be a vállalati hitelek piacán, ami elsősorban a forinthiteleket, és a rövid lejáratú hiteleket érintette, előbbinél a támogatott hitelprogramok kifutásával megszűnő, kedvező kamatozású, forint alapú források is szerepet játszhattak. A hosszú lejáratú vállalati hitelek iránt változatlanul alacsony kereslet mutatkozott a második negyedévhez hasonlóan. A következő fél évre előretekintve a szezonális hatásokat leszámítva a bankok mindössze 6 százaléka számol összességében erősödő vállalati hitelkereslettel, de egyharmaduk a devizahitelek kapcsán élénkülést vár.

Az üzleti célú ingatlanhitelek sztenderdjein összességében a bankok tizede szigorított a harmadik negyedévben, az irodaházak esetében pedig 41 százalékuk. A következő fél évben is óvatosabbak maradnak a bankok az üzleti ingatlanok finanszírozása terén, a logisztikai központok és az irodaházak esetében a hitelezők rendre 23 és 53 százaléka szigorítana a sztenderdeken a mindkét szegmensre jellemző emelkedő kihasználatlansági ráták és csökkenő kockázati tolerancia miatt.

2024 harmadik negyedévében a bankok 55 százaléka élénkülő hitelkeresletet tapasztalt a lakásprojektek finanszírozása iránt. Az irodaházak esetében a bankok kis aránya csökkenő hitelkeresletről számolt be, ami a következő fél évben 59 százalékuk szerint tovább mérséklődhet. Egyedül a lakásprojektek iránt vár a megkérdezett intézmények 64 százaléka erősödő keresletet.

A hitelezési felmérésre adott válaszok alapján 2024 harmadik negyedévében a bankok összességében nem változtattak a lakáscélú hitelek feltételein, ugyanakkor az önkéntes THM-plafon kivezetését követően rendre 51 és 56 százalékuk emelt a lakáshitelek felárán és a kockázatosabb hiteleken alkalmazott kamatprémium mértékén. A válaszadó intézmények nem terveznek változtatni a lakáshitelek sztenderdjein a következő fél évben sem, ugyanakkor az árjellegű feltételekben lazítás várható az élénkülő lakáspiaci folyamatokkal összhangban. A lakáshitelek piacán a bankok 22 százaléka a harmadik negyedévben csökkenő hitelkeresletet tapasztalt a második negyedévhez képest, de 2024 negyedik és 2025 első negyedévére előretekintve már nettó 16 százalékuk ismét keresletélénkülésre számít.

A fogyasztási hitelek sztenderdjein a bankok 40 százaléka lazított 2024 harmadik negyedévében a felárak csökkentése és a maximális jövedelemarányos törlesztőrészlet emelése révén, amiben a piaci részesedési célok játszottak szerepet. A fedezett fogyasztási hitelek esetében azonban a bankok 13 százaléka szigorított, melynek folytatását hasonló arányuk jelezte. A fedezetlen fogyasztási hitelek sztenderdjein nem terveznek változtatni a bankok a következő fél évben. A harmadik negyedév során a megkérdezett intézmények nettó 80 százaléka a fogyasztási hitelek iránti kereslet élénkülését tapasztalta, előretekintve azonban változatlan hitelkereslettel számolnak a bankok.

A hitelezési felmérésben a változás jelzésére a válaszadók százalékában kifejezett, úgynevezett nettó változás mutatót használjuk. Ezt úgy kapjuk, hogy a változást (szigorítást/növekedést/erősödést) jelzők piaci részesedéssel súlyozott arányából levonjuk az ellenkező előjelű változást (enyhítést/csökkenést/gyengülést) jelzők piaci részesedéssel súlyozott arányát – áll az mnb.hu-n.