hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Ismét elfogadta az Országgyűlés a közigazgatási perrendtartási törvényt

  • MTI/Adózóna

Módosítva ismét elfogadta a parlament az Alkotmánybíróság (Ab) által korábban alaptörvény-ellenesnek minősített közigazgatási perrendtartási törvényt. A képviselők 127 igen, 31 nem szavazattal, 22 tartózkodás mellett szavazták meg a jogszabályt.

Az Ab januárban a jogszabály közigazgatási felsőbíróságra vonatkozó rendelkezéseit kifogásolta, miután Áder János köztársasági elnök az alaptörvény-ellenesség és a közjogi érvénytelenség megállapítását kérte a testülettől. Az Alkotmánybíróság az államfő érvelését elfogadva kimondta, hogy a vitatott rendelkezések sértik a jogbiztonságot, a jogállamiság követelményét, ugyanis azokat nem egyszerű, hanem minősített, kétharmados többséggel kellett volna elfogadnia az Országgyűlésnek.

A köztársasági elnök a többi közt azt kifogásolta, hogy a törvény formailag ugyan nem módosította volna a bíróságok szervezetéről szóló sarkalatos törvénynek a bíróságokat felsoroló részét, tartalmilag azonban kiegészítette volna azt egy új bírósággal.

A törvény ezért úgy módosult, hogy abból kikerült a "felsőbíróságként eljáró bíróság" köznév, helyette hatáskörtől függően törvényszék vagy konkrétan Fővárosi Törvényszék szerepel.

A szabályozás emellett a jövőben a közigazgatási és munkaügyi bíróság hatáskörébe tartozó ügyek között nem szerepelteti a választási bizottság közigazgatási tevékenységével kapcsolatos pereket, a választási jogvitákra vonatkozó valamennyi rendelkezést elhagyja a törvényből.

A jogszabály – amelyet elsőként tavaly december elején fogadott el a Ház – bevezeti a differenciált hatáskör telepítését. A kisebb nehézségű ügyek meghatározott csoportjainál egyesbíró dönt a perben, bonyolultabb kérdésekben azonban három bíróból álló tanács jár el.

A szavazást megelőző vitában Vas Imre (Fidesz), a törvényalkotási bizottság (tab) nevében szólva felidézte: december 6-án fogadta el törvényjavaslatot az Országgyűlés, majd a köztársasági elnök indítványára, januárban az Alkotmánybíróság a törvény egyes rendelkezéseit alaptörvény-ellenesnek minősítette. Közölte: a tab által benyújtott módosítás kiküszöböli az alkotmányellenességet, és megfelel az Alkotmánybíróság által megfogalmazott kívánalmaknak.               

Répássy Róbert, fideszes képviselő azt hangoztatta, hogy a törvény eredeti szándéka nem változott, a javaslat továbbra is az igazságszolgáltatás és a közigazgatás hatékonyságát szolgálja, illetve a végrehajtó hatalom a jövőben is bírósági kontroll alatt működik majd.

Az MSZP szerint nem apró módosításról van szó – szögezte le Bárándy Gergely. A szocialista képviselő közölte: az eredeti törvény "maga volt a szégyen, az igazságügyi miniszter személyes szégyene", hiszen az Alkotmánybíróság azt mondta ki, hogy a jogszabály sérti a jogbiztonságot és a bíróságok szervezetére vonatkozó előírásokat. Szerinte a kormány szándéka eredetileg egy önálló közigazgatási bíróság, vagyis egy "fideszes pártbíróság" létrehozása volt, de mivel ez elbukott, azt a megoldást választották, hogy egy feles törvénnyel megkerülik a kétharmados tárgykört, és "sunnyogó, lappangó módon"  hozzák létre ezeket bíróságokat.

Az MSZP üdvözli a törvényalkotási bizottság módosítóját, de azt nem támogatják a szavazáson, mert szerintük a törvény egésze számos szakmai hibát tartalmaz – tette hozzá Bárándy.

Staudt Gábor, a Jobbik képviselője is arra emlékeztetett, hogy a kormány kétharmados támogatás hiányában próbálta megkerülni a kétharmados kereteket, de nem járt sikerrel. Jelezte: a szavazáson tartózkodni fognak, nehogy úgy tűnjön, hogy ezért mindenki bűnös, csak a kormány nem.    

Völner Pál, az Igazságügyi Minisztérium államtitkára hangsúlyozta, a törvényalkotási bizottság  módosítója betű szerint követi az Alkotmánybíróság döntését. Megjegyezte: bár Bárándy Gergely "pártbíróságokat vizionált", megnyugtatja, hogy sem szándék, sem lehetőség nincs erre a magyar alkotmányos rendszeren belül.

Hozzon ki többet az Adózónából!
Előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink teljes terjedelmükben olvashatják cikkeinket, emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Előfizetési csomagajánlataink:


Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!




További hasznos adózási információk

TÖBB MINT TÖRVÉNYTÁR!
Ezért érdemes előfizetni!

Kérdések és válaszok

Eva megszűnése miatti bevallások

Szipszer Tamás

adószakértő

EU-s öregségi nyugdíjas megbízási jogviszonyban

dr. Radics Zsuzsanna

tb-szakértő, jogász

EU-s magánszemély megbízása – tb

dr. Radics Zsuzsanna

tb-szakértő, jogász

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2020 január
H K Sze Cs P Sz V
30 31 1 2 3 4 5
6 7 8 9 10 11 12
13 14 15 16 17 18 19
20 21 22 23 24 25 26
27 28 29 30 31 1 2
hirdetés

exit_to_app Ön korábban már belépett a HVG csoport egyik weboldalán. Ha szeretne ezen az oldalon is bejelentkezni, ezen a linken egy kattintással megteheti.

close