Mikor vezethetjük be az eurót? Itt a válasz az MNB alelnökétől

Megosztás Tetszik

Magyarországnak új konvergenciakritériumokat kell meghatároznia és teljesítenie az euró sikeres bevezetéséhez, a maastrichti kritériumok teljesítése nem elegendő – mondta ma Nagy Márton, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alelnöke a lengyelországi krynicai fórumon.

Az alelnök a gazdaság öt fő területét említette az új kritériumok között: a reálgazdaság, a bérszint és a pénzügyi szektor megfelelő felzárkózását az euróövezethez, az üzleti és pénzügyi ciklusok 70 százalékot meghaladó korrelációját, a versenyképes vállalatokat, munkaerőt és termékszerkezetet, fejlett, stabil és versenyképes pénzügyi rendszert, valamint a megfelelő fiskális és makroprudenciális eszköztárat.

Emlékeztetett: a legfrissebb, 2016-os konvergenciajelentésben az EKB utalt arra, hogy Magyarország teljesíti a maastrichti kritériumokat. Ez is azt mutatja, hogy Magyarország továbbra is elkötelezett az euróövezeti normák betartása iránt, ugyanakkor a 2008-as pénzügyi és gazdasági válság felhívta a figyelmet arra, hogy önmagában a maastrichti kritériumok teljesítése nem elegendő az euró sikeres bevezetéséhez – húzta alá Nagy Márton.

Szavai szerint arra van szükség, hogy a vásárlóerő-standardban számított egy főre eső GDP és bérszint egyaránt elérje az euróövezeti átlag legalább 90 százalékát. Úgy vélte, a pénzügyi szektor teljes eszköz/GDP mutatójánál ugyanilyen mértékű konvergencia szükséges.

Az alelnök kifejtette: Magyarország és az euróövezet között a gazdasági ciklusok, illetve a hitelciklusok közötti korrelációnak 70 százalék fölött kell lennie.

A kis- és középvállalkozások munkatermelékenységének el kell érnie a nagyvállalati szint 50 százalékát, a munkanélküliségi rátának 4 százalék, az aktivitási rátának 65 százalék közelében kell alakulnia, alacsony változékonyság mellett. Kiemelt figyelmet kell fordítani a fiatalkori munkanélküliség csökkentésére. Az oktatási rendszernek biztosítania kell a stratégiailag kiemelt gazdasági ágazatok igényeinek megfelelő mennyiségű és minőségű munkaerő képzését. Széles termékskálára, jól diverzifikált exportstruktúrára, magas hozzáadott-értékű és versenyképes termékekre van szükség - sorolta az MNB alelnöke.

Említést tett a fejlett, stabil és versenyképes pénzügyi rendszer szükségességéről, egyebek mellett arról, hogy a bankrendszer versenyképességi indexének meg kell közelítenie az eurózóna átlagát, amelynek feltétele a magas költséghatékonyság, az alacsony hitelkamatmarzsok és a minőségi, könnyen hozzáférhető pénzügyi szolgáltatások megléte.

A monetáris unióban a szuverén monetáris politika, a bankunióban pedig a szuverén prudenciális felügyelet hiányában más, effektív anticiklikus gazdaságpolitikai eszközök megléte szükséges: a megfelelő fiskális és makroprudenciális eszköztár – hangsúlyozta. A hosszú távú strukturális deficitnek nulla körüli szinten kell lennie, az államadósságnak pedig GDP arányosan 50 százalékra kell mérséklődnie. A makroprudenciális eszköztárat preventíven, a hitelezés túlzott felfutása és az eszközár-buborékok kialakulása ellen kell alkalmazni, mérsékelve ezáltal a pénzügyi szektor prociklikus természetét – mondta.

A makroprudenciális politika alapvető célja a túlzott mértékű rendszerszintű pénzügyi kockázatok mérséklése. Ez azt jelenti, hogy a jelentős pénzügyi válságok megelőzésére kell törekednie, és arra, hogy a mégis bekövetkező pénzügyi válságok minél kisebb reálgazdasági veszteségeket okozzanak – tájékoztat honlapján az MNB.