hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Mi segíthet rajtunk a válságban?

  • Adózóna

A bizalom visszaállítása, a bankok adóterheinek csökkentése, kiszámítható gazdasági és jogi környezet - többek között ezekre lehet szüksége Magyarországnak, ha stabilizálni szeretné gazdaságát.

„Magyarország attraktív befektetési hely – ha csak az adókulcsokat nézzük. Az viszont már kérdés, hogy lesz-e a vállalkozásoknak olyan pozitív adóalapjuk, amely kapcsán ezeket érvényesíteni is tudják” – mondta Siklós Márta, a LeitnerLeitner adótanácsadó és könyvvizsgáló cég magyarországi ügyvezetője az Osztrák Nagykövetség Kereskedelmi Osztályával közösen rendezett konferencián. A nemzetközi tanácsadó cég évente megrendezett vándorkonferenciáját idén először tartották Budapesten. A rendezvényen Kovács Levente, a Magyar Bankszövetség főtitkára, Vértes András, a GKI Gazdaságkutató Zrt. elnöke, valamint Heinrich Schaller, a Wiener Börse és a CEE Stock Echange Group elnök-vezérigazgatója elemezte az európai és magyar gazdasági helyzetet.

Siklós Márta szerint a kormányzati kiadáscsökkentéssel és adóemeléssel járó megszorító csomagok egyik legnagyobb vesztese a kkv-szektor, amely a tapasztalataik alapján, ha különböző mértékben is, de minden országban nagyon megszenvedi ezeket az intézkedéseket. Szerinte a „legválságtűrőbbnek” a cseh kis- és középvállalatok bizonyulnak, míg a magyar cégek a sor végén találhatók ilyen szempontból. Ennek egyik oka, hogy a hazai kkv-k nagy része devizában van eladósodva, míg a térség más országaiban általában nincs ilyen kitettségük a cégeknek. További komoly probléma, hogy a kisebb magyar cégek nagy része nem tudott bekapcsolódni a multinacionális szállítói láncokba, nem volt képes „rácsatlakozni” az exportpiacokra. Egy részük teljesen ki van szolgáltatva a belső fogyasztásnak, amelyet erőteljesen visszafogtak az elmúlt évek megszorításai - hangsúlyozta a szakember. A legjobb választás az „előremenekülés” lenne, azaz a piaci pozícióik fejlesztéssel való javítása, ám erre csak a biztos lábakon álló, jellemzően nemzetközi hátterű cégek képesek. A kevésbé tőkeerős, magyar tulajdonú kiscégek viszont nagyon nehezen jutnak hitelhez, így számukra marad a mindennapi harc a túlélésért - fogalmazott Siklós Márta.

A bécsi tőzsdeelnök szerint az Európai Unió szempontjából fontos lenne, hogy a tagállamok számára olyan pontos és szigorú előirányzatok legyenek, amelyek mentén az országoknak haladni, gondolkodni kell – megtámogatva mindezt ésszerű szankciókkal. Amíg ez nem történik meg, addig az európai országok a hitelminősítőktől függnek – mondta arra utalva, hogy a Standard c Poor’s jelezte, leminősítési vizsgálat alá vette a 15 eurótagállamot.

„Fontos, hogy Európa államai és a tőkepiac szereplői közösen lépjenek fel a tőkepiacok megerősítése érdekében. Ezt egyrészt a privatizáció tőzsdén keresztüli megvalósításával, új cégek tőzsdei bevezetésével és nem utolsó sorban a tőkepiaci ismeretek, befektetési lehetőségek széles körű megismertetésével lehet elérni. Ugyanakkor célszerű leépíteni a működést szükségtelenül akadályozó gátakat, és ilyeneket a jövőben sem szabad bevezetni, itt elsősorban a vállalatok határokon átívelő egyes tranzakcióinak tervezett megadóztatására gondolok” – fogalmazott az osztrák szakember. Megemlítette, hogy a 2008-as gazdasági válság nyomán Ausztriában hosszútávon pozitív hatásokat könyvelhetnek el, a cégek „egészségesebbé” szerveződtek. Hangsúlyozta azt is, hogy motiválni kell a magántőkét, hogy jól működő vállalatokba fektessen be, mert ez nélkülözhetetlen a gazdasági fellendüléshez. Hozzátette ugyanakkor azt is, hogy Magyarországon (és Ausztriában) sincsenek igazi hagyományai a saját tőke befektetésének. „Ahhoz szoktunk, hogy külföldi tőkét vonunk be”- magyarázta.

Az államokra és a vállalatokra – hangsúlyozta - nagy felelősség hárul a tőkepiacok hatékony működésének elősegítésében. A szabályozó hatóságok feladata annak a keretrendszernek a fenntartása és továbbfejlesztése, amely biztosítja a vállalkozások számára a szabad forrásokhoz való akadálymentes hozzáférést, a vállalkozások feladata pedig élni e lehetőséggel versenyképességük növelése érdekében. Kiemelte azt is, hogy az államoknak többek között adóeszközökkel kellene segíteni a vállalkozásokat abban, hogy merjenek a tőzsdére menni.

Beszélt az Európai Unióban tervezett tranzakciós adóról is, amely véleménye szerint nem más, mint „állami pénzbeszedési akció”. Úgy fogalmazott: a tőkepiaci forgalom korlátozása kisebb forgalmat eredményez, amely kisebb likviditáshoz, alacsonyabb adóalaphoz és kevesebb adóbevételhez vezet hosszútávon. Figyelmeztetett: egy ilyen díj bevezetésével előállhat az a helyzet is, hogy a nemzetközi bankok néhány nap alatt az USA-ba vagy Ázsiába települnek át.

A Bankszövetség főtitkára, Kovács Levente elsőként arról beszélt, milyen szerepe van a bankoknak a gazdaság fellendítésében, hangsúlyozva: a pénzügyi szektor fejlettsége és a gazdasági fejlődés között pozitív korreláció van. A gazdasági élénkülés elengedhetetlen előfeltétele a tőkeerős, nyereséges bankrendszer. „Bankhitelek nélkül a vállalkozások beruházásai elmaradnak, ami káros hatással van a lakossági fogyasztásra, így ezen keresztül a GDP mértékére is” – magyarázta. Kovács Levente szerint a kormány hosszú távú gazdasági célkitűzéseinek megvalósításához erős és stabil bankrendszerre van szükség. Elemzésekre hivatkozva kiemelte: a GDP 1 százalékos változásához 2 százalékos vállalkozói hitelállomány-változás kapcsolódik. Arról is beszélt, hogy bár a vállalati hitelállomány erősen csökken, a kkv-k részaranya ezzel együtt emelkedik ebben a portfólióban. Rosszabb helyzetben vannak ugyanakkor a mikrovállalkozások, hiszen esetükben hazai felvevőpiacra lenne szükség ahhoz, hogy esélyük legyen hitelre.

A főtitkár hozzátette, hogy a jelenlegi kormányzati intézkedések igen érzékenyen érintik a hazai bankokat, annál is inkább, mivel a válság hatásaként 2008 óta igen kevés hazai pénzintézet ért el pozitív eredményeket. Bár 2010 második fele óta a bankok eszközarányos nyereségének (ROA) meredek romlása megállt, a banki különadó jelentősen rontotta a magyar pénzügyi piac régiós versenyképességét. Ennek hatására – a külföldi tulajdonú bankcsoportok régióban működő leányvállalatai közötti erőteljes verseny miatt – 2011-től tőkekivonás indult el. Ehhez jön még a jogi és üzleti környezet változékonysága is – tette hozzá. A végtörlesztésről szólva azt mondta: azt kérik a kormánytól, hogy erre legkésőbb csak december 31-ig legyen lehetőség, s szűnjön meg a 7,5 millió forintig adómentesen adható munkaadói támogatás is. Ennek figyelembe vételével tettek le egy ajánlatot a kormány asztalára, amely a devizahitelesek megsegítését szolgálhatja. A bankok ugyanakkor bíznak abban, hogy az IMF-EU és Magyarországgal között folyó tárgyalásokon a végtörlesztés megszüntetése is szóba kerül majd.

Vértes András, a GKI Gazdaságkutató Zrt. előadását azzal kezdte, hogy a magyar gazdaság zsákutcába jutott. A jogbiztonság és a gazdaságpolitika kiszámíthatóságának csökkenésével Magyarország sokat vesztett a hitelességéből – fogalmazott, hozzátéve: a bankadó kivetése és a végtörlesztés bevezetése destabilizálta a pénzügyi rendszert. A kormány egyelőre nem állt elő használható javaslatokkal: kevés az előremutató strukturális reform, a piaci megoldások helyett az állami szerepvállalás növelésére törekszik. Mindez oda vezetett, hogy a nemzetközi intézmények sorra bírálják Magyarországot. „Nem is annyira a gazdasági mutatóink rosszak, sokkal inkább velünk szemben tanúsított bizalomhiány vezetett a leminősítéshez”- mondta.
 
Vértes András elmondta: „A bizalom visszaszerzése érdekében a politika és a pénzügyi szektor szereplőinek meg kell kezdeniük az érdemi, érdekegyeztetési párbeszédet. Vissza kell állítani a jogbiztonságot, meg kell erősíteni az Alkotmánybíróság, a Magyar Nemzeti Bank, az Állami Számvevőszék és a Költségvetési Tanács szerepét. Magyarországnak meg kell egyeznie az IMF-fel és az Európai Unióval, és akár a csökkenő szuverenitást is vállalnia kell annak érdekében, hogy a nemzetközi szervezetek segítségével újra a stabilitás és a fejlődés útjára lépjünk.”
 
Az IMF-fel való tárgyalások kapcsán a GKI azt várja, hogy a szervezet szigorú feltételeket szab majd, és egy készenléti hitel igénybevételét teszi lehetővé Magyarország számára. Vértes András szerint a magyar tárgyaló delegációnak gyors megegyezésre kellene törekednie.

A szakember azt mondta: 2012-ben a magyar vállalkozások adóterhelése akkora lesz, mint 2010-ben volt. „Az alacsony keresetűek jövedelmet, a gazdagabbak vagyont veszítenek jövőre”- tette hozzá, kiemelve, mindeközben nincs befektetésre váró tőke és szándék a hitelezésre. A jövőre nézve számos megoldási lehetőség szóba jöhet – mondta, kiemelve az általa lehetségesnek tartott néhányat: a költségvetés strukturális hiányát 2 év alatt 2-3 százalék közé kell levinni, a kamatemelések után már 2012-ben szerény monetáris lazításnak kell következnie, s meg kell állítani az alacsony és magas jövedelmek elszakadását. Véleménye szerint csökkenteni kell a bankok terheit (Kovács Levente számításai szerint a végtörlesztés idén 200 milliárdos veszteséget jelent a bankoknak.) és az idei évvel le kell zárni ezt a lehetőséget. A felvetésre, miszerint elképzelhetőnek tartja-e, hogy Magyarország hozzányúljon a valutatartalékaihoz, azt mondta: „életveszélyes” dolog lenne. 2008-ban 16 milliárd eurós tartalékunk volt, most 36, nem lenne okos lépés ennek csökkentése – mondta.

Hozzon ki többet az Adózónából!
Előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink teljes terjedelmükben olvashatják cikkeinket, emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Előfizetési csomagajánlataink:


Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!




További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!

Kérdések és válaszok

Katás bt. osztalékot kap kft.-től

Szipszer Tamás

adószakértő

Kata új szabályok

Szipszer Tamás

adószakértő

Katás feleség

Szipszer Tamás

adószakértő

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2020 augusztus
H K Sze Cs P Sz V
27 28 29 30 31 1 2
3 4 5 6 7 8 9
10 11 12 13 14 15 16
17 18 19 20 21 22 23
24 25 26 27 28 29 30
31 1 2 3 4 5 6
hirdetés

exit_to_app Ön korábban már belépett a HVG csoport egyik weboldalán. Ha szeretne ezen az oldalon is bejelentkezni, ezen a linken egy kattintással megteheti.

close