Megjelent Magyarország módosított alaptörvénye

Megosztás Tetszik

A Magyar Közlöny 93. számában kihirdették Magyarország alaptörvényét, egységes szerkezetben, amely tartalmazza a múlt héten az Országgyűlés által elfogadott tizenhetedik módosítást is.

Az alaptörvény tizenhetedik módosításának főbb pontjai:

– az Alaptörvény tizenhetedik módosításának hatálybalépését követő napon a hivatalban lévő köztársasági elnök megbízatása megszűnt, a hivatalban levő köztársasági elnök megbízatásának megszűnését követően az Országgyűlés az új Alkotmány hatálybalépéséig, de legfeljebb öt évig tartó időtartamra köztársasági elnököt választ.

– az országgyűlési képviselők választásán nem választható, aki országgyűlési képviselői megbízatást összesen legalább tizenkét évig már betöltött, vagy az, akit legalább három választáson országgyűlési képviselővé megválasztottak;

– az Alkotmánybíróság tizenöt tagból álló testület, amelynek tagjait az Országgyűlés az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatával kilenc évre választja, az Alkotmánybíróság tagját e tisztségre nem lehet újraválasztani, az Alkotmánybíróság a tagjai közül három évre megválasztja az Alkotmánybíróság elnökét, aki e tisztségre újraválasztható, az Alkotmánybíróság tagjai nem lehetnek tagjai pártnak, és nem folytathatnak politikai tevékenységet, az Alkotmánybíróság tagjának megbízatása a hetvenedik életévének betöltésével megszűnik;

– az Országos Bírósági Hivatal elnökét a bírák közül hat évre a köztársasági elnök javaslatára az Országgyűlés választja, az Országos Bírósági Hivatal elnöke nem választható újra, a köztársasági elnök a bírák által – sarkalatos törvényben meghatározott módon – jelölt legfeljebb három személy egyikét javasolja az Országos Bírósági Hivatal elnökének, az Országos Bírósági Hivatal elnökének megválasztásához az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges, az Országos Bírói Tanács tagja a Kúria elnöke, további tagjait sarkalatos törvényben meghatározottak szerint a bírák választják;

– a közvagyon védelme, valamint a jogellenesen kezelt vagy felhasznált közvagyon felkutatásának és visszaszerzésének elősegítése érdekében Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal működik, mely független, törvényben meghatározottak szerint az igazságszolgáltatás közreműködőjeként mint közvádló az állam büntetőigényének érvényesítője;

– a megyére való utalásként a vármegyére utaló elnevezés a 2026. szeptember 30-án hatályos jogszabályi rendelkezések szerint az Alaptörvény tizenhetedik módosítása hatálybalépését követően is használható mindaddig, amíg az Alaptörvény szerinti megnevezés használatára való áttérés a felelős gazdálkodás elvei szerint meg nem valósítható. Az egységes szerkezetű alaptörvény F) cikkében még a vármegye elnevezés szerepel.

Az alaptörvény egységes szerkezetben ITT olvasható.