Így adózik a bánatpénz

Megosztás Tetszik

Ingatlanforgalmazó társaság az adásvételi szerződés megkötése előtt vételi ajánlatra irányuló szerződést köt. A vételi ajánlat megkötésekor ajánlati biztosítékot fizet a jövőbeni vevő a társaság részére, az ingatlanforgalmazó végül nem köti meg a szerződést az ajánlati biztosítékot adóval. A társaság saját döntése alapján bánatpénzt fizetne a visszalépés miatt. Hogyan adózik a bánatpénz, ha azt cég, illetve ha magánszemély részére fizetik ki? – kérdezte olvasónk. Hunyadné Szűts Veronika igazságügyi adó- és járulékszakértő válaszolt.

A bánatpénz az elállási jog ellenértéke, a kártérítéssel ellentétben olyan összeg, amihez nem kell igazolni, hogy ténylegesen mennyi kára volt a bánatpénzre jogosult félnek. Bánatpénz mellett nincs helye kártérítésnek.

Az áfatörvény alapján a bánatpénz szolgáltatás ellenértékének minősül – egyfajta kártalanítás –, tehát áfás számlát kell róla kiállítani, amennyiben a kapó fél áfaalany [áfatörvény 13. § (2) bekezdés b) pontja és 13. § (2) bekezdés b) pontja]. A számlát fizető társaságnál levonásba helyezhető a bánatpénz áfatartalma. A bánatpénzt kapó félnél egyéb bevétel, s így társaságiadó-alap lesz, míg az azt fizető társaságnál tevékenység érdekében felmerült ráfordítás.

Ha magánszemély kapja a bánatpénzt, úgy az nála egyéb összevonandó jövedelemként adózik.