Mesterséges intelligencia: komoly próbatétel elé állítja a magyar cégeket az új EU-rendelet

Megosztás Tetszik

Az új EU AI-rendelet alapjaiban változtathatja meg, hogyan használhatják a vállalatok a mesterséges intelligenciát (MI). Miközben a mesterséges intelligencia egyre nagyobb teret nyer, a szabályozás rengeteg kérdést és bizonytalanságot szül a hazai cégek körében.

Bár a mesterséges intelligencia (MI) kínálta előnyök egyre látványosabban formálják át a vállalati működést, az Európai Unió új MI-ről szóló rendelete, az “EU AI Act” jelentős kihívások elé állíthatja a magyar cégeket. A 2025 augusztusában hatályban lévő pontok célja, hogy a mesterségesintelligencia-rendszerek fejlesztését és alkalmazását meghatározott kockázati szintek mentén szabályozzák.

A szabályozással nincsenek tisztában, de egyre többen használják

A hazai vállalatok túlnyomó többsége egyelőre nincs felkészülve az új követelmények teljesítésére. Az Intrum európai fizetési jelentése (EPR) szerint a magyar vállalatok közel háromnegyede nincs tisztában azzal, hogy pontosan mit is vár el tőlük az új uniós rendelet. Ennél is aggasztóbb, hogy 54 százalékuk úgy látja, várhatóan nem tud majd maradéktalanul megfelelni az előírásoknak a szabályozás hatályba lépéséig.

A technológia üzleti célú alkalmazása egyre gyorsabb ütemben terjed: 2025-ben a vezetők 63 százaléka alkalmaz már mesterséges intelligenciát a kifizetések kezelésére. Ez az arány jelentős növekedést mutat a 2024-es 47 százalékhoz képest. Ráadásul a vezetők 56 százaléka szerint a technológia fejlődése érdemben javítani fogja a késedelmes fizetések kezelésének hatékonyságát.

Az iparági tapasztalatok is alátámasztják, hogy az MI komoly szerepet játszhat a pénzügyi folyamatok optimalizálásában. Már elérhetők olyan megoldások, amelyek több ezer ügy egyidejű kezelésére, ellentmondásos adatok értelmezésére és mélyebb elemzések készítésére is képesek – ezek révén a kifizetési rendszerek átláthatóbbá és hatékonyabbá válhatnak.

Ugyanakkor a szabályozási környezet visszafoghatja az innovációs kedvet: a vezetők 38 százaléka szerint az MI-re vonatkozó új előírások korlátozhatják a kísérletezési lehetőségeket, és megnehezíthetik az új technológiák bevezetését.

A megfelelő készségek hiánya is nehezíti az átállást

A kihívások között első helyen szerepel a megfelelő szaktudás hiánya: a vezetők 52 százaléka ismerte el, hogy nehézséget okoz számukra olyan szakemberek bevonása, akik valódi értéket tudnak teremteni az MI-eszközök segítségével. Ez több kérdést is felvet az MI-törvény fényében, hiszen megfelelő tudás nélkül nehéz lesz megfelelni az előírásoknak és versenyben maradni.

Elengedhetetlen, hogy a magyar vállalatok időben felkészüljenek a mesterséges intelligenciáról szóló jogszabály előírásaira, tisztában legyenek azzal, hogyan lehet az új technológiát biztonságosan alkalmazni. Nemcsak a szabályozásnak való megfelelés miatt, hanem azért is, mert ez alapvetően határozza meg a jövőbeli versenyképességüket. Azok a cégek, amelyek most időt és erőforrást fordítanak a tudásbővítésre, a megfelelőségi folyamatok kialakítására és az MI-stratégiáik újragondolására, komoly előnyre tehetnek szert a saját piacaikon – mutat rá Kaczur Tibor, az Intrum márka és marketingkommunikációs igazgatója.