hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Kúria: könnyíthet a devizahitelesek terhein a konzultációs testület állásfoglalása

  • MTI

Könnyíthet a devizahitelesek terhein a Kúria konzultációs testületének legutóbbi állásfoglalása – mondta Simonné Gombos Katalin, a Kúria Polgári Kollégiumának szóvivője, kúriai bíró egy háttérbeszélgetésen.

Darák Péter, a Kúria elnöke 2016-ban hozta létre a kúriai és alsóbb fokú bírákból álló testületet, aminek az a feladata, hogy az érvénytelenségi perekkel kapcsolatban az alsóbb fokú bíróságokon kialakult elvi jellegű problémák megoldásához adjon útmutatást. Állásfoglalásai nem kötelezőek, konkrét ügyeket nem dönt el.
    
Devizahiteles ügyekben 2016-ben született három állásfoglalás, majd tavaly ősszel és idén tavasszal egy-egy, a legutóbbi pedig szerdán. Az állásfoglalás és a közlemény is olvasható a Kúria honlapján.
    
A szóvivő elmondta: a legutóbbi állásfoglalás viszonylag szűk kört érint. Azokra vonatkozik, akiknek a devizahiteles perekben sikerült bizonyítaniuk, hogy az árfolyamkockázatról nem vagy nem megfelelő módon kaptak tájékoztatást a pénzintézettől. Az állásfoglalás szerint ilyen esetekben az érdeksérelem kiküszöbölése érdekében érvényessé nyilvánítják a szerződést, az elszámolásra pedig kétféle megoldást tartalmaz az állásfoglalás. Mindkét megoldási javaslat kedvező a devizahiteleseknek.

A devizahiteles szerződés érvénytelenségének jogkövetkezményei körében az elszámolás egyik módja a szerződés megkötésére visszamenő hatállyal kiküszöböli abból a devizaelemet, forintalapúvá minősíti, ezzel a tartalommal teszi újra érvényessé a szerződést. Ekkor a kölcsön összegét a ténylegesen a fogyasztó rendelkezésére bocsátott forintösszegben kell meghatározni. Ebben az esetben természetesen a mindenkor aktuális – devizahitelénél jóval magasabb – forintkamatokkal kell majd számolni, ugyanakkor az árfolyamváltozásoktól független a tartozás összege.
    
A másik megoldás, hogy a forintosítási törvények 2015-ös hatályba lépéséig devizaalapú marad a hitelszerződés, ám a bíró maximálja az érvényesíthető deviza árfolyamot. Az árfolyam maximálása bírói mérlegelés körébe tartozik. Ehhez támpontot ad például az árfolyamgátról szóló 2011-es törvényben meghatározott 180 HUF/CHF, 250 HUF/EUR, 200 HUF/100 JPY árfolyam, vagy az egyik uniós irányelvben szereplő 20 százalékos árfolyamkockázat, amelyet a fogyasztó még tisztességes tájékoztatás hiányában is köteles viselni.
    
A bíróság által maximált árfolyam a forintosítás során is irányadó. A forintosítás fordulónapjától a forintosítási törvényekben meghatározott kamatszabályok az irányadóak. A fogyasztó tartozását, vagy a részére esetleg visszajáró összeget ennek megfelelően kell kiszámítani.
    
Bármelyik javasolt megoldás csak akkor alkalmazható, ha a fogyasztónak sikerült bizonyítania, hogy a pénzintézettől nem kapott tisztességes tájékoztatást az árfolyamkockázattal kapcsolatban. Ugyanakkor az elszámolásra megfelelő lehet a két javasolt metódus közül bármelyik.
    
A szóvivő leszögezte, hogy a fogyasztó egyik javasolt elszámolási metódussal sem járhat rosszabbul, mint az eredeti szerződés érvényessége esetén.
    
Kérdésre válaszolva hozzátette: megítélése szerint nem várható, hogy ez az állásfoglalás sok új pert generál, tekintettel például az elévülési szabályokra. Vélhetően a folyamatban lévő perek egy részében orientálhatja a jogalkalmazókat.
    
A szóvivő elmondta, hogy az Európai Unió Bíróságán vannak folyamatban a devizahitelekkel kapcsolatban magyar, román, spanyol, lengyel ügyek, de a luxembourgi székhelyű bíróság eddigi gyakorlatát ismerve nem várható jelentős fordulat, inkább az eddigi értelmezések elmélyítése, finomítása.
    
A Kúria konzultációs testületének napirendjén egyelőre nincs újabb megvitatandó probléma, nem tűzték ki a következő ülés időpontját, de a jogkövetkezmények levonásával kapcsolatban még merülhetnek fel részletkérdések, és akkor újra összeülhet a testület. A Kúria akkor fontolja meg újabb kollégiumi vélemény vagy akár jogegységi határozat hozatalát, ha bizonytalan, széttartó ítélkezési gyakorlat miatt az egységes joggyakorlat kialakítása érdekében az szükségessé válik – fűzte hozzá Simonné Gombos Katalin.
Hozzon ki többet az Adózónából!
Előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink teljes terjedelmükben olvashatják cikkeinket, emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!
Az Adózóna moderálási alapelveit ITT találja.




További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Képzés költségének elszámolása

Dr. Császár Zoltán

adótanácsadó, jogász

Kiva választása – kedvezményezett átalukás – jogutód

Dr. Császár Zoltán

adótanácsadó, jogász

Kivás vállalkozás lakóingatlant értékesített

Dr. Császár Zoltán

adótanácsadó, jogász

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2024 április
H K Sze Cs P Sz V
1 2 3 4 5 6 7
8 9 10 11 12 13 14
15 16 17 18 19 20 21
22 23 24 25 26 27 28
29 30 1 2 3 4 5

Együttműködő partnereink