hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Haszonélvezet termőföldre: itt vannak a részletek a korlátozó magyar szabályról hozott uniós bírósági döntésről

  • BruxInfo
2

Az Európai Bíróság kedden két konkrét kereset kapcsán elmarasztalta a termőföldre szerzett haszonélvezeti jog megszüntetéséről szóló 2013-as magyar törvényt. A jogi testület szerint ellentétes az uniós joggal azon személyek haszonélvezeti jogának a megvonása, akik nem közeli hozzátartozói a magyarországi mezőgazdasági földterületek tulajdonosainak.

Egy német tulajdonban lévő magyar társaság és egy osztrák állampolgár úgy tűnik megnyeri azt a pert, amit a termőföldre szerzett haszonélvezeti jog megszüntetése miatt indítottak a magyar hatóságok ellen. Az Európai Bíróság ugyanis a két konkrét ügyet érintő előzetes döntéshozatali eljárás keretében kedden kimondta, hogy a (jelen esetben a külföldiek) haszonélvezeti jogának megvonása ellentétes az uniós joggal, és a tőke szabad mozgása elvének nem igazolt, közvetetten hátrányosan megkülönböztető korlátozását képezi. 

Ismeretes, hogy lényegében ugyanebben a kérdésben indított kötelezettségszegési eljárást Magyarország ellen az Európai Bizottság, amely 2016 júniusában úgy döntött, hogy az Európai Bíróságon nyújt be keresetet. Ehhez képest a bírósági dokumentumok szerint a keresetet végül csak tavaly novemberben nyújtották be Luxembourgban, de ettől függetlenül erről a dossziéról is még idén döntés születhet, amit látszólag előrevetít a keddi ítélet. 

A kedden kihirdetett ítéletet megelőző pert a Szombathelyi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságon eredetileg a „SEGRO” nevű magyar társaság indította, amelynek tagjai németországi lakóhellyel rendelkező személyek, továbbá Günther Horváth osztrák állampolgár, akik haszonélvezeti joggal rendelkeznek Magyarországon található mezőgazdasági földterületek felett. 

Az Európai Bíróság közleménye szerint 2014-ben és 2015-ben a magyar hatóságok kártalanítás nélkül megszüntették a SEGRO és G. Horváth haszonélvezeti jogát a nemzeti jogszabályok új rendelkezéseire hivatkozva. 

A magyar jog ugyanis előírja, hogy ilyen jog a továbbiakban csak az érintett mezőgazdasági földterület tulajdonosának közeli hozzátartozója javára létesíthető, illetve tartható fenn. 

Ítéletében a Bíróság mindenekelőtt megállapította, hogy a vitatott szabályozás a tőke szabad mozgásának korlátozását képezi, függetlenül attól, hogy rendelkezik-e a haszonélvezeti joguktól megfosztott személyek kártalanításáról. Ugyanis a szóban forgó szabályozás a Bíróság szerint megfosztja a Magyarországtól eltérő tagállamokból származó személyeket annak lehetőségétől, hogy továbbra is élvezzék haszonélvezeti jogukat, és azt más személyekre átruházzák. 

A Bíróság szerint azon követelmény, hogy közeli hozzátartozói viszonynak kell fennállnia a haszonélvezet jogosultja és a földterület tulajdonosa között, „állampolgárságon, illetve a tőke eredetén alapuló közvetett hátrányos megkülönböztetésnek tűnik”. 

E tekintetben a Bíróság hangsúlyozza, hogy a magyarországi mezőgazdasági földterületeken tulajdonjogot szerezni kívánó külföldi állampolgárokat több éven keresztül korlátozásoknak vetették alá, illetve meg is tiltották számukra az ilyen jogok szerzésének lehetőségét, aminek következtében a más tagállamok állampolgárai számára az egyetlen lehetőség arra, hogy ez idő alatt Magyarországon mezőgazdasági földterületekbe befektessenek, abban állt, hogy haszonélvezeti jogot szereznek. 

Ezért a haszonélvezet jogosultjai között magasabb az ilyen állampolgárok aránya a magyar állampolgárokénál, és ennek következtében a vitatott szabályozás nagyobb mértékben sújtja az előbbieket. 

Ami azt illeti, hogy a kérdéses korlátozás igazolható-e azáltal, hogy Magyarország arra törekszik, hogy a termőföldeket fenntartsa azon személyek számára, akik azokat megművelik, és hogy megakadályozza e földek spekulatív célú megszerzését, a Bíróság szerint a vitatott korlátozás nem mutat semmilyen kapcsolatot e célkitűzésekkel, és ennek megfelelően nem alkalmas azok elérésére. A megkövetelt hozzátartozói viszony ugyanis nem garantálja azt, hogy a haszonélvező maga fogja megművelni az érintett földet, és nem spekulatív szándékkal szerezte meg a haszonélvezeti jogot. 

A Bíróság érvelése szerint hasonlóképpen az ilyen hozzátartozónak nem minősülő személy maga is megművelheti a földet anélkül, hogy szándéka annak spekulatív célból való megszerzésére irányulna. Végül a Bíróság úgy ítéli meg, hogy a vitatott korlátozás nem arányos a fent említett célokkal, mivel „kevésbé szélsőséges intézkedéseket is el lehetett volna fogadni azok elérésére”. 

Ami a korlátozás azzal való igazolását illeti, hogy a magyar jogalkotó „állítólagos szándéka” a devizagazdálkodásra vonatkozó nemzeti szabályok – a haszonélvezeti jogok külföldi megszerzői által elkövetett – megsértésének szankcionálására irányul, a Bíróság szerint nem tűnik úgy, hogy a szóban forgó korlátozás ezt a célt szolgálja, és az túlmegy azon, ami annak eléréséhez szükséges. 

Végül, ami Magyarország azon érvét illeti, amely szerint a szóban forgó korlátozást igazolja az az ellen való küzdelemre irányuló szándék, hogy a mezőgazdasági földterületek tulajdonjoga külföldi állampolgárok és jogi személyek általi megszerzésének tilalmát leplezett szerződésekkel („zsebszerződésekkel”) megkerüljék, a Bíróság megállapítja, hogy az érintett haszonélvezeti jogok létrehozása idején az ilyen jogok létesítését nem tiltották a magyar jogszabályok. 

Ezenfelül – a bírósági közlemény szerint – annak feltételezésével, hogy minden, a tulajdonossal nem közeli hozzátartozói viszonyban álló személy visszaélésszerűen járt el a haszonélvezeti jog megszerzésekor, a magyar szabályozás „a visszaélésszerű gyakorlat általános vélelmét állítja fel”. Márpedig az ilyen vélelem alkalmazása nem arányos az ilyen gyakorlatokkal szembeni küzdelemre irányuló célkitűzéssel. 

Ilyen feltételek mellett a Bíróság úgy ítélte meg, hogy a vitatott nemzeti jogszabályok nem egyeztethetők össze a tőke szabad mozgásának elvével.

Hozzon ki többet az Adózónából!
Előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink teljes terjedelmükben olvashatják cikkeinket, emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Előfizetési csomagajánlataink:


Hozzászólások (2)
adózóna.hu

Kedves Olvasónk! Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük! Üdvözlettel az Adózóna csapata

Kérdéseim : 1.Kell - e művelési ág változtatása, napelempark létesítéséhez ?

2. Napelemparkhoz létesíthető e haszonálvezeti jog,vagy szükséges-e, hogy a bérbeadó ne mondhassa fel a jogot ? 3.külföldi cég bérelhete e célra, Ha az nem EU- s államból való ( izraeli ) ? Magyar cég bérelhet e napelempark részére ?

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!




További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!

Kérdések és válaszok

Alanyi adómentes őstermelő közösségi beszerzés

dr. Bartha László

adójogi szakjogász

Telek áfájának visszaigénylése

dr. Bartha László

adójogi szakjogász

Lakásáfa

dr. Bartha László

adójogi szakjogász

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2021 február
H K Sze Cs P Sz V
1 2 3 4 5 6 7
8 9 10 11 12 13 14
15 16 17 18 19 20 21
22 23 24 25 26 27 28
hirdetÉs

exit_to_app Ön korábban már belépett a HVG csoport egyik weboldalán. Ha szeretne ezen az oldalon is bejelentkezni, ezen a linken egy kattintással megteheti.

close