Megjelent Magyarország módosított alaptörvénye Cikk
A Magyar Közlöny 93. számában kihirdették Magyarország alaptörvényét, egységes szerkezetben, amely tartalmazza a múlt héten az Országgyűlés által elfogadott tizenhetedik módosítást is.
A Magyar Közlöny 93. számában kihirdették Magyarország alaptörvényét, egységes szerkezetben, amely tartalmazza a múlt héten az Országgyűlés által elfogadott tizenhetedik módosítást is.
2026. július 18-án jelent meg a Magyar Közlöny 2026. évi 91. és 92. száma. Sulyok Tamás aláírta az Alaptörvény tizenhetedik módosítását, megbízatása megszűnik.
A tizenhetedik alaptörvény-módosításról dönt az Országgyűlés ma, e heti kétnapos rendkívüli ülésének első napján. A köztársasági elnöknek öt napja lesz, hogy aláírja a törvénymódosítást. Ha nem teszi meg, akkor megindítható ellene a megfosztási eljárás – írta múlt szombaton a Facebook-oldalán Magyar Péter miniszterelnök.
Az alaptörvény tizenhetedik módosításáról, továbbá két törvénymódosításáról, valamint egy nemzetközi megállapodás jegyzőkönyvének kihirdetéséről is zárószavazás lesz az Országgyűlésben a július 13-án kezdődő héten.
Kétnapos rendkívüli ülést tart a jövő héten a parlament. Magyar Péter miniszterelnök várhatóan hétfőn és kedden is felszólal napirend előtt, hétfőn a képviselők szavazhatnak az alaptörvény 17. módosításról.
Társadalmi egyeztetésre bocsátották az Alaptörvény 17. módosítását. A tervezetről a véleményeket 2026. június 27-éig lehet beküldeni.
A 16. módosítás után egységes szerkezetben közli a Magyar Közlöny az Alaptörvényt, amely mellett a tiltott dizájnerdrogok listáját bővítő EüM rendelet kapott helyet a 74. számban.
A javaslat megalapozná a Szuverenitásvédelmi Hivatal megszüntetését is – írja a hvg.hu.
A hatályos alkotmányos szabályok szerint a kormányrendeleti formában elfogadott jogszabályoknak az Alaptörvénnyel való összhangját a köztársasági elnök nem vizsgálhatja felül, azok alkotmánybírósági normakontrollját sem kezdeményezheti – közölte ma a Sándor-palota.
A Magyar Közlöny 2025. évi 43. száma a módosításokkal egységes szerkezetben közli Magyarország Alaptörvényét.
A Kúria Kpk.39.222/2024/3. számú határozatában kimondta, hogy ugyanannak a jogviszonynak az adózóként eltérő minősítése – önmagában a jogügyletben elfoglalt eltérő pozíciója alapján – a törvény előtti jogegyenlőség követelményét sérti. Ha az adóhatóság azt állapítja meg, hogy a vagyonszerzésre irányuló szerződést felbontották, és az illeték visszatérítésének van helye, akkor a visszamenő hatályú megszüntetés és az eredeti állapot helyreállítása jogkövetkezményeit az Szja tv. 62. § (4) bekezdése szerinti megszerzés fogalmának az értelmezésénél hasonlóképpen is kell alkalmaznia – olvasható a Kúria honlapján.
A Magyar Közlöny 109. száma a módosításokkal egységes szerkezetben közli Magyarország Alaptörvényét.
A Kúria a BH2024.157. számú döntésében azt vizsgálta, hogy a sajtó mely esetekben használhatja fel a közszereplőről készült fényképet. Gondolhatnánk, hogy ez a lehetőség korlátlan, mivel a közszereplőket terhelő tűrési kötelezettség nagyobb, ez azonban nincsen így. Az ügy tanulságait az alábbiakban foglaljuk össze.
A Magyar Közlöny 2024. évi 66. számában 4 új törvényt, az Alaptörvény 13. módosítását, továbbá 7 rendeletet és 12 határozatot hirdettek ki június 18-án.
Az Alkotmánybíróság 11/2024. AB határozatában abban foglalt állást, hogy az Alaptörvény XXIV. cikk (1) bekezdésének fényében – figyelembe véve az elévülés jogintézményének célját – a hatósági eljárásnak végleges döntéssel kell-e lezárulnia az elévülési határidőn belül – olvasható az Alkotmánybíróság döntésében az alkotmanybirosag.hu-n.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől