hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Kúriai döntés a szakszervezeti képviseleti jogosultság feltételeiről

  • dr. Kéri Ádám ügyvéd, adatvédelmi tisztviselő

A Kúria a BH2022.53. számú döntésében azt vizsgálta, hogy milyen feltételek szükségesek ahhoz, hogy a szakszervezet, illetve annak képviselője a munkahelyen jogait gyakorolni tudja. Az ügy részleteit az alábbiakban mutatjuk be.

A munkáltató nem reagált a szakszervezet megkereséseire

A kérelmező szakszervezet 2017. november 22-én megtartotta alakuló ülését, amelyen elfogadták az alapszabályát, megválasztották a tisztségviselőket. A szakszervezet képviselője 2019. január 9-én bemutatkozó levelet küldött a munkáltatónak, melyben személyes találkozót kért, erre azonban nem kapott választ.

Ezt követően 2019. február 20-án kelt levelével ismételten jelezte, hogy képviseletre jogosult szakszervezetnek minősül, és egyúttal a munkaügyi kapcsolatokkal összefüggő kérdések rendezése érdekében konzultációt kért. A munkáltató erre a megkeresésre sem válaszolt.

2019. november 6-án a szakszervezet képviselője újabb levélben megerősítette a képviseletre történő jogosultságát, mellyel egyidejűleg megnevezte védett tisztségviselőjét és a felsőbb szakszervezeti szervet, a munkáltató azonban erre a levélre sem reagált.

A munkáltató 2020. február 14-én kelt válaszában elsődlegesen azt kifogásolta, hogy a szakszervezet nem igazolta megfelelően képviseleti jogosultságát. Emellett megjegyezte, hogy „amennyiben lenne is az munkáltatónál jogosultságokkal rendelkező szakszervezet, úgy jelen pillanatban nem látnak olyan munkaügyi kapcsolatokkal, valamint munkaviszonnyal összefüggő gazdasági és szociális kérdést, amely tekintetében a munka törvénykönyve (Mt.) értelmében a munkáltatónak konzultálnia kellene bármilyen szakszervezettel”.

Ezt követően a szakszervezet adatszolgáltatást kért, illetve bértárgyalásokat is kezdeményezett, ám a munkáltató ezen megkeresésekre sem reagált. Ezt követően a szakszervezet bírósághoz fordult.

OLVASSA TOVÁBB CIKKÜNKET, amelyből megtudja, hogy milyen döntés született a perben az első és a másodfokon, illetve a Kúrián!


A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A teljes cikket előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink olvashatják el! Emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!
Az Adózóna moderálási alapelveit ITT találja.




További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Magyar–Japán egyezmény

Horváthné Szabó Beáta

adószakértő

Cserepótló vétel, illeték

dr. Buzády Csongor, LL.M. (Berlin)

ügyvéd, vállalatfinanszírozási szakjogász

Buzády és Udvari Ügyvédi Iroda, partner

Szerződéskötés

dr. Buzády Csongor, LL.M. (Berlin)

ügyvéd, vállalatfinanszírozási szakjogász

Buzády és Udvari Ügyvédi Iroda, partner

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2024 április
H K Sze Cs P Sz V
1 2 3 4 5 6 7
8 9 10 11 12 13 14
15 16 17 18 19 20 21
22 23 24 25 26 27 28
29 30 1 2 3 4 5

Együttműködő partnereink