Kemény szankciók eltitkolt külföldi jövedelmekre

Megosztás Tetszik

A 2016-os esztendő lényeges változást hozott az államok közötti banki adatcserében. Elkezdődött ugyanis az automatikus adóügyi információcsere első fázisa, amely keretében bizonyos országok már idén januárban elkezdték az adatgyűjtést, majd az ügyfelekre és azok számláikra vonatkozó adatokat 2017-től továbbítják az illetékes országok adóhatóságai felé – írja adóhírlevelében a Mazars.

Az új rendszer célja az, hogy az adóhatóságok tudomást szerezhessenek a külföldi országban lévő magán és céges számlákról, ezáltal megnehezítve az adóeltitkolást.

A GLOBÁLIS AUTOMATIKUS ADÓÜGYI INFORMÁCIÓCSERE LÉPÉSEI

Abból kifolyólag, hogy korábban számos ország, illetve azok pénzügyi szervezetei és biztosító társaságai nem mutattak hajlandóságot a banki információk kiszolgáltatására, jelentős adóösszegek maradhattak eltitkolva az egyes adóhatóságok elől. 2014 októberében azonban sor került a 7. Átláthatóságról és Adóügyi Információcseréről szóló Globális Fórumra, az OECD és a G20 szervezésében. A konferencia fő célja az országok közötti banki adatok nemzetközi információcseréjének megvalósítása volt, indirekt módon hozzájárulva a tömeges méreteket öltő adóeltitkolás meggátolásához.

A konferencia legnagyobb eredménye, hogy mostanáig már 85 ország aláírta az automatikus adóügyi információcseréről szóló többoldalú megállapodást (Multilateral Competent Authority Agreement – „MCAA”). Az MCAA-hoz történő csatlakozás a gyakorlatban azt eredményezi, hogy egyes országok banki-és pénzintézetei és biztosító társaságai már 2016-ban, további országok pedig 2017-ben elkezdik az adatgyűjtést az ügyfeleikről, illetve a hozzájuk tartozó számlákról. Az adatgyűjtést követő évtől pedig a csatlakozó országok továbbítják az összegyűjtött adatokat az illetékességgel rendelkező másik ország adóhatóságának. Mivel a konferencián résztvevő országok közül nem mindenki írta alá a megállapodást, így az országok között három csoportot kell elkülönítenünk a helyszínen tett szándéknyilatkozatok alapján:

– a 2017-től automatikusan banki információt szolgáltató országok (első fázis),
– a 2018-tól információt szolgáltató országok, illetve
– azon országok, amelyek egyelőre nem vállalják az automatikus információ- szolgáltatást.  

MEGLEPETÉSEK A CSATLAKOZÓ ORSZÁGOK NÉVSORÁBAN

A hagyományosan offshore központoknak tekinthető országok közül legtöbben aláírták az MCAA-t, néhány kivétellel. Többek közt a Brit Virgin-szigetek, a Kajmán-szigetek, Ciprus, Málta, Gibraltár, Man szigetek, Guernsey, Jersey, Mauritius, Belize, Grenada, valamint a Szent Vincent és Grenadine szigetek is automatikusan jelenteni fog a bankszámlák tulajdonosairól. Viszont nem adta be még a derekát eddig Hongkong, Makaó, Dubai, Szerbia, illetve Montenegró sem.

AZ AUTOMATIKUS INFORMÁCIÓCSERE VÁRHATÓ HATÁSAI

Az egyezmény rákényszeríti a csatlakozó országok pénzintézeteit arra, hogy beépítsék ügyfél-átvilágítási eljárásaikba az új szabályokat. Továbbá, elvárás lesz velük szemben, hogy releváns pénzügyi adatokat továbbítsanak. Megjegyzendő azonban, hogy a FATCA korábbi bevezetésével legtöbben bizonnyal felkészültek már, így a technikai nehézségek várhatóan elhanyagolhatók lesznek. A változás érinteni fogja a magyar adójogi rendszerben már eddig is ismert ellenőrzött külföldi társaságokat is. Egyik szankcióként a magyar adóhatóság a magyar illetékességgel rendelkező természetes személy esetén egyéb jövedelemként állapíthatja meg az automatikus információcsere keretében kapott adatok alapján a társaságban felhalmozott fel nem osztott eredményt.